A céges logók története a korai kereskedelmi és ipari jelek megjelenéséig nyúlik vissza, amelyeket már az ókori civilizációk is használtak
A A céges logó tervezésének alapjai és jelentősége bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.
A Számviteli törvény értelmében 2020 január 1-től kezdve számos gyártó cég befejezetlen termelése, félkész- vagy készterméke eltűnt készleteiből, és már az éves árbevételben kerül elszámolásra. Az elszámolás változása új szemléletmódot igényel a befektetők részéről: sok esetben szükségessé válik az árbevétel és készletérték mögé tekinteni. Az esetleges kockázatok felismerésében a befektető számára a pénzügyi átvilágítás segíthet.
A 25 legnagyobb hazai SSC-t üzemeltető cég munkavállalóinak véleményét vizsgálta az online fórumokon az elmúlt egy évben a Follow The
A Kutatás: ez a baja a munkavállalóknak a hazai SSC-szektorral bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.
Az E.ON Hungária Csoport áramhálózatának üzemirányító szoftverére kiírt megbízást a Siemens Zrt. nyerte el. Az E.ON Hungária vállalatcsoport felelős a
A Több vármegye áramellátását irányító szoftver újul meg bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.
Az elmúlt évben az akkumulátorhulladékokkal leginkább illegálisan lerakott selejtes akkumulátorok formájában találkozhattunk a híradásokban. Iklad, Abasár, Mocsa, Salgótarján, Sárbogárd – itt elhagyott épületekbe, régi gyárakba került többezer tonna veszélyes akkumulátor, szabálytalanul. Hatósági felszólítás ellenére sem sikerül ezeket mind elszállíttatni, hiába szennyezik a levegőt, talajt. A Heves Vármegyei Kormányhivatal például 2024 március 28-án ismételten bírságolt (HE/HGO/00065-45/2024) és leírta: „a nagy mennyiségű veszélyes hulladék engedély és hatósági kontroll nélküli tárolása során a környezetveszélyeztetés megvalósult. Továbbá az eredeti teljesítési határidőt követően az önkéntes teljesítésre biztosított további harminc határidő is eredménytelenül telt el, és a bírság harmincegyedik alkalommal került kiszabásra.” A selejtes akkumulátorok sérülése nagy mennyiségű lítiumkibocsátást (is) eredményez a környezetbe, ami súlyos környezeti és egészségügyi problémák forrásává válhat. A lítium gátolja a sejtek életképességét és az emberi szívizom-sejtek osztódását, bőr és szemkárosító, rákkeltő és tűzveszélyes.
A jól látható és bűzölgő selejtes akkumulátorok ugyanakkor az akkumulátorgyártásból származó veszélyes hulladéknak csak egy töredékét teszik ki, van sok másfajta, kevésbé érzékelhető anyag is. A táblázatban látható, hogy például a Samsung SDI-ben a legnagyobb tétel (a veszélyes hulladékok kb. 80%-a) a „veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladék.”
A Samsung SDI-ben képződött főbb (ezer tonna feletti) veszélyes hulladékok, kg
HAK kód
Név
2018
2019
2020
2021
2022
15 01 10*
veszélyes anyagokkal szennyezett
csomagolási hulladék
217 347
850 328
1 305 008
2 060 460
2 677 145
16 10 01*
veszélyes anyagokat tartalmazó vizes
folyékony hulladék
2 479 823
16 691 965
19 868 005
27 739 272
27 971 360
19 02 05*
fizikai-kémiai kezelésből származó, veszélyes
anyagokat tartalmazó iszap
275 830
437 440
1 020 720
1 383 460
1 559 680
19 08 13*
ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó,
veszélyes anyag
–
–
–
3 993 140
2 537 280
Forrás: „Samsung SDI Hulladékgazdálkodási Terv, 2023-2027”, 2023 október, 5.old.
Ennek a 28 ezer tonnának körülbelül 20 százaléka veszélyes oldószert (N-metil-2-pirrolidon, NMP) és még katód oldali anyagokat, pl. kobaltot és nikkelt tartalmazó szuszpenzió. (Az NMP irritáló és mérgező hatásairól sok szó esett már a gödi gyár szennyezései kapcsán. A nikkel a vesét, tüdőt, idegrendszert károsítja, a kobalt az immunrendszert is károsítja, rákkeltő, ráadásul ezek halmozódnak a szervezetben.) Ezt a szuszpenziót egyelőre nem lehet újrahasznosítani, a dokumentumok szerint külső hulladékkezelők elszállítják. Nem derül ki azonban a dokumentációkból, hogy ezek a hulladékkezelők hová szállítják ezt az anyagot és mit kezdenek vele. Vagyis, csak egy cellagyárból kb. 5600 tonna erősen toxikus hulladék kerül ki évente úgy, hogy nem ismert annak sorsa.
