Bár az elmúlt turbulens időszak ellenére folyamatosan növekszik a külföldi gazdasági tevékenységet folytató magyar cégek száma, még mindig sokan megfeledkeznek az ezzel járó adókötelezettségekről. A külföldi gazdasági tevékenységet folytató magyar társaságoknak olyan kihívásokkal kell szembenézniük, mint a külföldi áfaregisztrációk kezelése, az áfabevallások elkészítése és benyújtása, vagy az új adózási struktúrák kialakítása.

Afrikára gondolva szinte mindannyiunk fejében él egy határozott elképzelés a kontinensen uralkodó nemi szerepekről – a nők a háztartásban, a férfiak a mezőn dolgoznak, a lányok pedig alig jutnak megfelelő oktatáshoz. De vajon mennyire felel meg ez a jelenkor valóságának? Az utóbbi években zajló változások azt mutatják, hogy a régi klisék már nem állják meg a helyüket, egyre inkább előtérbe kerül a nők egyenjogúsága a kontinensen, ami sok esetben kéz a kézben jár a környezeti fenntarthatósággal is.  

A régi sztereotípiák lassan, de biztosan érvényüket vesztik Afrika-szerte. Vegyük például az általános iskolai oktatást: ezen a téren nem csak, hogy közelítünk a nemek közötti egyenlőséghez, de az elmúlt évtizedekben 25 millióval több lány járt iskolába Kelet- és Dél-Afrikában, mint a 2000-es évek elején. A térség közel 220 millió fős női lakosságát tekintve ez egy remek előrelépés, amely lehetővé teszi, hogy egyre több nő kapjon helyet a társadalom legfelső rétegeiben.  

Az oktatás mellett az egészségügy, a táplálkozás és a szociális védelem is központi szerepet játszik a nők és lányok társadalmi és gazdasági eredményeinek javításában. 2013 óta 22,4 millió nő jutott fejlettebb egészségügyi és vízellátáshoz, valamint szociális biztonsági programokhoz, amelyek segítségével elkerülhették az anyagi kiszolgáltatottságot, és jobb életkörülményeket biztosíthattak maguknak. 

Nők és zöld munkahelyek 

Világszerte egyre több olyan kezdeményezés van, amelyek egyszerre célozzák a nemek közti egyenlőség és a fenntarthatóság megteremtését. Az afrikai nők egyre növekvő szerepe a gazdaságban nemcsak a megélhetésüket biztosítja, de sok esetben a környezetnek is a hasznára válik. Kelet-Afrikában számos női vezetésű szövetkezet és mikrovállalkozás működik, amelyek célja a fenntartható mezőgazdaság elősegítése, a természeti erőforrások védelme és a nők gazdasági megerősödésének támogatása. Ugandában kifejezetten a nők számára kialakított zöld munkahelyek létrehozása az egyik példa erre, amiről többek közt a Női Szervezetek Nemzeti Szövetsége, a NAWOU gondoskodik. 

Az afrikai Nagy Falat a nők (is) építik 

Az Afrikai Unió által indított Nagy Zöld Fal Projekt az emberiség történetének legjelentősebb tudatos tájátalakító megmozdulása, és a helyi közösségek nőtagjai alapvető szerepet játszanak a megvalósulásában. A 2007-ben indított projekt a Szahel-övezet területén zajló környezeti és társadalmi problémákra kínál megoldást. Az ötlet célja, hogy összekapcsolja a gazdasági fejlődést a természeti erőforrások védelmével az egyre szárazabbá és kietlenebbé váló sivatagos területeken, amelyek a klímaváltozás hatásainak különösen kitettek.  

Kezdetben egy Szenegáltól Dzsibutiig terjedő, 8000 kilométer hosszú zöldövezet létrehozására indították el a programot, de azóta átalakították az eredeti terveket. Az egybefüggő, teljes afrikai kontinenst átszelő erdősáv helyett mára kisebb, szárazságtűrő növényekből álló erdőségeket hoznak létre, melyek biztosítják a lakosság élelmiszer-ellátását, valamint munkát is adnak a helyi nőközösségeknek.  

