Bár az utóbbi évben több bejegyzésben is szerepelt olyan információ, ami elvileg alkalmas lehet a részvénypiaci vételek időzítésére, a gyakorlatban ezt a műfajt nagyon kevesen művelik sikeresen. Egy átlagos tudású befektető számára kimondottan ellenjavallt a megfelelő időszakok keresgélése. Számukra alapvetően … Continue reading →

Világbajnok infláció után itt a világbajnok költségvetési hiány: Szóval itt az ideje leporolni az olimpiarendezés témakörét…

Úgy két hete az energiaügyi miniszter egy jópofizós tiktok videóban bejelentette, hogy megszivatják a napelemeseket, éves szaldó helyett havi szaldó lesz január elsejétől, ami csak egy hangyabokányival jobb, mint ha egyáltalán nem lenne szaldó. S mivel jelen állás szerint 4,8 forintért számolják el a túltermelést és 38/72 forintért veheted a szükséges áramot, ez komoly érvágás lett volna mindenkinek. Előadta a
The post Meghátrált a kormány napelem ügyben first appeared on Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről.

Minden idők legmagasabb hathavi összege áramlott direkt vagy indirekt módon az idei év első felében megújuló energiaforrásokba globálisan: a 358 milliárd dollár a BloombergNEF (BNEF) legújabb Renewable Energy Investment Tracker jelentése szerint 22 százalékos növekedést jelent 2022 hasonló időszakához képest. Ennél valamivel visszafogottabb dinamikát mutattak a közvetlenül a megújuló projektekre fordított összegek: a 14 százalékos bővülés révén 2023 első félévének végén 335 milliárd dollárnál állt meg a mutató.

A jelentés szerint a befektetői étvággyal sincs gond. A kockázatitőke- és magántőkealapok az első hat hónapban 10,4 milliárd dollárt pumpáltak ilyen fejlesztésekbe, ami 25 százalékkal magasabb a bázisidőszakinál, miközben a nyilvános piacokról 12,7 milliárd dollárnyi új forráshoz jutottak az iparági szereplők, és ez szintén negyedével több, mint tavaly ilyenkor. A többi pénz az állami költségvetésekből érkezett, és ennek fényében egyáltalán nem okozott meglepetést, hogy a legnagyobb tétet Kína tette meg: a szuperhatalmi terveket szövögető távol-keleti országban realizált 177 milliárd dolláros újonnan befektetett összeg 16 százalékos növekedésről árulkodik. A dobogóra az Egyesült Államok (36 milliárd) és Németország (11,9 milliárd) fért fel, látványos lemaradással az első helyezetthez képest.
A BNEF megállapításai szerint a rekordszintű eredmények fő mozgatórugója egyértelműen a napenergia volt. Ebbe összesen 239 milliárd dollárnyi befektetés érkezett, ami elképesztő, 43 százalékos növekedést jelez 2022 első félévéhez képest. Ennek egyenes következménye, hogy az idei első hat hónapban a globális megújulóenergiaberuházások kétharmada a napenergiához kapcsolódott. A prímet természetesen Kína vitte az alacsonyabb eszközáraknak, a robusztus tetőtéri fotovoltaikus piacnak, valamint a főként a sivatagi területeket célzó, grandiózus napenergiaberuházásoknak köszönhetően. Ezzel le is nyelték a teljes féléves beruházási összeg felét, miközben a második helyen álló Egyesült Államokban 25,5 milliárd dollárt fektettek a napenergiába 2023 első félévében – ráadásul úgy, hogy ez minden idők rekordja a hathavi számokat tekintve, a bázisidőszakhoz képest pedig impozáns, 75 százalékos növekedést tükröz.
Szintén sorra dőltek a rekordok Európában, így Németországban, Lengyelországban vagy Hollandiában, aminek az elsődleges oka az Oroszország ukrajnai inváziójával eldurvult energiaválság. Elsőre futurisztikusnak tűnő tervek miatt láthattunk nagy kiugrást a Közel-Keleten: Szaúd-Arábiában egy hidrogén előállítására szánt napelemes erőmű dobta meg látványosan a napenergiaberuházások féléves számait.
Ezzel szemben a szélenergiaberuházások 8 százalékkal estek vissza a bázisidőszakhoz képest, 94 milliárd dollárt elérve 2023 első félévében. A hálózati csatlakoztathatóság korlátai, az engedélyezési kihívások, valamint a számos piacon tapasztalható bizonytalan politikai támogatás egyre élesebb problémák mutatkoznak eszközfinanszírozási oldalon, ami odáig vezetett, hogy immár négy egymást követő negyedévben csökkentek a szárazföldi szélenergiafejlesztések. Ebben a szegmensben 2023 első hat hónapjában 64,5 milliárd dollár fejlesztési forrás csapódott le, ami 21 százalékkal alacsonyabb, mint 2022 első félévében. Még a szektorban piacvezető Kína is lassult: a június végéig kimutatott 38 milliárd dollár 22 százalékos csökkenésről árulkodik.
A szárazföldi szélerőművek finanszírozásában globális szinten jelentkező visszaesést nem tudták ellensúlyozni a tengeri projektek, hiába regisztrált az utóbbi szektorban robbanásszerű, 47 százalékos növekedést a BNEF. Ez az az alszegmens, amelyben Európa hegemóniája továbbra is fennáll: az első hat hónapban beérkezett 29,2 milliárd dollár zömét az öreg kontinens projektjeire fordították, bár Japánban és Tajvan szigetén is többet költöttek tengeri szélenergiaberuházásokra.
Mielőtt azonban pezsgőt bontanánk a megújuló projektekre fordított összegek láttán, a BNEF arra figyelmeztet, a rekordszintű beruházási volumen egyelőre kevés: a New Energy Outlook elnevezésű kiadványuk szerint a világnak 2023 és 2030 között összesen 8,3 billió dollárt kell költenie ilyen célokra ahhoz, hogy 2050-re elérhető legyen globálisan a nettó nullához közelítő pálya. Ez pedig féléves szinten 590 milliárd dollárnak felel meg, amitől a 335 milliárdos idei rekordszám még jelentősen elmarad. A klímaváltozással folytatott versengésben tehát további világcsúcsokra van szükség ahhoz, hogy tartani tudjuk a lépést.
ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2023.09.06-án.
 