A „vizes folyékony hulladék” több, mint fele vizes NMP, amit a komáromi koreai tulajonú JWH (Jaewon) cég regenerál. A napi 60 tonna NMP-t visszanyerő JWH-nak sem kellett környezethasználati vizsgálat (csakúgy, mint évekig a Samsungnak, SK-nak) bár a 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet rendelet 2. melléklete szerint 200 tonna/év oldószer-felhasználás feletti tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez lett volna kötött. Ezen felül, a regenerálásra kerülő vizes NMP hulladék regenerálási folyamatának sem a technológiai, kapacitásbeli, sem pedig a szállítással járó katasztrófavédelmi kockázatait nem vizsgálják a hatóságok érdemben, az alkalmazott technológiákat nem ellenőrzik.
A kínai cellagyárak betelepülésével a használt és szállított NMP mennyisége drasztikusan nőni fog. A debreceni CATL engedélyeiben mindenhol az szerepel, hogy 2000 tonna NMP „friss oldószert” használnak évente. Az már csak egy hiánypótlásból (35900/8170-1/2022) derül ki, hogy a CATL gyárban a cellagyártáskor 48 300 tonna NMP „mozog” majd, csak ennek több, mint 90%-a regenerált, újrahasznosított lesz (az elején azonban az egész bekerül a rendszerbe). Az engedélyekből viszont az is kiderül, hogy az első működési évben a CATL nem maga oldja meg helyben az NMP regenerálást, hanem „külső szolgáltatóra” bízza, nem tudni kire és hol. A már működő akkumulátoripari gyárak, és a CATL 1 üteme NMP használatát összesítve kb. 90 ezer tonnánál járunk, és az Eve Power és a Sunwoda cellagyár is használ majd többezer tonna NMP-t, valamint más iparágban is használják ezt az oldószert kisebb tételekben. Összehasonlításképpen: 2018-ban egész Európában 30 ezer tonna NMP volt jelen.
Egyéb nagy mennyiségű veszélyes hulladék a szennyezett csomagolási hulladék, de a szennyezett védőfelszerelések, szűrők is. Ezen kívül jelentős a szennyvíz előkezeléséből és a technológiából származó, toxikus, nehézfémekkel is szennyezett iszap, amit szintén külső cégek szállítanak el valahova. A Samsung SDI-nél a szennyvíz kezelésénél egyébként komoly problémák lehetnek, mivel a 2024 februárjában a gödi szántóföldekre kiömlött vízben NMP-t talált a Greenpeace vizsgálata, ráadásul a vízművek jelentése szerint ez a kommunális (!) szennyvíz volt, nem is az ipari (de abban sem lenne szabad ilyet találni). A Samsung SDI számára 2023 decemberében kiadott környezethasználati engedély (amit a civil Göd-Ért egyesület többek között éppen a szennyvízkezelés gondjai miatt is jogilag megtámadott[1]) vastag betűvel, kiemelten közli, hogy „a felszíni, felszín alatti vizekbe, vagy földtani közegbe szennyezőanyagok bevezetése még havária esetén is tilos.” (12.old). Időközben a Budapest Környéki Törvényszék április 24-én a civil egyesület azonnali jogvédelmi kérelemre elrendelte a gödi Samsung akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélye elleni kereset halasztó hatályát (ez alapján a céget ideiglenesen, a per lezárulásáig tevékenysége beszüntetésére kellene kötelezni, ami nem történt meg).