A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok hosszú távon járulnak hozzá a nők felemelkedéséhez, ugyanis felelősen használják fel a természeti erőforrásokat, ezáltal stabil és kiszámítható jövedelmet biztosítanak számukra. A Nagy Zöld Fal megvalósítása hozzájárul az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz is. Ebben olyan prioritásokat és törekvéseket fogalmaznak meg, amelyeknek a célja egy igazságosabb és fenntarthatóbb világ megvalósítása 2030-ra. 

 Az ehhez hasonló kezdeményezések azt mutatják, hogy a közösségek és a kormányok felismerik a nők fontosságát a társadalom fejlődésében, és egyre hatékonyabban lépnek fel a fenntarthatóság és az emberi jogok előmozdítása érdekében. A Zöld Nagy Fal kiváló példa arra, hogy nemcsak egy-egy ember, hanem az egész társadalom profitálhat abból, ha nem öncélúan használjuk a természeti erőforrásokat. 

Az új CSOK rendeletben van egy érthetetlen kitétel: az első közös ingatlan vásárlása esetén csak maximum 80 milliós ingatlan vehető, ha nem az első közös ingatlan, akkor lehet akár 150 millió forint is a vételár. Tehát ha már van közös ingatlana a családnak, akkor sokkal jobban támogatjuk őket, mint ha még nincs. Akkor is, ha […]
A CSOK Plusz: első közös ingatlan bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.

Március 6-án a fenntartható energetikai megoldások fejlesztését támogató EIT InnoEnergy elindítja a nagy energiatároló rendszerek (ESS) létrehozására és működtetésére összpontosító
A Gigászi, száz gigawattórás energiatároló rendszer épül fel Európában 2030-ig bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

Idén januárban hatályba lépett a globális minimumadót szabályozó magyar jogszabály*, és ezzel az EU többi államához hasonlóan Magyarországon is megjelent az új adóteher. Az OECD által kidolgozott és az EU jogrendbe is átültetett globális minimumadó célja, hogy a 750 millió eurós árbevétel fölötti vállalatcsoportok tényleges adóterhe egyenletesen legyen elosztva a csoporttagok között és a tényleges adómérték országonként elérje a 15 százalékot. A globális minimumadó bevezetésével az érintett vállalatcsoportoknak rendkívül komplex jogszabályértelmezési és adminisztratív kihívásokkal kell szembenézniük.

Vajon mi az összefüggés az amerikai-magyar kettős adóegyezmény megszűnése és a magyar vállalkozások technológia-fejlesztési képessége (és így a magyar gazdaság fejlődési potenciálja) között? Ha az egyezmény megszűnése miatt bizonyos típusú magyarországi innováció hátrányt szenvedhet, akkor ezt a hátrányos helyzetet vajon hogyan lehet feloldani? Milyen stratégiát kell kialakítani a magyar vállalkozásoknak a megváltozott környezetben?
The post Megfojthatja a magyar innovációt az amerikai kettős adóegyezmény felmondása? appeared first on Advocatus.

A Magyar Brands a 2023-as évre az R-Water üdítőgyártó Absolute Live márkáját találta érdemesnek a Kiváló munkáltatói márka megjelölésre. Az
A Újabb Magyar Brands díjat nyert az Absolute Live anyacége bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

Miért beszélünk egyáltalán magyar startupokról, ha jelenleg a startup geo-diverzitás alapján és a pénzt követve sokkal jobb és vonzóbb ha
A Kiszáradt a magyar startuppiac, és lehet, hogy nem is itt kezdődik a baj bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

A kormány kitalálta, hogy milyen jó lesz, ha márciusban mindenki felmondhatja a lakásbiztosítását és máshol újrakötheti azt. (Erre egyébként minden évben van lehetőséged, a fordulónap előtt harminc nappal, így most csak annyi történt, hogy márciusban is válthatsz biztosítót. A fogyasztóbarát lakásbiztosítást pedig negyedévente is fel lehet mondani, igaz, nem nagyon van ebből olyan termék a […]
A Itt a március, a lakásbiztosítási kampány hónapja bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint további haladékot kaptak azok a gazdálkodók, akik eddig nem tudták teljesíteni a 2023. utolsó negyedévére vonatkozó CBAM kötelezettségüket. Az eredeti – január 31-ei határidőt – első körben további egy hónappal, február végéig hosszabbította meg a Bizottság, ugyanakkor ez sem bizonyult elégségesnek, ezért ismételten szűkségessé vált a határidő március végéig történő kitolása.