Megjelent az új uniós statisztika a lakosság vásárlóerőn mért fogyasztásáról. Ez az a szám, ami megmutatja, hogyan élnek az emberek. Senkit nem vigasztal, hogy a kínai és német cégek mennyi hasznot termelnek Magyarországon és viszik haza a profitot, a GDP-t megpörgetve, az embereket az érdekli, hogy ők mennyit keresnek. 2022-ben még magabiztosan voltunk az utolsó […]
A Ez közel volt bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.
Read the article by Gábor Borbély and Tamás Balogh, in which our experts examine the opportunities that mixed-use real estate offers to market players and how it can provide a flexible source of income even in times of market turbulence.
The post Navigating Complexity: Mixed-Use Real Estate Development in Hungary appeared first on Advocatus.
A HIPA számítás, (helyi iparűzési adó) és a HIPA bevallás készítése során olyan, a HIPA szabályozási terület gyakorlati kérdéseivel sem árt tisztában lenni, melyekről nem áll rendelkezésre túl sok információ. Az RSM szakértői saját praxisukból összegyűjtöttek 10 olyan esetet, amit a társaságoknak nagyon fontos ismerni ahhoz, hogy csökkenteni tudják az helyi iparűzési adóalapjukat anélkül, hogy feleslegesen kockázatokat vállalnának.
Tudja mi a különbség a sales maneger, a business development manager és account manager munkakörök között? A gyakorlatban nem sok: az álláshirdetések többségében mindhárom megnevezés az értékesítő pozíciót jelenti.
A A szexi foglalkozásnevek csapdája – minden értékesítő sales manager? bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.
Melyek azok az adatok, információk, amelyek üzleti titokként védelmet élvezhetnek és melyek tartoznak a nyilvánosságra egy polgári per során? Olvassa el cikksorozatunk első részét!
The post A polgári per titkai – 1. rész | Titkos-e a polgári per? appeared first on Advocatus.
Az Amazonas-medence esőerdeje fontos természeti kincsünk, amely gazdag növény- és állatvilággal, kiterjedt vízhálózattal és geodiverzitással rendelkezik. A területén megközelítőleg 22 millió ember, és a mai napig ismeretlen számú állat- és növényfaj él. A Föld tüdejeként is emlegetett ősi élővilág azonban minden eddiginél közelebb áll egy olyan fordulóponthoz, amely után végérvényesen átalakulhat a ma ismert formája.
Az Amazonas folyót övező természetes zöldterület a bolygó legnagyobb esőerdeje; mérete az európai kontinens felét teszi ki. Területe nyolc országot érint, és ennek legnagyobb része (mintegy 60 százaléka) Brazíliában található. Az amazóniai erdő nemcsak a Föld leghosszabb folyójának, ezáltal legkiterjedtebb vízhálózatának ad otthont, hanem több millió állat- és növényfajnak is, melyek pontos száma mindmáig ismeretlen a tudósok számára. Becslések szerint nagyjából 2,5 millió rovar, több tízezer növényfaj és számos állat él az Amazonas-medencében: jelen felmérések szerint minimum 2200 különböző hal, 1300 madár, 427 emlős, 378 hüllő és 428 kétéltű.
Zsugorodik a Föld tüdeje
Az esőerdő kiterjedését számos tényező fenyegeti: a növekvő hőmérséklet, a szárazságok, az erdőirtások és az erdőtüzek egyre súlyosabban pusztítják az itt található ökoszisztémát. A szakértők szerint 2050-re az Amazonas 10-47 százaléka rendszeresen a fenti problémákkal fog küszködni, ami lassan, de biztosan át fogja alakítani a területek összképét. Ennek két lehetséges kimenetele van: az egyik, hogy még több négyzetkilométerről fog eltűnni az ismerős növényzet, a másik pedig, hogy az erdő szerkezete nyitott lombkoronás szerkezetűvé alakul át, és megnő a tűzbiztos növényfajok aránya.