Az is előfordulhat, hogy egy hulladékszállítmányról nem tudhatjuk, hogy valójában veszélyes. A mocsai esetnél az Éltex Kft raktárában találtak meghamisított besorolású selejtes akkumulátorokat. A Samsung SDI-nek pedig azt is engedélyezte a Kormányhivatal, hogy átminősítse a veszélyesből (HAK 16 02 15*) nem veszélyessé (HAK 16 06 05) a selejtes akkumulátorait, így 2022-ben 2278 tonna selejtes akkumulátor papíron már nem veszélyes áruként utazhatott bárhova (Samsung SDI teljeskörű felülvizsgálati dokumentáció 2023, 203. old). Közútjainkon ide-oda „utaznak” tehát selejtes akkumulátor szállítmányok, NMP-s tartálykocsik, mérgező iszap és a katódgyártáshoz szükséges nikkel-mangán-kobalt por is. Por alakú az a „black mass” is, ami az akkumulátor újrahasznosítás toxikus végterméke. Nagy tételben keletkezett ez a dél-koreai SungEel szigetszentmiklósi és bátonyterenyei üzemében, amit a súlyos szabálytalanságok miatt be is zártak. Ennek a pornak a továbbfeldolgozására, a lítium, kobalt, mangán visszanyerésére nincs Magyarországon (de szinte egész Európában is alig) megfelelő hidrometallurgiai technológia. Ázsiában viszont van, ezért a Pest Vármegyei Kormányhivatal határozatokban (PE/KTFO/308-2/2024 és 42-6/2024) engedélyezte a SungEelnek, hogy idén november 30-ig 240 „fekete por” szállítmány Rajka felé, 400 szállítmány Tornyiszentmiklós felé elhagyva az országot közúton és vízi úton Dél-Koreába menjen (összesen 11400 tonna). A Magyarországon termelt veszélyes akkumulátoripari hulladék tehát nagy tételben sok más országon is áthalad.
[1] A Pest Vármegyei Kormányhivatal úgy adta ki a Samsung SDI környezethasználati engedélyét, hogy a képződő szennyvíz felének tisztítására nincs kapacitása a vízműnek és nem tudni, mi történik vele.
Éltető Andrea
Az Európai Unió Bírósága arról döntött (C-746/22), hogy nem felel meg az Európai Unió joggyakorlatának az a magyar szabály, amely az áfa-visszatérítési eljárásokban nem engedi meg a külföldi adózóknak, hogy a kapcsolódó dokumentumaikat akár a másodfokú eljárásban is beadhassák. Az EUB megállapította, hogy a magyar szabályozás sérti a héasemlegesség alapelvét, valamint a tényleges érvényesülés elvét, mivel megtiltja az adózók számára, hogy a másodfokú adóhatósághoz benyújtott fellebbezésben adják meg az elsőfokú adóhatóság által kért kiegészítő információkat
Már letölthető a beeco alkalmazása, amely a régióban egyedülálló módon térképezi fel hazánk fenntartható pontjait, vagyis azokat a vendéglátóhelyeket, boltokat,
A Bravúros hazai megoldás csökkentheti a klímaszorongást bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.
Az építészetnek óriási szerepe van a fenntartható jövő alakításában. Erre számos példát láthatunk a legnagyobb városok utcáin, ráadásul nem is kell olyan messzire utaznunk, hogy saját szemünkkel is megcsodálhassuk a zöld építészet néhány remekét, legyen szó a milánói Bosco Verticale-ról, vagy a bécsi Hundertwasser-házról.
Az Eurostat 2020-as statisztikája alapján az építőipar a hulladéktermelés 37,5 százalékáért felel az Európai Unió országaiban, míg a háztartások esetében ez kevesebb mint 10 százalék. Az UNEP jelentése szerint a globális energiafelhasználás mintegy 36 százaléka, az energiatermelés és egyéb folyamatok során keletkező szén-dioxid-kibocsátás 39 százaléka az építési ágazat tevékenységének tudható be. Ezekből az adatokból is látszik, hogy az épített környezetnek központi szerepe van a körforgásos gazdaságra való átállásban – és úgy egyébként, az élhetőbb városok kialakításában is.
Mitől fenntartható egy épület?
A zöld építészeti gyakorlatoknak több megvalósulási formája is létezik; ilyen például a szigetelt nyílászárók, a hőszivattyúk és a napenergia használata. Az épületek energiahatékonyságának növelése mellett a fenntartható építőanyagok és zöldfelületek is egyre népszerűbbek. Ez utóbbi, amellett, hogy rendkívül látványos, javítja a levegő minőségét, csökkenti a zajszennyezést, a hőingadozást, valamint növeli a biológiai sokféleséget a városias területeken. Nem véletlen, hogy világszerte egyre több növényekkel borított épületet láthatunk a nagyvárosok kellős közepén. Talán az egyik leghíresebb ezek közül a Milánóban található Bosco Verticale.
