Számos tudósítás jelent meg az elmúlt időszakban arról, hogy milyen jelentősen csökkent az áramtermelő napelemes rendszerek ára világszerte, s hogy egyre többen ajánlják: ha valaki biztos befektetést szeretne, akkor annak a bankbetét választása helyett érdemes inkább napelemeket felszereltetnie háza tetejére. Kérdés persze, hogy mit mutatnak a számok, valóban csökken-e a napelemes rendszerek ára, s a forgalmazók milyen megtérülést kínálnak a megújuló energiaforrások hasznosítása iránt fogékony fogyasztóknak?
A kérdés eldöntését segítheti az egyik területtel foglalkozó hazai szaklap, a Zöld Ipar Magazin által tavaly nyáron elvégzett, s idén megismételt felmérése eredménye. A lap szerkesztői arra keresték a választ, hogy a területen meghatározó szakcégek mennyiért kínálnak egy átlagos családi ház villamosenergia-fogyasztásának megfelelő mennyiségű áram megtermelésére képes, 3kWp teljesítményű komplex napelemes rendszert, tervezéssel, kivitelezéssel és engedélyezéssel együtt.
[…] Bővebben!

Meglehet, hogy a minimálbér emelése mellett tüntetők pont a saját állásukat veszélyeztetik?Korábbi posztunkban már írtuk egy félresikerült próbálkozásról, melyben több nagy amerikai vállalat azt kísérelte levezetni, hogy miként kell megélni minimálbérből a tengerentúlon. Az esetnek izgalmas utóélete kerekedett, ami az újabb sajtómegjelenéstől egészen a tüntetésekig terjed, melyek arra szólítják fel az amerikai államot, hogy emelje meg a minimálbért az alacsonyan fizetett alkalmazottak anyagi helyzetének könnyítése érdekében. A téma részletes elemzése itt érhető el.

Jordan J. Ballor, az Acton Institute kutatója ugyanakkor úgy látja, hogy a tüntetők rossz oldalról közelítenek a kérdéshez. Az aktuális fizetésük ugyanis nem egy törvényileg meghatározott bér, az a fizetés azért annyi, mert az aktuális piaci feltételek között a munkájuk annyit ér. Ha az állam valóban felemelné a minimálbért, és kötelezné a munkaadókat, hogy az addigi 7,25 dollár helyett óránként mondjuk 10 dollárt fizessenek, és a munkaadó úgy ítélné meg, hogy a munka, amit végeznek nem ér meg 10 dollárt, akkor elveszítenék az állásukat.[…] Bővebben!

Szeretjük a török bankokat. A nagy török kereskedelmi bankok jól menedzselt cégek, megfelelően tőkésítettek, hatékonyak, az eszközállományuk jó minőségű és törekednek a transzparens működésre.  Az elmúlt évtized sikersztorija ez a szektor, a 2000-es évek gazdasági válsága kipucolta a banki mérlegeket, az iparág konszolidálódott és a török gazdaság egyik legfontosabb pillérévé vált. Befektetői szemmel jó minőségű, növekedő és szinte mindig a talpukra eső bankok ezek, a legjobb proxyk arra, ha valaki meg akarja fogni azt a fejlődést, ami a Boszporuszon innen és túl folyik.
Szóval hosszú távon ezek olyan cégek, amikben az ember szívesen lesz tulajdonos, rövid távon persze más a helyzet, időről-időre vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük túl nagy optimizmus lengi körül a szektort, az árazás már kevésbé komfortos és olyankor alulsúlyozzuk őket, esetleg megpróbálunk valami olcsóbb vagy defenzívebb alternatívát keresni helyettük. De milyen helyettesítői lehetnek egy hagyományos banknak?

[…] Bővebben!

Sorozatos kritikák érik a brit sajtóban a Bank of England által meghirdetett Funding for Lending Scheme (FLS) programot, mely az itthoni Növekedési Hitelprogram mintájául szolgált. A támogatás nem hogy nem hozott gazdasági növekedést, az indulás óta még a vállalkozói hitelek állománya is csökkent, ráadásul nem várt mellékhatásokkal is szembe kell néznie a kormánynak. Lehet, hogy érdemes lett volna várni az első visszajelzésekig a program lemásolása előtt?
A Bank of England, vagyis az Egyesült Királyság központi bankja tavaly júliusban indította el a Funding for Lendnig Scheme (FLS) nevű programot, amelynek célja, hogy a jegybank a bankokon keresztül olcsó hiteleket jutasson a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság számára, ezzel segítve elő az évek óta rosszul teljesítő gazdaság növekedését. A célkitűzések ismerősen csengenek, az FLS mintájára hívta életre a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogramot, amelyre még bő egy hónapig lehet jelentkezni.
[…] Bővebben!

Négy ember kétévnyi munkájába, és összesen 250 ezer angol fontba került az első fogyasztható, szintetikus húsból készült hamburger. Nagy áttörést jelent, hogy a massza íze már hasonlít a húséra, az állagán azonban még dolgozni kell. A találmány akár alapjaiban is megváltoztathatja az élelmiszeripart és annak környezetre gyakorolt hatását. Már amennyiben a készítőknek sikerül eljutniuk az olcsó tömeggyártás beindításáig. De vajon milyen globális változásokat hozhat a műhús?
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a természetes hús felváltható-e az új találmánnyal. Egy amerikai műhúskészítő szerint 25 év múlva az állati eredetű húsokat csupán olyan csomagokban lehet majd kapni, amelyeken elrettentő, az állatok szenvedéseire figyelmeztető feliratokat lehet olvasni, később pedig akár betiltásra is kerülhet a természetesen úton „előállt” hús.
[…] Bővebben!

Négy ember kétévnyi munkájába, és összesen 250 ezer angol fontba került az első fogyasztható, szintetikus húsból készült hamburger. Nagy áttörést jelent, hogy a massza íze már hasonlít a húséra, az állagán azonban még dolgozni kell. A találmány akár alapjaiban is megváltoztathatja az élelmiszeripart és annak környezetre gyakorolt hatását. Már amennyiben a készítőknek sikerül eljutniuk az olcsó tömeggyártás beindításáig. De vajon milyen globális változásokat hozhat a műhús?
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a természetes hús felváltható-e az új találmánnyal. Egy amerikai műhúskészítő szerint 25 év múlva az állati eredetű húsokat csupán olyan csomagokban lehet majd kapni, amelyeken elrettentő, az állatok szenvedéseire figyelmeztető feliratokat lehet olvasni, később pedig akár betiltásra is kerülhet a természetesen úton „előállt” hús.
[…] Bővebben!

Nemrég esett szó arról, hogy milyen módon válhat árulónkká a saját SIM-kártyánk. Mint azonban nemrég kiderült, bizonyos helyzetekben már SIM-re sincs ahhoz szükség, hogy nyomon tudjanak követni valakit telefonja segítségével. Az okostelefonok ugyanis önmagukban is olyan „digitális” ujjlenyomatot hagynak, amely lehetővé teszi az azonosításukat.
[…] Bővebben!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultságok naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó módosító szabályokat 2013. július 5-én hirdették ki. A gyermekápolási táppénzzel kapcsolatos módosítások 2013. július 6-án léptek hatályba. Minden egyéb változás 2013. július 15-étől hatályos, azzal a kitétellel, hogy 2013. július 14-ét követően kezdődő jogosultságok esetében kell alkalmazni.