A jövőben várhatóan egyre több elektromos autó járja majd az utakat. Azonban ahhoz, hogy az egyre nagyobb állományt ki lehessen szolgálni, megfelelően kiépített infrastruktúrára lesz szükség, amit egyre több szakértő az okos energetikai hálózatokban látja ennek leghatékonyabb eszközét. Az viszont kérdéses, hogy az egyre elterjedő elektromos járművek vonják-e majd magukkal a fejlesztéseket, vagy már egy kifejlett infrastruktúra kell ahhoz, hogy az elektromos hajtású autók ellepjék az utakat. A válasz számos tényezőtől függhet.Képzeljük el, hogy munka után hazaérünk lemerült elektromos autónkkal. Másnap reggel használatra kész állapotban lesz rá szükségünk, ezért még este rácsatlakoztatjuk a hálózatra. És ugyanebben az időszakban, ugyanezt teszi több ezer másik elektromos autó tulajdonosa. A hálózatra egyébként is jellemző az áramfogyasztási szokásoknak megfelelő terhelésingadozás, ami a legfrekventáltabb időszakokban már most is fogyasztási csúcsokat eredményez, amelyeket az áramtermelés fokozásával egyenlítenek ki. Egy elektromos járművekkel teli világban az ingadozások csúcsértékei még inkább megnőnének, ami instabillá teheti az áramellátást.
[…] Bővebben!

A címben említett marhaságot butaságot pár napja dobta be a köztudatba a “devizahitel-károsultak” egy igen elvadult oldalhajtásához tartozó csoport. Kedves “radikálisok”, mielőtt gondolkodás nélkül szajkózzátok ezt a “tényt”, érdemes lenne rápillantani a statisztikai adatokra. (Három perc guglizás elég hozzá.) Magyarországon évente 2300-2500 öngyilkosságot követnek el, szemben a kilencvenes évek évi 4.000 körüli arányával. Tavaly 2.350 […]

Továbbra is tart az az élénk vita, amit az amazon.com alapítója, Jeff Bezos váltott ki a Washington Post felvásárlásával. Az augusztus elején bejelentett 250 millió dollár értékű tranzakciónak több olvasata van. Az évek óta nehézségekkel küzdő újságíró szakmát nyilván leginkább saját túlélésének kérdése foglalkoztatja, és így arra kíváncsi, hogy Bezos mentőakciója képes lesz-e reményt nyújtani a többi lapnak is.  Emellett azonban, ha lehet, még nagyobb érdeklődés övezi a másik kérdést, vagyis hogy valójában milyen célt szolgál Bezos bevásárlása. Egyes értelmezések szerint ez a lépés jól illeszkedik abba a tendenciába, hogy a Szilícium-völgy és általában az amerikai IT-ipar nagyágyúi egyre erőteljesebben törekednek valamilyen politikai szerepvállalásra, de legalábbis a politika befolyásolására.
[…] Bővebben!

Egy pompás horvátországi nyaralás(sorozat) derekán tartok éppen, értelemszerűen nem is terveztem, hogy blogolok. De emellett nem lehet elmenni szó nélkül: a Microsoft tényleg megveszi a Nokia készülékgyártását. Pont, ahogy korábban írtam (a linkbeszúrást nem támogatja a blog.hu iPaden, de a fentebb jelzett okoknál fogva most nem stresszelem magam rajta, linktelen poszt lesz).
Update: bepótoltam a linkeket:
Nem is akar telefont gyártani a Nokia?
Ezért venné meg a Nokiát a Microsoft
Nagy elemzést nem fogok most rittyenteni, megteszik az elemző barátaim az Investor.hu hasábjain. A lényeg annyi, hogy a Nokia kap egy valag pénzt (5,4 milliárd eurót) a pénzégető mobilgyártásáért, jelentős részét épp azokért a szabadalmakért, amikről korábban írtam. Ez azt is jelenti, hogy a Microsoft a Nokia teljes (deal előtti)  kapitalizációjának mintegy felét fizeti azért a készülékdivízióért, aminek a működési értékét nagyon sok elemző kerek nullával szerepeltette a modelljében.
Az eredmény: 47 százalékos emelkedéssel nyitott a Nokia Helsinkiben. Azaz a piac úgy ítéli meg, felszabadult az a bizonyos részvényesi érték, amire a KBC Equitas ügyfeleinek küldött kereskedési ötletünket is alapoztuk (kerek 3 hónap alatt több mint 50 százalékot kerestünk az ötleten a jelenlegi állás szerint).
Hosszasan lehetne még boncolgatni ezt az ügyet, majd meg is teszem, de most inkább ugrok egy nagy seggest a tengerbe.

