Az egyik nagy unitlinkes értékesítő cég teleszórta az országot a német Skandia cég életbiztosításával, majd a Skandia kivonult az országból. Több ügyfélnek volt Skandia biztosítása, amit át kellett nézni. Azaz csak kellett volna, mert a hozzá adott tájékoztató teljesen használhatatlan. Az csak egy dolog, hogy látszik, hogy németből fordították rosszul magyarra, de a költségekről egész […]

Fogyókúrán az élelmiszeripari alapok is     Fogyókúrán, azaz hozamrealizálásban az élelmiszeripar részvényeinek többsége. Az ING food és beverages befektetési alapját nézzük meg közelebbről. A fogyókúrára ítélt szektor illetve ING alap, olyan cégeket tart melyek az üzleti tevékenységüket a következő iparágakban fejtik ki. Élelmiszer, ital és dohányáru, nem tartós háztartási cikkek, személyes használatú tárgyak előállítása,élelmiszer … Olvass tovább »The post Fogyókúrán az élelmiszeripari részvények appeared first on Tőzsdei ETF -és Befektetési Alapok.

2010-től egészen mostanáig az adósságválság kezelésére két módszer alakult ki az eurózónában. Az egyik azoknak a forrásoknak a megteremtése, amelyekkel a lejáró államadósságok finanszírozása biztosítható maradt akkor, amikor a korábbi évtizedekben megszokott piacról történő finanszírozás átmenetileg megszűnt. A másik pedig azoknak az új jogszabályoknak a kialakítása és elfogadása, amelyekkel olyan államháztartások kialakítása vált a korábbiaknál sokkal ellenőrizhetőbbé, amelyek végül is ennek az adósságválságnak a legfőbb okozói voltak. 2013 októberében élesen felmerül az a kérdés, hogy az adósságválság és annak kezelési módja nyomán számos GMU-tagországban drasztikusan megemelkedett a munkanélküliek száma, és ez a helyzet legalább középtávon akár bebetonozottá is válhat. A munkanélküliség kezelése nemzeti hatáskörben maradt, miközben az egységes belső piacon a személyek, és ezen belül a munkavállalók szabad mozgása is érvényben van. Mindezzel együtt azonban munkanélküliség kezelésére nincs közösségi forrás és kompetencia.
[…] Bővebben!

Horvátország immár az Interpol segítségével szeretné elfogni Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Magyarország azzal érvel, hogy az ominózus ügyet kivizsgálta és a magyar hatóságok nem találták érintettnek sem a Molt, sem Hernádi Zsoltot a korábbi horvát miniszterelnök, Ivo Sanader vesztegetési ügyében. Igazunk van-e?Beszállt a magyar kormány is abba a harcba, ami Hernádi Zsolt „kiadatása” körül folyik. Hiszen ő a legnagyobb részvényese a Molnak, amely céget újabban minden eszközzel ütnek-vágnak Zágrábban. Joggal mondták egy tegnapi közleményben, hogy a Mol maradéktalanul teljesítette a horvátokkal szemben vállalt kötelezettségeit, 3 milliárd eurót fektetett be, ezzel szemben a hálátlan horvát állam folyamatosan szerződés-szegésben van. Felhozták azt is, hogy Horvátországban a Mol ellen folyamatos politikai kampány zajlik, a politikusok fenyegetőznek, az igazság-szolgáltatást bojkottálják, minden van ott, csak éppen jogállam nincs.
[…] Bővebben!

Legalábbis az öt éve váratlanul csődbe ment amerikai cégóriás esetét említette Neelie Kroes, az Európai Bizottság távközlési biztosa, amikor az európai telekommunikációs szektor helyzetének súlyosságáról beszélt. Az EB úgy gondolja, hogy az amerikai és ázsiai piac mögötti kullogásnak egy reformtervezettel lehet véget vetni, amely szerint teljesen el kellene törölni a roamingdíjakat, ezáltal átalakulásra ösztönözve a vállalatokat és egyben az egész mobilpiacot is. A bizottság évek óta szajkózza a témát, mintha nem látna semmilyen más megoldást Európa felrázására.
[…] Bővebben!