A májusban alakult Prompter* Csoport látványos kiállítással mutatkozik be 2023. szeptember 13-án Budapesten a Hungarian AI BUSINESS FORUM 2023 kísérő eseményeként.
A A mesterséges intelligencia mindet visz – íme, a művészetté formálódó Ai alkotások bejegyzés először -én jelent meg.

A portfólión jelent meg a Bankmonitor reklámja-cikke, miszerint jobb lakástakarékpénztárba rakni a pénzt, mint prémium állampapírba, mert ott többet fog hozni. Jóformán meg sem jelent a cikk, már kaptam is róla az érdeklődő e-mailt, így röviden írok róla. A cikk szerint a lakástakarék éves kamata-hozama (EBKM) akár 6,22% négy évre és 6,14% nyolc évre. Itt az első kérdés, hogy nem
The post Jobb a lakástakarék, mint a prémium állampapír? first appeared on Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről.

Kijött az új KSH adat, némileg csökkent az infláció, de sajnos még mindig elképesztően magas. A fogyasztói árindex 16,4%-kal magasabb, mint tavaly ilyenkor, ezen belül az élelmiszerek ára 19,5%-kal nőtt. Az uniós módszertan szerint kicsit jobb a helyzet, úgy 14,2% az éves infláció. A maginfláció 15,2% lett. A múlt hónaphoz képest is 0,7%-os a növekedés, vagyis az áremelkedés még mindig
The post Kicsit csökkent az infláció mértéke first appeared on Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről.

Az Erste után az OTP is bejelentette, hogy mostantól támogatja a Google, Xiaomi és Garmin Pay szolgáltatásokat. Így ha eddig irigyelted csak azokat, akik a csuklójukat lehetetlen pózban kicsavarva próbáltak az órájukkal fizetni és azon gondolkodtál, hogy miért is vagy te OTP-s, így nem tudsz tornamutatványokat előadni a pénztárnál, akkor mostantól te is tudsz majd az erre alkalmas óráddal ugyanígy
The post OTP-nél is elérhetővé vált a Google Pay, Xiaomi Pay és Garmin Pay first appeared on Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről.

Az állandó telephellyel kapcsolatos Európai Bírósági ítéletek a magyar hatóság gyakorlatára is hatással vannak. A legfrissebb, Berlin Chemie ügy kapcsán megvizsgáljuk, hogy lehet-e a kapcsolt vállalkozás személyzete és eszközei miatt állandó telephelye egy másik tagállamban bejegyzett cégnek?

Hosszú évek és tucatnyi shoppingolás telt el úgy, hogy abszolút nem fordítottam figyelmet arra, hogy véleményeket olvassak…