A jövő év március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján Magyarországon bevezetésre kerül a bizalmi vagyonkezelés intézménye, amely számos lehetőséget kínál az átlátható és kiszámítható vagyontervezésre.
Az amerikai adósságplafonnal kapcsolatos viták csupán politikai kötélhúzásnak tekinthetők, különösen annak fényében, hogy az adósságplafon egy teljes mértékben haszontalan eszköz.Az amerikai adósságplafonnal kapcsolatos vitának szinte semmi köze a közgazdaságtanhoz, de még a költségvetési hiányhoz és az államadóssághoz sem, mint ahogyan az is teljesen egyértelmű, hogy az adósságplafon, ami évről-évre ráijeszt a tőzsdékre, egy szinte teljes mértékben haszontalan találmány – véli Richard A. Posner, amerikai közgazdász, akit a Reuters felmérése szerint sokan esélyesnek tartanak a 2013-as közgazdasági Nobel-díj elnyerésére is (a rangos elismerést október 14-én, hátfőn osztják ki). Az eredeti elemzés itt érhető el.
Richard A. Posner hangsúlyozza, hogy az adósságplafon csakis arra „jó”, hogy a politikusok összemérjék erejüket, és a gazdasági kérdések mögé bújva politikai tőkét kovácsoljanak maguknak. Posner, és szerzőtársa, a Nobel-díjas Gary Becker úgy látja, hogy az adósságplafon képtelen betölteni alapvető feladatát: nem járul hozzá az állam méretének csökkentéséhez, és nem ösztönzi a költségvetés egyensúlyba hozását sem.[…] Bővebben!
Az amerikai adósságplafonnal kapcsolatos viták csupán politikai kötélhúzásnak tekinthetők, különösen annak fényében, hogy az adósságplafon egy teljes mértékben haszontalan eszköz.Az amerikai adósságplafonnal kapcsolatos vitának szinte semmi köze a közgazdaságtanhoz, de még a költségvetési hiányhoz és az államadóssághoz sem, mint ahogyan az is teljesen egyértelmű, hogy az adósságplafon, ami évről-évre ráijeszt a tőzsdékre, egy szinte teljes mértékben haszontalan találmány – véli Richard A. Posner, amerikai közgazdász, akit a Reuters felmérése szerint sokan esélyesnek tartanak a 2013-as közgazdasági Nobel-díj elnyerésére is (a rangos elismerést október 14-én, hétfőn osztják ki). Az eredeti elemzés itt érhető el.
Richard A. Posner hangsúlyozza, hogy az adósságplafon csakis arra „jó”, hogy a politikusok összemérjék erejüket, és a gazdasági kérdések mögé bújva politikai tőkét kovácsoljanak maguknak. Posner, és szerzőtársa, a Nobel-díjas Gary Becker úgy látja, hogy az adósságplafon képtelen betölteni alapvető feladatát: nem járul hozzá az állam méretének csökkentéséhez, és nem ösztönzi a költségvetés egyensúlyba hozását sem.[…] Bővebben!
Indonéz W alakzat Indonéz W alakzat, biztató jeleket mutat. Megvesszük az Indonéz w alakzat által kínált lehetőséget és mehetünk Bali-ra pihenni! Indonézia független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában. Fővárosa Jakarta. Indonézia a világ negyedik legnépesebb országa, egyben a legnépesebb muszlim-többségű ország is. Bali az egyik legkedveltebb üdülőövezete Indonéziának. Indonézia kb. 17.000 szigete közül csak 6.000 lakott, … Olvass tovább »The post Indonéz W alakzat appeared first on Tőzsdei ETF -és Befektetési Alapok.
Ma délután megvolt a Budapest HUB 2. ülése az NGM-ben. Ezerszer jobb volt, mint az előző és breaking infók is elhangzottak a Jeremie-t felügyelő MV Zrt-ről és a várható célokról. És jön a “Start-up Manifesto”! Nos előre veszem a breaking-et: az MV … Folytatódik…. →
Régen írtunk már a virtuális valutáról (vagy digitális devizáról, kinek melyik alliteráció tetszik jobban), pedig hétről hétre sűrűsödnek a hírek körülötte. Noha a történéseket feldolgozó hazai források továbbra is végletesen fogalmaznak, egyszer totális összeomlást, másszor a szuperpénz brutális feltámadását emlegetve, annyit túlzás nélkül állíthatunk, hogy végérvényesen mainstream téma lett a Bitcoin, kiszabadulva a hacker-imidzsből.A hónap elején az FBI lecsapott a Silk Road nevű webshop üzemeltetőire, elsősorban azért, mert régóta nyilvánvaló volt, hogy olyan termékek cserélnek rajtuk keresztül gazdát, amelyeknek nem illene létezniük sem: drog, tiltott kütyük és alkatrészek, illegális tartalmak, engedéllyel nem rendelkező tűzijátékok. A 2011-ben indult weboldal tevékenysége ugyan közismert volt, az üzemeltetők és felhasználók álcáját biztosító netes technológia miatt a hatóságok eleddig nem tudták nyakon csípni őket. A weboldal biztonságához hozzájárult az is, hogy a felhasználók előszeretettel használták a Bitcoint a fizetések lebonyolításához, mivel bankoktól mentes, anonim transzfert tesz lehetővé. Ez a tény egyszerre szolgált referenciaként a Bitcoin rendszer életképességére, és bélyegezte meg a virtuális pénzt.Így lett a Bitcoin „hackervaluta”, „alvilági fizetőeszköz”,miközben teljesen hétköznapi, polgári célokra is kiváló.