Idén nyáron került társadalmi egyeztetésre a magyar infokommunikációs fejlesztési stratégia, amely a 2014-2020 közötti időszakban meghatározó szerepet kaphat a hazai cégek meglévő előnyeinek kihasználásában, és persze a hátrányok ledolgozásában. Míg ebben számos kiemelt feladat megfogalmazódott, a mi figyelmünket a nemzetközi … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A Cisco technológiájára épülő virtuális ügyintézési pontokat állítottak az állampolgárok szolgálatába két nagyvárosban a Földközi-tenger partján. A franciaországi Nizzában, egy bevásárlóközpontban, a spanyolországi Barcelonában pedig egy egykori iparterület helyén kialakított városrész ifjúsági házában állítottak fel egy-egy videokonferenciás mini irodát, amelyekben … Folytatódik…. →

Jövő év március 15-én hatályba lép az új Ptk, amelyben a korlátolt felelősségű társaságok kapcsán kétségtelenül a legfontosabb változás, hogy a minimum jegyzett tőke összege 3 000 000 forintra emelkedik.

Az adósságplafonnal kapcsolatos politika kötélhúzással az USA megbéníthatja saját törvényhozását, sőt, kockáztatja a dollár évtizedek óta fennálló tartalékdeviza szerepét.Az amerikai állam leállásával kapcsolatos rövid távú aggodalmakon túl nagyon súlyos hosszú távú kockázatok merülnek fel: akár éveke működésképtelenné válhat a törvényhozás, az USA dollár pedig gyorsuló ütemben veszítheti el a tartalékdeviza szerepét, dollár százmilliárdos veszteségeket okozva ezzel a lakosságnak és a vállalati szektornak – véli Kenneth Rogoff, a Harvard professzora. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Ha az adósságplafonnal kapcsolatos politika viták miatt leáll az amerikai állam, az rövid távon súlyos veszteségekkel járhat, kezdve a kényszerszabadságra küldött több százezres közalkalmazotti réteggel, a bizonytalanná váló befektető légkörrel, és a leállásból származó, napi akár 3-400 millió dollárnyi kieső GDP-vel.Hosszú távon ugyanakkor ennél százszor többet kockáztat az USA. Ha ugyanis a soron következő években rendre felmerül az adósságplafon körüli huzavona, az az átfogó szerkezeti reformok és hosszú távú gazdasági kérdések tekintetében – egészségügy, oktatás, nyugdíjak – megbéníthatja a döntéshozatalt. Az állam napi szintű működése természetesen sosem lesz veszélyben, a nyugdíjakat ki fogják fizetni, az iskolák működnek, a rendőrök/tűzoltók pedig szolgálatban maradnak, de hogyan lehet sok százmilliárd dollárt érintő, hosszú kifutású strukturális átalakításokat véghez vinni úgy, hogy közben az ellenzékkel minden dollárnyi költségvetési hiányért meg kell küzdeni?[…] Bővebben!

A WTO idei World Trade Reportja szerint 1980 és 2011 között 2 trillió dollárról 18 trillióra nőtt a világ árukereskedelme, volumenben számolva pedig több, mint négyszeresére. (A világkereskedelem növekedése sokkal gyorsabb volt, mint a globális GDP növekedése.) Mindehhez hozzájárult a kereskedelem előtti akadályok lebontása világszerte, az infokommunikációs technológia fejlődése, új termékek létrejötte, és a feltörekvő nagy gazdaságok (India, Kína) felzárkózási folyamata.
A gyors kereskedelem-bővülés ahhoz is köthető, hogy az elmúlt évtizedekben meghatározó szerepet kaptak a termelési láncok (globális értékláncok), ahol egy terméket számos országban állítanak elő. Az  UNCTAD jelentése szerint a globális kereskedelem (bruttó export) 80 százaléka a multinacionális vállalatok termelési hálózataihoz köthető. A termelés széttagoltságának foka több tényezőtől függ, például a technikailag szeparálható termelési fázisok, tényező-intenzitás, a termelés technológiai színvonala, összetettsége, és a termék súlya (mennyire szállítható nagy távolságokra). Mindezek a tényezők leginkább az elektronikai és járműiparban segítik elő a termelés szegmentációját. Az informatika rohamos fejlődése a 80-as évek második felétől lehetővé tette a termelés távoli koordinálását is, a termelési fázisok kihelyezése pedig a fejlődő és fejlett országok közötti bérkülönbségek miatt vált előnyössé a vállalatok számára.
[…] Bővebben!