Az mindenesetre egyértelműen látszik, hogy a tartós felmelegedés következtében az erdő folyamatosan veszít a vízkészletéből, melynek következtében egyre több helyen kezd elszavannásodni. Az erdőtüzek és az emberi pusztítás pedig még tovább fokozzák ezeket a tendenciákat, egyfajta ördögi kört hozva létre. Jelen becslések szerint az Amazonas esőerdő 18 százaléka már elpusztult, és ha ez az arány eléri a 20-25 százalékot, akkor az erdős területek végleg szavannává változhatnak. Utóbbi alatt pedig nem az afrikai tájakról ismerős, sajátos élővilágú ökoszisztémát kell értenünk, hanem egy lepusztított területet, ahol az őshonos növényeknek és állatoknak csak a töredéke élhet meg.
Az állatok sem tudnak a végtelenségig alkalmazkodni
Próbáljuk meg elképzelni, miként befolyásolná az élővilágot és a régióban élő emberek életét egy ilyen mértékű változás! Az erdőtüzek már most számos faj élőhelyét elpusztították, sőt, vannak olyanok, melyeket a kihalás szélére sodortak; ilyenek például a jaguárok, a párducok és a hangyászok. A tudósok már azt is vizsgálják, miként viselkednének az őshonos fajok a sivárabb ökoszisztémában. Kutatásaik szerint az amazóniai állatok többsége akkor is a növényekben gazdag esőerdős területeket választaná, ha egyébként képesek lennének megélni a szavanna körülményei között is, így viszont egyre kisebb területekre zsúfolódnak össze.
Végérvényben az esőerdő pusztulása számos növény-, és állatfaj kihalásához is vezethet. Nem mellesleg emberek millióinak az életét nehezítené meg, akik az erdő közelségének köszönhetik a megélhetésüket, továbbá értékes élelemmel, fával, gyógyszerrel és vízforrással is szolgál számukra.
De mit lehet tenni a káros folyamatok visszafordítása érdekében?
A World Rainforests természetvédelmi szervezet szerint nemcsak a meglévő ökoszisztéma védelmével kell foglalkoznunk, hanem a már kiirtott és leromlott területek észszerűbb hasznosításával is. A jövőbeli erdőveszteség csökkentését segítheti, ha a helyi gazdák fenntartható módon növelik a gazdaságok, legelők és ültetvények termelékenységét, emellett pedig a degradált élőhelyeken is helyreállítják az ökoszisztémát. A pazarló földhasználati gyakorlatok csökkentésével, a már kiirtott területekről származó nyereség megszilárdításával elejét lehet venni a további esőerdők kivágásának.
Az öregedés elleni küzdelem nem új keletű törekvés az emberiség történelmében, de a modern tudományos kutatások és az innovációk révén
A Magyar kutató fejlesztett őssejtaktiváló étrend-kiegészítőt bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.
Akárhányszor előjön az adózás, egykulcsos-többkulcsos adózás kérdése, úgy tűnik, hogy három emberből kettő nem érti, hogyan működik a többkulcsos, sávos adózás. „Felháborító, hogy csak azért, mert többet keresek, ő 15%-kal adózik, én pedig 30%-kal.” „Nem fogok többet keresni, mert akkor átesem a nagyobb adókulcsba és a végén kevesebbet viszek haza, mintha eleve kevesebbet kaptam volna.” […]
A A sávos vagy többkulcsos adózásról bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.
A friss Magyar Közlönyben jelent meg a kormányrendelet, ami megváltoztatja az eddigi jótállási előírásokat. Mostantól már 10 és 250 ezer forint összeghatár között is két év jótállást kell biztosítani, 250 ezer forint felett pedig továbbra is három évet. Ha a termék háromszor elromlik, ki kell cserélni nyolc napon belül vagy a vételárát ki kell fizetni, […]
A Minimum két évre nő a jótállás időtartama bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.
2024-ben is számos adócsökkentési lehetőséggel és az adókedvezmények bővülő tárházával élhetnek a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet folytató vállalkozások, melyet adóbevallásukban tudnak érvényesíteni.
