Rendkívül stabil a magyar takarékszövetkezeti szektor, miközben manapság minden az instabilitásról szól − mondta Varga Antal a Világgazdaság Mit ér a bank, ha magyar? című konferenciáján. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója szerint ma nem a tulajdonosi profitéhség, hanem az egészséges profitelvárás járul hozzá a stabilitáshoz. A takarékszövetkezetek stabilitásának fontos tényezője az is, hogy jobban ismerik helyi szinten az ügyfeleket, a környezet ismerete ugyanis komoly kockázatcsökkentő tényező.Mi az oka annak, hogy a takarékok szemben a bankokkal nyereségesen vészelték át a válság éveit is? A válasz a tulajdonosi struktúrában keresendő – hangsúlyozta előadásában Varga Antal. A tulajdonosok mindig megfogalmaznak egy profitigényt a hitelintézettel szemben, s ha ez túl magas, akkor annak káros következményei is lehetnek. Az egyik ilyen veszély, hogy a bank kénytelen egyre kockázatosabb ügyletekbe belemenni, a növekedés érdekében egyre kockázatosabb ügyfélkört hitelezni.
[…] Bővebben!

A Római partot meglátogató Orbán Viktorban már nem volt a hitelesség, ami a nagy tiszai árvíznél még igen. Túl sok a hasonlóság a márciusi hófúvás kapcsán rögtönzött országjárás és a mostani árvízszemle között, rutinszerűnek és mesterkéltnek tűnt a kormányfői akció.
[…] Bővebben!

Nagyon más lesz a világ 2050-ben: például − miközben háromszorosára nő az évenként értékesített gépjárművek száma, − annyi elektromos vagy plug-in hibrid meghajtású autó kerül majd piacra, mint amennyit ma világszerte értékesítenek – jelentette ki nemrég a nemzetközi energiaügynökség prognózisára hivatkozva Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő, a Magyar Szolár Szövetség elnöke. Ennek az evolúciónak a megvalósulásához azonban még sok mindenre szükség lesz, például a mainál okosabb energiarendszerekre, és persze okos mérőkre.
A teljes cikket elolvashatod az Intelliméter oldalán.

A nemzetközi sajtó már ezt a találó szalagcímet használja a török eseményekkel kapcsolatban. Ugyan erre minimális esélyt (sem) látunk, a török eseményeket nem lehet félvállról venni. Különösen, ha az embernek befektetései is vannak a török piacon.
A hétvégén Törökországban jelentős tüntetések pattantak ki, és erre válaszul a részvénypiac – az előző heti negatív hangulatot folytatva jelentős, mintegy 10%-os hétfői eséssel reagált. A hétvégi török események többről szólnak, mint a Gezi Park fái körüli környezetvédelmi huzavonáról. A Tayyip Erdogan vezette AKP párti kormány elmúlt évtizede valódi gazdasági sikertörténet: Az egy főre jutó GDP megháromszorozódott az elmúlt 10 évben, sikerült letörni az inflációt, és az ország nemrég vált a második nagy hitelminősítőnél is befektetési kategóriájúvá, jelentősen megkönnyítve a gazdaság finanszírozását. A hosszú távú gazdasági kilátások talán itt a legjobbak egész Európában: a fiatal korszerkezet és a páratlanul kedvező demográfia mellett nem nyomasztja az államot az eladósodottság (mindössze a GDP 37%-a), és a nyugdíjproblémával sem kell, hogy szembesüljön a török társadalom még nagyon sokáig. A laza globális finanszírozási helyzet és az emiatt olcsó nemzetközi források szintén egy nagyon kedvező tényezőt jelentenek az energiaimportjuk miatt külső finanszírozásra szoruló törököknek. A török társadalom iszlám gyökere pedig páratlan kereskedelmi előny a virágzó és gyorsan növekvő arab világgal, ami szintén hozzájárul az európainál kedvezőbb növekedési potenciálhoz.
[…] Bővebben!