Milánó „Függőleges Erdeje”
A „Függőleges Erdő” (il Bosco Verticale) egy lakótorony-pár Milánó Porta Nuova kerületében, melyet 2014-ben avattak fel. Az épület egy olyan új ingatlantípust képvisel, amely a különböző élőlények közötti kapcsolatra és a biodiverzitásra helyezi a hangsúlyt. A két torony – melyek magassága 80 és 112 méter – összesen 800 fának, 15 000 évelő és talajtakaró növénynek, valamint 5 ezer cserjének ad otthont.
A növények nemcsak esztétikai szempontból fontosak, hanem oxigént is termelnek, miközben szén-dioxidot és mikrorészecskéket dolgoznak fel. További előnyük az üveggel szemben, hogy nem verik vissza a napsugarakat, hanem szűrik azokat, így kellemes mikroklímát biztosítanak.
A Bosco Verticale 3000 négyzetméternyi városi felületen koncentrál 30 000 négyzetméternyi erdőt és aljnövényzetet. A projekt ezáltal a városi terjeszkedés korlátozását is szolgálja. Az épület elsősorban a fák otthona, amely visszaköszön abban is, hogy a lépcsőzetes, kitüremkedő erkélyek lehetővé teszik a nagyobb fák akadálytalan növekedését. A homlokzatok kérges, barna színű, porcelán kerámiaburkolata pedig azt a látszatot kelti, mintha az épületek óriási fák lennének. A változatos növényzet minden évszakban lenyűgöző látványt nyújt, így a „Függőleges Erdő” mára Milánó egyik fontos szimbólumává vált.
Zöld életstílus Bécsben
Milánó mellett Bécs is bővelkedik olyan építészeti megoldásokban, ahol a természetazonosságot és a fenntarthatóságot tartották szem előtt. A Hundertwasser-ház, németesen Hundertwasserhaus egy látványos társasház Bécs III. kerületében, amelyet 1983 és 1985 között építettek fel, homlokzata pedig az osztrák művész, Friedensreich Hundertwasser, polgári nevén Friedrich Stowasser műve. A bécsi Hundertwasser-ház tarka színben pompázó külső homlokzata vonzza a tekintetet, csakúgy, mint az épület előtt kialakított egyenetlen járda.
A művész olyan épületet tervezett, amely a természet és az ember találkozásának színtere, lakhelye embereknek és fáknak egyaránt. Az erkélyeken és a tetőteraszokon több mint 200 fa és bokor áll, így a Hundertwasser-ház zöld oázist varázsol a város közepére. Az alkotó egyedi, progresszív tervezésű épülete nem véletlenül Bécs egyik leglátogatottabb helyszíne.
Ennek egyik továbbfejlesztett, modern változata a város észak-keleti részén kialakított autómentes lakóegyüttes, a Mustersiedlung. A kilencvenes években indított projekt lényege, hogy a lakóközösség erejére támaszkodva fenntartható és kényelmes életteret hozzon létre az ott élők számára. Az épületegyüttes tájolása lehetővé teszi a napenergia minél nagyobb arányú használatát, így legnagyobbrészt megújuló energiaforrásra támaszkodhat a közösség. Emellett a szürke-szennyvizet is újrahasznosítják helyben azáltal, hogy ezzel öblítik le a vécéket.
A felhasznált építőanyagokat a környezeti hatásvizsgálatok után választotta ki a lakóközösség, és a nem vízáteresztő burkolatú területek aránya is minimális. Mindezek tetejében még azt is sikerült elérniük a projekt megálmodóinak, hogy a terület autómentes övezet legyen – a lakóegyüttes mindössze 25 parkolóhellyel, cserébe 400 biciklitárolóval rendelkezik.
A zöld épületek tehát olykor látványos turistacélpontok, olykor pedig beleolvadnak a városi miliőbe, mégis érdemes nyitott szemmel járnunk. Hátha más, hasonlóan előremutató megoldásokba botlunk, amely a hazai városfejlesztők számára is jó példával szolgálhat.
Az osztalékról szóló döntést évente egyszer a beszámoló elfogadásakor lehet meghozni, amikor a társaság legfőbb szerve dönt az osztalék mértékéről, és az osztalék kifizetéséről. A hatályos előírások alapján az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékot lehet az osztalékról szóló döntés során figyelembe venni.
A kínai webáruházak tavaly óta brutális mértékben tarolják le a hazai piacot, a prémium minőséget kínáló márkák és üzletek egyre
A Kínai áron luxusminőséget kínál a közösségi vásárlás platformja bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.
