Ha valaki manapság a tőkepiacokon mozog, alapkövetelmény, hogy gondoljon valamit Kínáról. Jelenleg a világ második legnagyobb gazdasága, és a globális GDP növekedés jelentős része itt jön létre. A világgazdaság növekedésére és a nyersanyagárakra kifejtett hatása egyértelmű: nagyon nem mindegy, hogy milyen ütemben fejlődik tovább a a kínai gazdaság, mikor tisztítják majd ki a banki hitelportfoliókat, és az mekkora gazdasági megtorpanással jár majd. Sikeres lesz-e az átállás a beruházás vezérelt növekedésről egy, a környezetüket kevésbé terhelő pályára, ahol egyre nagyobb szerep jut a szolgáltató szektornak? Milyen hatással jár majd ez a nyersanyagárakra? Mi a helyzet a szellemvárosokkal?
Nehéz tisztán látni, folyamatosan rengeteg elemzés lát napvilágot, a pénzügyi sajtó pedig az épp aktuális piaci mozgásnak megfelelőt emeli címlapra (ahogy az lenni szokott).
Sajnos eddig nem volt még lehetőségem testközelből megnézni az ottani helyzetet, de idén sikerült meggyőzni a barátnőmet, hogy egy tengerpart helyett legyen inkább Kína a nyári célpont. Az elmúlt 2 hetet így Sanghajban és (főleg) Pekingben töltöttem, személyes benyomásokat is gyűjtve. Nyilván ez is csak egy vélemény, és meglehetősen szubjektív, de talán érdekes lesz végigmenni a prekoncepciókon, és a valóságban tapasztaltakon.
[…] Bővebben!

A termelékenység érezhetően emelkedik recessziók és gazdasági válságok alatt, amire két logikus magyarázat adható: minden dolgozó érzi a szorult helyzetet, és keményebben hajt, avagy a vállalatok szelektálnak és kirúgják a kevésbé hatékony dolgozókat.Recessziók idején kimutathatóan javul a vállalati szektor hatékonysága, vagyis a cégek termelékenyebbé válnak. Ezekben a helyzetekben jellemzően kevesebb dolgozóval érnek el hasonló teljesítményt, mint a válság előtti években, hogy aztán a viharfellegek elmúltával a kibontakozó fellendülésnek már hatékonyabban vághassanak neki. A válság tehát végső soron jótékonyan hat(hat) a cégekre, megújulást és hatékonyságjavulást hozva a békeévekben elkényelmesedő vállalati struktúrákra. De vajon mivel magyarázható a válság alatt végbemenő termelékenység-növekedés? Az eredeti elemzés itt érhető el. Három amerikai közgazdász, Edward P. Lazear, Kathryn L. Shaw és Christopher Stanton, a Stanford University és a University of Utah kutatói a 2007-09-es időszakra vonatkozóan megvizsgáltak egy több tízezer főt foglalkoztató nagy amerikai vállalatot, és arra jutottak, hogy a termelékenység növekedésének alapvetően két forrása van, melyekből az egyik jóval erőteljesebb.[…] Bővebben!

Habár a németek kapcsán a pedantéria jut elsőként eszünkbe, az okos mérés kapcsán ők is késésbe kerültek: az uniós elvárásban megfogalmazott határidőhöz képest elkésve, de végül Németországban is elkészítették a költség-haszon elemzést az okos mérők bevezetéséről. Az Ernst & Young tanácsadó cég vizsgálatának eredménye alapján a német döntéshozók azt lebegtetik, hogy az okos mérők telepítési költségeit nem kívánják azonnal a megújuló energiaforrásokra való áttérés miatt így is anyagilag terhelt fogyasztókra zúdítani, hanem a telepítést fokozatosan, a megújulóenergia-fejlesztésekkel párhuzamosan fogják véghezvinni.
Az EU által javasolt ütemben Németországnak a 48 millió analóg mérőóra 80 százalékát kellene lecserélnie 7 év alatt, ezt viszont a német vezetés egyelőre nem tudja összeegyeztetni az ország hosszú távú energiapolitikájával, mely szerint 2050-re a termelés 80 százaléka megújuló energiaforrásokból származna.
[…] Bővebben!

Nagyon benne van a levegőben a devizahiteles téma, erről szól most minden második híradás. Erre mit hoz a véletlen, a héten sikerült tanácsadást tartani egy témában érintett házaspárnak. Úgy gondoltam, ennek a tapasztalatait is megosztom veletek. A házaspár a klasszikusnak mondható utat futotta be, házat, majd autót vett svájci frankos hitelből. Szerencsére teljesen normál hitelt […]

Habár a németek kapcsán a pedantéria jut elsőként eszünkbe, az okos mérés kapcsán ők is késésbe kerültek: az uniós elvárásban megfogalmazott határidőhöz képest elkésve, de végül Németországban is elkészítették a költség-haszon elemzést az okos mérők bevezetéséről. Az Ernst & Young tanácsadó cég vizsgálatának eredménye alapján a német döntéshozók azt lebegtetik, hogy az okos mérők telepítési költségeit nem kívánják azonnal a megújuló energiaforrásokra való áttérés miatt így is anyagilag terhelt fogyasztókra zúdítani, hanem a telepítést fokozatosan, a megújulóenergia-fejlesztésekkel párhuzamosan fogják véghezvinni.
Az EU által javasolt ütemben Németországnak a 48 millió analóg mérőóra 80 százalékát kellene lecserélnie 7 év alatt, ezt viszont a német vezetés egyelőre nem tudja összeegyeztetni az ország hosszú távú energiapolitikájával, mely szerint 2050-re a termelés 80 százaléka megújuló energiaforrásokból származna.
[…] Bővebben!