[…] Bővebben!
Az állam és a lakosság eladósodását és csődközelbe jutását az első sorból nézhettük végig, van azonban egy szektor Magyarországon, amely a színfalak mögött kis híján belefulladt az adósságba.Azoknak, akik kisebb településről származnak, bizonyára kivétel nélkül ismerős a történet: ígéretes beruházás indul, mondjuk egy uszoda vagy élményfürdő építése, a helyi mozi vagy színház felújítása, parkosítás, esetleg szökőkút és térkő a helyi főtérre. Az EU ad pénzt, remek, az önerő is megvan bankhitelből – deviza alapú természetesen -, elindul a fejlesztés, sőt rendben el is készül minden. Ekkor jön azonban a feketeleves, mikor kiderül, hogy nem készült üzleti terv, a fenntartásra és utófinanszírozásra nincs pénz, és elkezd ketyegni a devizahitel is… A téma részletes elemzése itt érhető el.
A helyi önkormányzatok a válság kirobbanását követően hirtelen megugró adósságállománnyal, komoly likviditási problémákkal, üzleti/likviditási terv hiányában „véletlenszerűen” alakuló bevételekkel és megugró kiadásokkal szembesültek. A szektor a csőd szélére került, erről azonban a hazai médiában csupán kevés szó esett, tekintettel arra, hogy a jóval közvetlenebb, a lakosságot érintő adósságproblémák is megszaporodtak.[…] Bővebben!
A verseny erősödését mutatja a villamosenergia-piacon, hogy egyre több egyetemes szolgáltatásra nem jogosult vállalati fogyasztó dönt a kereskedőváltás mellett. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly a kis- és közepes vállalkozások 13,3 százaléka váltott villamosenergia-szolgáltatót, míg a földgáz esetében a váltók aránya 3,6 százalék volt. Mindez nem a véletlen műve: az áramkereskedők egyre célzottabb és jobb ajánlatokkal találják meg a kis- és középvállalkozásokat, amelyek komoly anyagi megtakarítást érhetnek el a váltással. Ezek között is csemegéztünk, de előbb lássuk a rideg számokat.Mára az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók 20-30 százaléka váltott áram-, vagy gázszolgáltatót, jelezve a kegyeikért folyó verseny erősödését. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a 2010 februárja és 2013 áprilisa közötti időszakra vonatkozóan vizsgálta az egyes fogyasztói kategóriákban a kereskedőváltási mutatókat, amelyből kiderül: a villamosenergia-piacon a nem lakossági felhasználók esetében 2011-ben 7,9 százalék, 2012-ben 13,3 százalék, míg a lakossági felhasználók esetében 2011-ben 0,3 százalék, 2012-ben 1,6 százalék volt a szolgáltatót váltók aránya. A földgázpiacon a nem lakossági felhasználók esetében 2011-ben 9,7 százalék, 2012-ben 3,6 százalék, míg a lakossági felhasználók esetében 2011-ben 10,4 százalék, 2012-ben 1,5 százalék volt a váltás mellett döntők aránya (A 2011. évi magas földgázpiaci kereskedőváltások az EMFESZ csődje miatt következtek be).
[…] Bővebben!
A verseny erősödését mutatja a villamosenergia-piacon, hogy egyre több egyetemes szolgáltatásra nem jogosult vállalati fogyasztó dönt a kereskedőváltás mellett. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly a kis- és közepes vállalkozások 13,3 százaléka váltott villamosenergia-szolgáltatót, míg a földgáz esetében a váltók aránya 3,6 százalék volt. Mindez nem a véletlen műve: az áramkereskedők egyre célzottabb és jobb ajánlatokkal találják meg a kis- és középvállalkozásokat, amelyek komoly anyagi megtakarítást érhetnek el a váltással. Ezek között is csemegéztünk, de előbb lássuk a rideg számokat.Mára az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók 20-30 százaléka váltott áram-, vagy gázszolgáltatót, jelezve a kegyeikért folyó verseny erősödését. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a 2010 februárja és 2013 áprilisa közötti időszakra vonatkozóan vizsgálta az egyes fogyasztói kategóriákban a kereskedőváltási mutatókat, amelyből kiderül: a villamosenergia-piacon a nem lakossági felhasználók esetében 2011-ben 7,9 százalék, 2012-ben 13,3 százalék, míg a lakossági felhasználók esetében 2011-ben 0,3 százalék, 2012-ben 1,6 százalék volt a szolgáltatót váltók aránya. A földgázpiacon a nem lakossági felhasználók esetében 2011-ben 9,7 százalék, 2012-ben 3,6 százalék, míg a lakossági felhasználók esetében 2011-ben 10,4 százalék, 2012-ben 1,5 százalék volt a váltás mellett döntők aránya (A 2011. évi magas földgázpiaci kereskedőváltások az EMFESZ csődje miatt következtek be).
[…] Bővebben!
Szinte egymást érik a hulló arany ejtőernyők a távközlési és IT-szektorban, de korántsem csak ott. Egyes esetekben szinte bizarr módon a megsemmisített milliárdos piaci érték után kapott bónuszként jelennek meg az euró- vagy dollármilliós végkielégítések. Az arany ejtőernyő intézmény nem új keletű, több mint ötvenéves, de mostanában akad néhány igen szembeötlő példa.
[…] Bővebben!
