A fenti címmel szervez egy rendezvényt a Jövőképp — Fiatalok Magyarországért! Egyesület, amelyre engem is meghívtak, hogy előadóként, kerekasztal-beszélgetőként vegyek részt. A meghívás nagyon megtisztelő, természetesen el is fogadtam, és örömmel veszek rajta részt; mint a legtöbben, én is vagyok annyira hiú, hogy örülök ha valaki kíváncsi a véleményemre.
[…] Bővebben!

A fenti címmel szervez egy rendezvényt a Jövőképp — Fiatalok Magyarországért! Egyesület, amelyre engem is meghívtak, hogy előadóként, kerekasztal-beszélgetőként vegyek részt. A meghívás nagyon megtisztelő, természetesen el is fogadtam, és örömmel veszek rajta részt; mint a legtöbben, én is vagyok annyira hiú, hogy örülök ha valaki kíváncsi a véleményemre.
[…] Bővebben!

Kár érte, eleinte úgy tűnt, elejét tudja venni a menedzsment a túlságosan nagy hype-nak, 23-25 dolláros kibocsátási árral viszont könnyen lehet, hogy a Facebook hullámvasútja jön itt is. Mindjárt meglátjuk.
Disclaimer: A KBC Equitas vezető elemzője vagyok, mi csináltuk ezt az infógrafikát. Egyfelől mert lehet majd nálunk is kereskedni a Twitterrel, másfelől pedig szeretünk elemezgetni.

A devizahitelesek mentésével kapcsolatban kifogyott a kormány a pénzügyi megoldásokból, s most jöhetnek majd a  jogi természetűek vagy még akár a bankok is labdába rúghatnak saját javaslatukkal, a legfrissebb bejelentések szerint. Ha viszont jogi út, akkor Rogán Antal horvátországihoz hasonló megoldásokat emleget. Ismerjük hát meg közelebbről a horvát bíróság álláspontját.
Nagyon úgy néz ki, hogy a bankok térfeléről a bíróságokéira passzolta a kormány a devizahiteles-mentés labdáját – horvát és török példát emlegetve – miközben nyomatékosan felkérték a bíróságokat, hogy az ilyen ügyeket, ha lehet, soron kívül intézzék. Nem árt tehát jobban  megnézni azt a sokat emlegetett horvát példát, amelyet Magyarországon is követni kellene.
[…] Bővebben!

A devizahitelesek mentésével kapcsolatban kifogyott a kormány a pénzügyi megoldásokból, s most jöhetnek majd a  jogi természetűek vagy még akár a bankok is labdába rúghatnak saját javaslatukkal, a legfrissebb bejelentések szerint. Ha viszont jogi út, akkor Rogán Antal horvátországihoz hasonló megoldásokat emleget. Ismerjük hát meg közelebbről a horvát bíróság álláspontját.
Nagyon úgy néz ki, hogy a bankok térfeléről a bíróságokéira passzolta a kormány a devizahiteles-mentés labdáját – horvát és török példát emlegetve – miközben nyomatékosan felkérték a bíróságokat, hogy az ilyen ügyeket, ha lehet, soron kívül intézzék. Nem árt tehát jobban  megnézni azt a sokat emlegetett horvát példát, amelyet Magyarországon is követni kellene.
[…] Bővebben!

Hétfőn benyújtották, kedden pedig már el is fogadták a devizahiteles mentőcsomag legújabb elemét, mely nem más, mint az árfolyamgát kiterjesztése a 90 napon túli tartozást halmozókra. Ők azonban csak akkor vehetik igénybe az állami kezességvállalást, ha a bank enged tartozásukból. … Folytatás →

A Design Terminálban mutatkoznak be Magyarország leginnovatívabb technológiai vállalkozásai november 14-17. között. A Startra kész Magyarország! olyan témákat jár körül, mint a mesterséges intelligencia, a robotika, a neurotechnológia, vagy a 3D nyomtatás. Most induló startupok és vezető nemzetközi cégek hazai leányvállalatai együtt … Folytatódik…. →

Nem azt kaptuk az EU-csúcstól, amit várni lehetett. Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalról (NSA) és a lehallgatott európai politikusokról szóló botrány rányomta bélyegét az ülések hangulatára. A hangsúlyok mindinkább az adatvédelem és adatbiztonság irányába mozdultak el: abban ugyan mindenki egyetértett, hogy rendkívül fontos témáról van szó, azonban a mikorról és a hogyanról már megoszlottak a vélemények. Így végül az a döntés született, hogy a tényleges döntést el kell napolni. Tehát az európai közös távközlési piac, illetve az új adatvédelmi szabályozások még váratnak magukra.
[…] Bővebben!

Károly küldött át nekem egy remek lehetőséget, amit a privátbankára ajánlott neki, egy dollár alapú tőkevédett kötvényt, amire várhatóan évi 10% kamatot fognak fizetni. Kockázat szinte semmi, a várható kamat dollárban egyszerűen mesés. Azt már megtanultátok, ha túl szép, hogy igaz legyen, akkor nyilván nem is igaz, vagy nem úgy, vagy nem annyira. Ez az […]

Az IMF tanulmánya felveti a lehetőségét egy egyszeri, 10 százalékos vagyonadó kivetésének, a Harvard professzora ugyanakkor úgy látja, hogy ez az adónem több szempontból is csalóka.Az IMF közgazdászai felvetették az egyszeri, nettó vagyonra kivetett 10 százalékos adó ötletét, mellyel elegendő bevételre tehetnének szert az eladósodott európai országok ahhoz, hogy az adósságszintek visszatérjenek a válság előtti értékekhez. Már maga az ötlet is masszív felháborodást keltett a kontinensen, és az IMF is kézzel-lábbal cáfolt, Kenneth Rogoff, a Harvard közgazdász professzora szerint ugyanakkor teljes mértékben jogos a felvetés. Az eredeti elemzés és az IMF tanulmánya itt érhető el.

Kenneth Rogoff ugyanis hangsúlyozza, hogy a történelem során számtalanszor előfordult már – elsősorban háborúk és adósságválságok után -, hogy a pénzszűkével küzdő és végzetesen eladósodott államok egyszeri vagyonadót vetettek ki. Ezek az adók csakis akkor lehetnek „sikeresek”, ha a kivetésük meglepetésszerű, vagyis képtelenség előre felkészülni és a vagyont menekíteni/elrejteni, továbbá a gazdaságpolitika hiteles, és az emberek elhiszik, hogy valóban egyszeri és megismételhetetlen az új adó. Ez a titka a sikernek, gyorsaság és hitelesség.A gond épp itt van, hiába teljesül ugyanis papíron, hogy a nettó – vagyis hitelek nélkül számolt – vagyonra kivetett mindössze 10 százalék helyre tudja billenteni az államadósságot, a gyakorlatban a bevétel kevesebb, az adminisztratív költség pedig jóval több szokott lenni a papíron kikalkuláltnál. Kenneth Rogoff hangsúlyozza, hogy nincs az a hatékonyság, mellyel teljesen váratlanul be lehetne vezetni az adót, egészen biztosan lesznek olyanok, akik átcsúsznak a résen.[…] Bővebben!