A feltörekvő országok részvény-, deviza- és állampapírpiacai már hónapok óta alulteljesítők, a részvény- és devizaárfolyamok esése, és az állampapírhozamok elszállása azonban az elmúlt hetekben vált igazán látványossá – írja a Portfolio.hu. A problémát elsősorban az okozza, hogy az olcsó hitelekre épült növekedés időszaka az amerikai pénzcsapok elzárásával véget érhet, a befektetők tőkét vonnak ki ezekből a régiókból, ez pedig gyengíti az adott országok devizáit is. Az általunk megkérdezett alapkezelők szerint a feltörekvő piacokon egyre több az érdekes befektetési sztori, de érdemes szelektíven válogatni közülük. Pánik egyelőre nem látszik a piacokon, de a rossz hangulat továbbra is kitarthat, vélik az alapkezelők.

Nem is hinné az ember, hogy a geopolitika mennyire képes befolyásolni a befektetések menetét. Azt gondolnánk, hogy leginkább a vállalati értékeltségek, P/E mutatók vagy éppen a Fed éppen aktuális, likviditásüggyel kapcsolatos jelzései az irányadóak.De nem. Egy ilyen, mára már kellően ide-oda rángatott piacon egy amúgy várhatóan kisebb kalamajka is nagy felfordulást tud okozni. Vegyük például az én esetemet az amerikai részvénypiaccal.
[…] Bővebben!

Nem csak az árcédulától és a rendelkezésre álló pénztől függ, hogy mi mennyibe kerül és mit mennyire engedhetünk meg magunknak. Kevesebb rossz pénzügyi döntés lenne, ha az értékcsökkenés fogalma nem csak a főiskolai oktatás keretében bukkanna fel először, hanem már alsóbb szinteken.
Ki gondolná, hogy az értékcsökkenés mint számviteli fogalom még nincs is száz éves? Bár az első könyvelésről szóló emlékek a görögök és rómaiak idejéből maradtak fenn, majd az olasz reneszánszban újabb szintre lépett ez a tudomány Pacioli szerzetesnek köszönhetően, a mai értelemben vett profit csak a 19. században lett először kimutatva. Az elhasználódás, mint könyvelési fogalom pedig még később került elő, onnantól, hogy felbukkantak a tőkét termelőeszközzé alakító vállalatok. Ekkortól jöttek rá, hogy az elhasználódást, a pótlást,azaz a működő tőke ezzel összefüggő költségeit is kalkulálni kell, különben torz kép születik. A huszadik század első felében pedig egyértelművé vált, hogy olyan tételeket is el kell számolni az adott évben költségként, amelyeket a gyakorlatban nem fizettünk ki.Nézzük a világot ezzel a szemmel, és rájövünk, hogy olyan többlettudás került a birtokunkba, amely sok végzetes hibától menthet meg minket:
[…] Bővebben!

Valóban igaz lenne, hogy a sok bevándorló lenyomja a béreket és növeli a helyi lakosok körében mért munkanélküliséget?A bevándorlásra és a bevándorlókra számos országban ferde szemmel néznek, mondván betolakodnak, olcsón dolgoznak, így lenyomják a béreket és munkanélküliségbe taszítják az „őslakosokat”. Két közgazdász kutató, Mette Foged és Giovanni Peri ugyanakkor bebizonyította, hogy ennek az előítéletnek pont az ellenkezője az igaz, vagyis a bevándorlás kimondottan hasznos a fogadó ország számára. A részletes elemzés itt érhető el.

A kutatók a dán munkaerőpiacot vizsgálták az 1991-2008-as időszakban, melyet erőteljes bevándorlás jellemzett, ideális helyszínt szolgáltatva ezzel a részletes kutatásoknak. Az eredmények saját bevallásuk szerint a kutatókat is meglepték, a részletes adatokból ugyanis világosan látszik, hogy a nagyfokú bevándorlásnak – a bevándorlók döntő többsége fiatal, képzetlen munkavállaló volt – szinte semmilyen negatív hatás nem volt sem a helyiek bérszínvonalára, sem pedig a foglalkoztatottságára.[…] Bővebben!

Miközben a magyar állampapírhozamok csendben kúsznak fel, a forint pedig gyengülget, a Monetáris Tanács folytatja a kamatvágást. Vágják, vágják, bár egyre kisebb csapásokkal, pedig már nem nagyon kéne vágni, mert dõl a fa. Láthatóan egyenest rájuk.