A nemzetközi kereskedelem elméletének utóbbi évtizedeiben fontos módosulások történtek, egyre nagyobb szerepet kapott a termékek és a vállalatok differenciálása is. Erről szól Elhanan Helpman összegző írása: 
http://www.nber.org/papers/w19057

Mivel mostanában minden arról szól, hogy eláraszt minket az olcsó amerikai kőolaj és ezért az OPEC-nek és Oroszországnak befellegzett, ezért úgy döntöttem, hogy a következő posztot a nem konvencionális olaj témának szentelem.
Megmondom őszintén, nekem az olajárral kapcsolatban van egy hüvelykujj szabályom, ami az elmúlt időszakban általában működött és ez a következő: ha az OPEC azt mondja, hogy 100 dollár felett lesz az olajár akkor én hiszek nekik, és 100 dolláros olajárral számolok. Miért? Leginkább, azért mert azt már megtanultam, hogy széllel szemben általában nem éri meg pisilni (párszor próbáltam, sosem jött be…). Kezdjük is a következő ábrával, amiről nekem rögtön egy nyuszikás vicc jut az eszembe, mégpedig a következő:
Nyuszika talál egy pisztolyt, azonnal elrohan vele a rókához és a fejének szegezi: – Róka, most besz@rsz! – és valóban a róka rendesen maga alá piszkít. – Most, megeszed! – bátorodik fel saját tettén a nyuszi. – Én ezt meg nem eszem. – Akkor lelőlek! – fenyeget a nyuszi. – Lőj, de akkor sem eszem meg – törődik bele sorsába a róka. Nyuszika meghúzza a ravaszt, de semmi hatás, a fegyver nem volt megtöltve. Kérdőn a rókára néz: – Megegyem?
[…] Bővebben!

Ha és amennyiben újraválasztják a jelenlegi kormányt, utána is kormányozniuk kell majd valahogy. Gyurcsány példája jól mutatja, ha ez nem sikerül, akkor az ember sokkal többel is fizethet, mint egy négy évvel későbbi vereséggel.
[…] Bővebben!

Több szempontból is érdekes a France Telecom múlt héten bejelentett önkéntes névváltoztatása. Egyrészt ezzel a lépéssel az anyacég „adta meg magát” egy korábbi felvásárlási zsákmányának, az Orange-nak, másfelől pedig arról sem szabad megfeledkezni, hogy mindez egy egykori francia állami presztízscéggel történt. Úgy látszik, az üzleti logika ebben az esetben még a hagyományos párizsi fenntartásokat is képes volt felülírni. Ami persze nem annyira meglepő, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy az Orange jelenleg a globális távközlési szektor egyik legértékesebb brandje. De hát nem ez az első eset a történelemben, hogy egy oldalról „bekúszó” márkanév szerez nagyobb ismertséget.
Annyi bizonyos, hogy a névváltoztatásnak gyakorlatilag nem volt ellenzője a cégen belül. A France Telecom május végi éves közgyűlésén a részvényesek 99 százaléka támogatta, hogy immár hivatalosan is az Orange legyen a cégcsoport neve. A konszern vezetője, Stéphane Richard elmondása szerint ezzel egyfelől a globális elkötelezettséget, másfelől pedig a szűk értelemben vett távközlési (értsd: telefon) üzletnél többrétűbb tevékenységi kört kívánják hangsúlyozni.
[…] Bővebben!

A miniszterelnök legális és féllegális módszerekkel megtörte az ország gazdaságát évtizedeken át irányító oligarchacsaládok uralmát, közben persze a megszerzett javakból szépen felépítette saját és kliensei személyes magánvagyonát – az új oligarchiát. (Fotó: AFP)
[…] Bővebben!

Sólyom, Ángyán és Róna önmagukban nem elegendőek, hogy egy ellenzéki kezdeményezés magját jelentsék, de ideális támogatók és hitelesítők lehetnek a Fideszből kiábrándult közép- és jobbközép szavazókat célzó párt számára. (Fotó: Huszti István/Index)
[…] Bővebben!