Bérszámfejtési bejegyzésünkben a 2013. július 6-tól érvényes gyermekápolási táppénzre vonatkozó változásokat foglaltuk össze.

Miért van az, hogy az USA államai remekül megférnek egymás mellett, miközben az eurózónában egyik válság követi a másikat?Kevin O’Rourke és Alan Taylor közgazdászok egy tanulmányban összehasonlították az Egyesült Államokat az eurózónával, arra a kérdésre keresve a választ, hogy miként lehet működőképes az Egyesült Államok monetáris uniója, miközben az eurózóna egyik válságból esik át a másikba. Az eurózóna nem lehet sikeres, mert ennyi ország nem tud úgy működni, hogy ugyanazt a devizát használják, és ugyanaz a jegybankjuk – vélik sokan a válságot követően. Az USA-ban működik. Hogyan lehetséges ez? Az eredeti elemzés itt érhető el.

Az Egyesült Államok sem tökéletesen homogén, ez kétségtelen, ott is vannak fejlettebb és fejletlenebb államok, így az USA-ra is igaz, hogy nem minden állam számára ugyanaz az optimális monetáris politika. Ezek a különbségek ugyanakkor a tengerentúlon jóval kisebbek, mint az eurózónában. A kutatók kiszámolták, hogy az inflációt, a munkanélküliségei adatokat és a GDP-növekedést figyelembe véve mely államoknak milyen alapkamat lenne ideális, és azt találták, hogy az USA-ban a két szélsőséges elméleti kamatszint között mindössze 200 bázispont van.Vagyis, a gazdasági ereje alapján legmagasabb és legalacsonyabb kamatot igénylő állam kívánt kamatszintje között mindössze 2,0 százalékpont van, ha tehát a Fed „valahova ide” lövi be az alapkamatot, akkor megközelítőleg mindenki számára optimálishoz közeli lesz a kamatszint.Ezzel szemben az eurózóában a válság előtt a periféria országok az aktuális EKB-kamatnál jellemzően 300 bázisponttal magasabb kamatot igényeltek volna, míg a válság után ugyanezen országok a valós alapkamatnál 5-700 bázisponttal alacsonyabbat. Ilyen különbségek mellett nem is csoda, hogy felborult a görög vagy portugál gazdaság…[…] Bővebben!

Már évek óta attól hangos a sajtó, hogy most éri meg lakást venni, mert az árak soha nem látott mélységben vannak. A csökkenés azonban úgy tűnik, megállíthatatlan. Az Otthon Centrum statisztikái szerint idén további 1-2 százalékkal estek az árak az … Folytatás →

 Kattints:
http://gazdasagtv.hu/makrogazdasag/2013-08-30/az-usa-sziriaval-szetbombazna-a-vilaggazdasagot-is

A megszorítások sokkal több hasznot hajtottak már eddig is, mint amennyi kárt okoztak – állítja kutatásai alapján az egyik legtekintélyesebb európai közgazdász, Daniel Gros. Az alaplognak adott interjúban a brüsszeli székhelyű agytröszt, a Center for European Studies (Európai Tanulmányok Központja) igazgatója, az IMF, az Európai Parlament és több francia miniszterelnök volt tanácsadója állítja, hogy az időhúzással, a reformok lassításával csak önmagának árt Görögország. Viszont bizonyíthatóan óriásit segítettek önmagukon a balti országok, mert gyorsan, sokkterápia-szerűen, nagy áldozatokat felvállalva váltottak hozzáállást a pénzügyi kérdésekben.