Fogyasszunk minden áron, ha kell hitelből, ha kell, a jegybank pumpáljon pénzt, ha kell, az állam adósodjon el! Egyre gyanúsabb, hogy ez a modell egy zsákutca.A válság előtti évtizedekben az elfogadott gazdasági modell a fogyasztásra épült. Akkor jó, ha az emberek elköltik fizetésüket, házat, autót, plazma tv-t vásárolnak, pörgetve ezzel a fogyasztást, a GDP-t, a munkahelyteremtést. A rendelkezésre álló pénzeszközök azonban egyszer elfogynak, viszont miután a gazdaság nem állhat le, nem marad más út, mint a hitelből történő fogyasztás. (A témát vizsgáló eredeti elemzés itt érhető el.)
Ha már hitellel is tele vannak az emberek, akkor nincs mit tenni – a játéknak folytatódnia kell -, az államnak kell fogyasztania, ugyancsak hitelből. Ha már ez se megy tovább, mert mondjuk a kötvénypiacok megálljt parancsolnak az adósságnövekedésnek, akkor sincs semmi gond, ott vannak a jegybankok, akik pénzt nyomtathatnak és finanszírozhatják a további fogyasztást és költést.És mi jön ezután? Mi jön akkor, ha az emberek már tele vannak hitellel, az állam eladósodott, a jegybank telepumpálta a gazdaságot ingyen pénzzel és levitte a kamatokat 0 százalékra, és már nem is emelheti meg, mert azzal aláírná a hitelben úszó lakosság és állam halálos ítéletét? Ben Bernanke Fed-elnök bizonyára feltette már magának ezt a kérdést, ha máskor nem, hát akkor, amikor szeptemberben a recsegő-ropogó pénzpiacokat látva kénytelen-kelletlen elhalasztotta a monetáris politika szigorítását és a könnyű pénzek kiszívását.[…] Bővebben!
