Programozó versenyt indít az NNG. A világ élvonalbeli navigációs szoftvergyártó cége, az NNG Kft. idén először hirdeti meg saját programozó versenyét, amelyre a C++ programnyelvet ismerő informatikus diákok és tapasztalt szakemberek jelentkezését várja. A verseny fődíja részvétel a barcelonai Mobile World … Folytatódik…. →
Miért ne alkalmazná a Facebook és LinkedIn által nyújtott költséghatékony módszert a HR szakma is a toborzás során?
Ha az állam növelné a nyugdíjakat, akkor vajon gyorsulna a gazdasági növekedés és mindenki jól járna?Érdekes, ugyanakkor meglepőnek nem nevezhető következtetést vont le az amerikai AARP – American Association of Retired Persons – intézet a nyugdíjak reálgazdaságra gyakorolt hatásáról: az amerikai állam által kifizetett, évi mintegy 750 milliárd dollárnyi nyugdíj közel 1400 milliárd dollárnyi GDP-t termel, és több mint 9 millió munkahelyet teremt/tart fenn, köszönhetően a kifizetések jelentős multiplikátor hatásának. Ezek alapján érdemes lenne akár még adóemelésből is növelni a nyugdíjakat, már ha valóban jól számoltak az AARP szakemberei. Az eredeti elemzés itt érhető el.
A nyugdíjasok érdekeit szem előtt tartó AARP ugyanis arra hivatkozik, hogy a nyugdíjasok a járandóságuk java részét elköltik, amely pénzek szétáramlanak a gazdaságban, és minden egy dollárnyi nyugdíj végső soron közel két dollárnyi GDP-t hoz létre. Ha tényleg így lenne, akkor elméletileg valóban megérné akár jelentősebb mértékben is emelni a nyugdíjakat, akár jelentős adóemelés árán is.Andrew G. Biggs, az American Enterprise Institute kutatója ugyanakkor ellentmond ennek a következtetésnek, és hangsúlyozza, hogy két ponton is téved a fenti számítás. Egyrészt, való igaz, hogy a nyugdíjasok fogyasztásának multiplikátor hatása felpörgeti a gazdaságot, ha ugyanakkor ezeket a pénzeket a dolgozó lakosságnál hagynák, akkor ez a hatás hasonló mértékben alakulna, a GDP szempontjából ugyanis teljesen mindegy, hogy az adott dollárt egy nyugdíjas, vagy egy adózó munkavállaló költi el.[…] Bővebben!
A fejlett országok államadóssága dinamikusan növekszik, főleg a 2007-es válság kitörése óta. A gazdaság stimulálása, a bankok megmentése és feltőkésítése, a gazdaság visszaesése miatti megnövekedett szociális kiadások (segélyek), illetve csökkenő adóbevételek mind megtépázták a fejlett országok költségvetését. Japán államadóssága jóval a GDP 200%-a felett van, az Egyesült Államoké is átlépte a 100%-ot, amire nem volt […]
A Greenspiration az első zöld (tematikus) startup-verseny Magyarországon. Számos innovatív koncepcionális elemekkel. Szervezői az IKSZE, a Kreater, az Óbudai Egyetem és az Energiaklub. A Greenspiration problémaorientált startup-verseny – megoldásai az előkészítés során zöld szakértők, szakmai és civil szervezetek közreműködésével összeállított Zöld … Folytatódik…. →
A Gombold újra! Közép-Európa győztes tervezőinek karrierje elindult: Csík Orsolya BEDCLOTHES 2014 elnevezésű kollekciója nagy sikerrel mutatkozott be a Prague Fashion Weekend-en, Kovács Ágnes legújabb kiegészítői, a TORII kollekció darabjai pedig a Design Hét Budapesten debütáltak. A Design Terminál egyedülálló … Folytatódik…. →
A ledolgozott órák száma és a termelékenység között világos negatív összefüggés figyelhető meg, így lehet, hogy a gazdag németek keveset dolgoznak, míg a csődös görögök sokat.
A görögök lusták, és keveset dolgoznak, a németek pedig szorgosak, és rengeteget dolgoznak. Aki sokat dolgozik, az többre viszi, mint aki keveset. Ezek a kijelentések első ránézésre logikusnak tűnnek, az OECD és a The Economist szakemberei azonban bebizonyították, hogy mindkettőnek az ellentéte az igaz. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Először is következzen az első kijelentés cáfolata:
Ledolgozott órák száma per év, 1990-ben és 2012-ben
Az OECD statisztikái alapján a The Economist által összeállított grafikonból kiderül, hogy az OECD-országok közül a dél-koreai átlag munkavállaló dolgozik a legtöbbet, ami természetesen nem meglepetés. Az ugyanakkor, hogy az átlag görög dolgozó évi több mint 2000 órát „húz le”, és ezzel a második az OECD-országok sorában, az már vaskos meglepetés.[…] Bővebben!
Nagyon sok olvasóm kötött a CIB-nél 8 milliós életbiztosítást, ami most egy tollvonással megszűnik. Ezért sokan megkerestetek, mit lehetne kötni helyette. Az egyik biztosítótársaság ügynöke felajánlotta, hogy lemond minden jutalékáról és úgy köt a blog olvasóival kockázati életbiztosítást. Ezen neki tényleg semmi haszna nem lesz, eltekintve attól, ha esetleg az így szerzett állomány beszámít neki […]
Nagyon sok olvasóm kötött a CIB-nél 8 milliós életbiztosítást, ami most egy tollvonással megszűnik. Ezért sokan megkerestetek, mit lehetne kötni helyette. Az egyik biztosítótársaság ügynöke felajánlotta, hogy lemond minden jutalékáról és úgy köt a blog olvasóival kockázati életbiztosítást. Ezen neki tényleg semmi haszna nem lesz, eltekintve attól, ha esetleg az így szerzett állomány beszámít neki […]
A tavalyi 100 milliós „elszólás” megtetszhetett Tim Cooknak, idén pontosan ugyanazt a játékot játszotta el a befektetőkkel, csak épp 170 millió darab iPadet említett. Ennyit adtak el ugyanis a legelső modell megjelenése óta egészen a mai napig, amiből világosan megbecsülhető, mennyi is ment el az előző negyedévben. Nem sül ki belőle szép eredmény.
Forrás: Engadget
[…] Bővebben!
