Csordaszellem – az a viselkedésminta, amikor valaki a saját véleménye helyett a többség viselkedését követi. A mintát gyakran látni a tőkepiacokon is: a mániákat, buborékokat…
The post Tényleg vakon követjük a tömeget? appeared first on HOLDBLOG.
Az előző két cikkben megismertük először Brugge, mint tőzsdeközpont felemelkedését, majd bukását. Az innováció – a standardizált folyamatoktól a rendszerbe vetett bizalomig – képes egy…
The post Brugge DNS-e máig érződik a modern pénzügyekben appeared first on HOLDBLOG.
Egy hete, hétfőn az iráni háború még nem nagyon volt érezhető a világpiaci árakon. A tőzsdék mérsékelt esést mutattak, az olajárak némileg emelkedtek csak (persze már részben be volt árazva a háború előre is), a forint esett valamennyire, de nem volt komoly. Aztán valami eltört a piacokon az elmúlt héten. Mint kiderült, Irán mégis lezárta […]
A Iráni háború: merre tovább? bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.
Közeledik az éves zárás, és ezzel együtt a TAO (társasági adó) kalkuláció legkritikusabb időszaka. Bár a naptári éves adózók társasági adóbevallási határideje 2026-ban június 1., a könyvviteli zárás, az adókalkuláció és a könyvvizsgálat sok vállalkozásnál már február–márciusban elindul. Ilyenkor olyan, évente „csak egyszer előkerülő” kérdések kerülnek fókuszba, amelyek hibája adókockázat és NAV megkeresés, utólagos korrekciót és jelentős adminisztrációt okozhat. Az alábbiakban a TAO-kalkuláció és kapcsolódó adónemek (pl. HIPA, innovációs járulék) tipikus buktatóiból válogattunk. Az alábbiakban ezekből, tapasztalataink alapján kihívást jelentő speciális esetekből válogattunk és ismertetünk néhányat.
Hároméves szerződést nyert a budapesti cateringcég. Hat év kihagyás után ismét lesz közvetlen járat az Egyesült Államok és Magyarország
A Világszínvonalú kiszolgálás a felhők felett: magyar cég látja el az American Airlines Budapest – Philadelphia járatait bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.
Az iráni háború ismét ráirányította a figyelmet arra a kérdésre, hogyan reagálnak a pénzügyi piacok a geopolitikai konfliktusokra. A közvélekedés szerint a háborúk egyértelműen negatív…
The post Hogyan reagálnak a piacok a háborúkra? 107 válság tapasztalata appeared first on HOLDBLOG.
Új biztonsági funkciókat vezetett be a Webkincstár: A WebKincstár és MobilKincstár felületein 2026. február 26-tól élesedő új funkciók az ügyfelek és az értékpapírszámlákon lévő megtakarítások védelmét szolgálják, különösen az alábbi területeken: Napi kiutalási limit bevezetése: A kincstári értékpapírszámláról online kezdeményezett átutalásokra napi limitösszeget került bevezetésre. Az alapértelmezett napi limit 1 millió forint, amelyet az ügyfelek […]
A Webkincstár új biztonsági funkciók bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.
Ezen a héten elemzünk Pekár Dáviddal, Cser Tamással, Szőcs Gáborral és gyengülő forinttal. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple…
The post A Hormuzi-szoros visszavág appeared first on HOLDBLOG.
Az értékpapírok könyvelése ma már nem csak a nagyvállalatok terepe: egyre több KKV tart állampapírt, kötvényt, részvényt, és közben gyakran megjelennek brókerszámlák, fedezeti ügyletek és részvényalapú juttatások is. A gond csak az, hogy a helyes minősítés (befektetett pénzügyi eszköz vagy forgó értékpapír), az eszközszintű nyilvántartás és a fordulónapi értékelés (árfolyam/valós érték, értékvesztés) ritkán áll össze „magától”. Blogbejegyzésünk rámutat a tipikus hibákra és arra, hogyan lehet ezeket könyvelhető, ellenőrizhető és beszámoló kompatibilis módon kezelni.
Valószínűsíthetően 2025-ben is javult a globális energiahatékonyság, azonban még messze vagyunk a 2030-ra lefektetett célok teljesülésétől – állapította meg elemzésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A technológia készen áll a gyorsabb előrelépésre, a gazdasági és szabályozási környezet azonban továbbra is fékezőleg hat.
