There is no excerpt because this is a protected post.
The post Protected: From Compliance to Courtroom: Emerging Landscape of AI litigation in Hungary appeared first on Advocatus.

This article explores how AI‑related litigation is taking shape in Hungary and across the EU: the role of ex ante safety rules under the AI Act and how growing regulatory scrutiny of these rules will trigger early disputes, as well as ex post liability mechanisms.
The post From Compliance to Courtroom: Emerging Landscape of AI litigation in Hungary appeared first on Advocatus.

Az utóbbi hetekben vírusként terjedt az alábbi ábra, hát lássuk mit is sugall. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok életminőségi mutatóit összevető táblázat…
The post Európában jobb élni, de Amerikában nagyobbat lehet nyerni appeared first on HOLDBLOG.

Hova vezet az egyenlőséghez ragaszkodás? Az inga kilengéséhez. Az e heti levél trumpozó hisztiként írható le. Most például úgy tűnik, Európának és Kanadának az Amerikai…
The post A társadalom megérett a plusztudásra appeared first on HOLDBLOG.

Az ipari túlkereslet, a jegybanki függetlenség megkérdőjeleződése és a geopolitikai feszültségek miatti dedollarizáció következtében felerősödő spekulatív ETF-tőkebeáramlás példátlan magasságokba emelte az ezüst árát, amelyet sokan…
The post Borús napok után csillanhat még a fény az ezüstön appeared first on HOLDBLOG.

Japánban drónokkal telepítenek erdőket, ami sokkal gyorsabbá teszi a folyamatot, mivel mesterséges intelligencia és a terep feltérképezését szolgáló technológia is támogatja a gépek munkáját. A faültetéshez biológiailag lebomló tokokban lévő magokat használnak, így az eljárás miden pontján figyeltek a környezetvédelmi szempontokra.
A HappyEcoNews.com számolt be arról, hogy japán tudósok olyan automata rendszert fejlesztettek ki, ami a hagyományos, facsemeték telepítésével történő megoldáshoz képest tízszer gyorsabban tud erdőket telepíteni. A rendszer alapját a drónok adják, amelyek az önvezető autóknál is használt technológiával, a LiDAR szkenneléssel térképezik fel a terepet, és analizálják a talajszerkezetet, hogy hova érdemes ültetni a magokat. A LiDAR egyébként lézerfény kibocsátásával és visszaverődésével hoz létre precíz térképeket.
Mindegyik drón több száz biológiailag lebomló magtokkal van felszerelve, amelyek a növények életben maradását is segítő tápanyagokat is tartalmaznak. A drónok a földbe lövik ezeket a tokokat, nagyjából egy óra alatt fedve le egy focipálya méretű területet. A Japán déli részén található Kumamotóban és környékén a drónnal ültetett növények 80 százaléka kicsírázott. Ez azért is figyelemreméltó, mert a környezeti viszonyok miatt kifejezetten nehéz hagyományos módon újratelepíteni ott az erdőket: az erős esőzések, földrengések, viharok és hőség mind megnehezítik a folyamatot.

Erdők nélkül élet sincs
Az erdő-újratelepítési törekvések ellenére is évente kb. 15 milliárd fa pusztul el a világon, ami nagyjából 4,7 millió hektárnyi területet jelent. Az automatizált rendszerek segítéségével azonban nem csupán több fát lehet elültetni, de olyan területeken is, amelyek nehezen voltak eddig elérhetőek. A rajdrónok használata sokszorosítja a hatékonyságot és csökkenti a költségeket. Az AI-alapú rendszerek segítenek a koordinálásban, például nem fedik le egymás területeit a drónok, a gépi tanulással pedig ki tudják választani a legjobb fafajtákat az adott helyszínekhez és körülményekhez. A biológiailag lebomló tokok nem okoznak kárt a környezetben, míg a precíziós célzással csökken a magok pazarlásának mértéke is.
Ez a megközelítés illeszkedik a WWF által is támogatott billió fa kezdeményezéshez, amelynek célja az erdők visszaállítása. A becslések szerint egy billió fa kb. 500-1000 milliárd tonnányi szén-dioxidot lenne képes megkötni, ami az emberi tevékenységek okozta kibocsátás harmadát jelenti. A hagyományos erdő újratelepítési projektek gyakran azon buknak el, hogy nem gondozzák vagy felügyelik az újraültetett fákat: a szakemberek szerint a drónok ebben is tudnának segíteni, vissza-visszatérve az érintett területekre, ellenőrizve, hogy igényelnek-e bármilyen beavatkozást az erdők.
A drónok önmagukban persze nem tudják megállítani az erdők pusztulása okozta problémákat. A meglévő területek védelme fontosabb, mint az újraerdősítés, tekintettel arra, hogy a kifejlett méretű fák jóval több szén lekötésére alkalmasak, mint a csemeték. Ettől függetlenül fontos és hasznos az ilyen új, úttörő technológiák kialakítása, tesztelése és megvalósítása, a folytonos újításoknak köszönhetően pedig egyre több technika ötvözhető a hatékonyabb munkavégzés érdekében.

2025 az ESG-szabályozás történetében nem a korábban várt szigorításról, hanem bizonyos értelemben a racionalizálásról szólt. Az Európai Unió és tagállamai politikai és gazdasági nyomásra újragondolták a fenntarthatósági szabályozási kereteket: több határidőt kitoltak, egyszerűsítették az adatszolgáltatási kötelezettségeket, amelyek sok helyütt valóban indokolatlanul bonyolultak és nehezen végrehajthatók voltak a vállalati szféra számára.

A cégvásárlási folyamatban a szándéknyilatkozat/indikatív ajánlat („LOI” – letter of intent) gyakran olyan fordulópont, amikor a felek írásban is rögzítik a tranzakció fő feltételeinek kereteit: mi a tranzakció tárgya (üzletrész, eszközök vagy üzletág eladás), a felek milyen vételár-struktúra (teljes vagy részleges eladás) mentén gondolkodnak, milyen ütemezéssel és milyen feltételek mellett tudnák elképzelni a tranzakciós továbblépést. A LOI (szándéknyilatkozat/indikatív ajánlat ) aláírása után a tranzakciós folyamat „átlép” az átvilágítási szakaszba, így érdemben közelebb kerülve az adásvétel sikeres megvalósulásához. Egy jól strukturált LOI nem helyettesíti az adásvételi szerződést – viszont jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy a cégátvilágítás, azaz a kockázatfelmérések után a feltárt rizikók birtokában az alapvető kérdésekben kelljen visszalépni.

Az öregedés sokáig elsősorban a bőr felszínén látható jelekről szólt. Az elmúlt évek tudományos kutatásai azonban egyre inkább arra utalnak:
A A molekula, amely új irányt ad az anti-aging kutatásoknak: ezt tudja a NAD+ bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

Egy kis fogadóban nyitott informális piactérből szép lassan egy nyüzsgő, önjáró intézmény fejlődött, ahol pénzügyi innovációk sora valósult meg. A tőzsde történetéről szóló cikksorozat cikksorozat…
The post Elúszott a család vagyona, a város vette kezébe az első tőzsdét appeared first on HOLDBLOG.