Az előzetes adatok szerint 2025-ben 1,8 százalékkal javulhatott a globális energiahatékonyság az előző évi 1 százalék után. A világ egyes részein ennél is gyorsabb lehetett a javulás, Kínában a hatékonyságnövekedés elérhette a 3, Indiában pedig a 4 százalékot. Első ránézésre azt mondhatnánk, hogy ez jelentős előrelépés, azonban még mindig messze vagyunk a kitűzött céloktól. Az Egyesült Államokban és Európában ugyanis egy százalék alá eshetett a hatékonyságjavulás üteme azt követően, hogy a 2022-es energiaválság után elindult egy pozitív folyamat.
2023-ban a világ kétszáz országa állapodott meg a dubai klímakonferencián arról, hogy 2030-ig megduplázzák az átlagos energiahatékonyság-javulás ütemét. Ehhez évente átlagosan 4 százalékos bővülést kellene elérni, amitől még mindig messze vagyunk, hiszen 2019 óta mindössze 1,3 százalékos éves átlagot sikerült realizálni.
Az IEA szakemberei szerint négy kulcsfontosságú terület hátráltatja a hatékonyság növekedését:
2019 óta az energiaigény-növekedés mintegy kétharmada az ipari fogyasztáshoz kötődik, ezen a területen azonban erőteljesen lassult a hatékonyságnövekedés: az átlagos hatékonyságjavulás 2019 óta a fél százalékot sem érte el, miközben az azt megelőző évtizedben átlagosan 2 százalék volt évente. Vagyis az egyre energiaintenzívebb ipar hatékonyságának stagnálása ellensúlyozza a más területeken elért javulást is.
A szabályozások nem tartanak lépést a technológia fejlődésével, ami további jelentős energiamegtakarítást eredményezhetne. Sok elektromos berendezés ma mindössze fele olyan hatékony, mint az elérhető legjobb technológia. Példaként hozzák fel, hogy a villanykörték hatékonysága megduplázódott az elmúlt 15 évben, miközben a jogszabályokban előírt minimum mindössze 30 százalékkal növekedett.
Az egyre növekvő globális életszínvonal mellett egyre több ember engedheti meg magának a klíma beszerelését, emiatt 2000 óta évente átlagosan 4 százalékkal nőtt az ehhez kapcsolódó energiaigény. Ugyanakkor a beszerelt klímák sem a leghatékonyabbak, pedig a korszerű berendezések további energiamegtakarításra nyújthatnának lehetőséget. A tanulmány szerint, ha 2019 óta az összes eladott klíma a leghatékonyabb technológiával készült volna, az akkora energiamegtakarítást jelentett volna, amennyivel az adatközpontok felhasználása növekedett ugyanebben az időszakban.
A villamosenergia-igény növekedési üteme meghaladja a megújulóenergia-kapacitások bővülését, ezért a szennyező és kevésbé hatékony fosszilis energiaforrások felé kell fordulnia a világnak.
Az IEA kimutatása szerint, ha egyáltalán nem történt volna hatékonyságjavulás az elmúlt 15 évben, akkor most nagyjából 20 százalékkal magasabb lenne a világ károsanyag-kibocsátása. Várhatóan a következő években is a hatékonyság javulása lesz az alacsonyabb kibocsátás elsődleges forrása, hiszen az energiaigény folyamatosan növekszik. Éppen ezért érdemes komolyan venni az ebben rejlő lehetőségeket.
Mindeközben érdemes egy pillantást vetni a szabályozói környezet változására is: csak tavaly világszerte több mint 250 olyan jogszabályt fogadtak el, melyek az energiahatékonysághoz kapcsolódnak. A tendencia és az előrelépés látható, ugyanakkor nem elég gyors. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint gyorsabban kellene lépni szabályozói területen is, és érdemesebb lenne merészebb célokat kitűzni. A már létező jogszabályokat pedig ajánlott gyakrabban felülvizsgálni, és a meglévő technológiához igazítani. Ráadásul még mindig vannak olyan területek, ahol meg sem születtek a szükséges szabályozások: a világ országainak felében például a mai napig nincs energiahatékonysági előírás az új lakóépületek esetében, az országok kétharmadában pedig nincsenek hatékonysági előírások az ipari motorokra. Ezeken a területeken elengedhetetlen volna az előrelépés, különösen azokban az országokban, ahol gyorsan növekszik az energiaigény.
ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2026.02.25-én.
