Újabb dolog, ami miatt retteghetnek az ínyencek kegyeire pályázó vendéglők. Immár nemcsak azt kell latolgatni, ki lehet a vendégek közül a szuflé tartósságát, a mártás sűrűségét vagy bor hőmérsékletét titokban méricskélő és gondosan lejegyző Michelin-kritikus. Nem, az igazán trendi helyek arra is számíthatnak, hogy a vendéglő működésének a fenntarthatósága is titkos teszt alanya lesz, ami aztán napvilágot lát majd a brit székhelyű Fenntartható Vendéglők Társasága (SRA) által közzétett bizonyítványban. Mintha a villamoson azt a feladatot kapnánk, hogy egyszerre két cég jegyellenőreit is kiszúrjuk az utasok tömegéből.
Igen, az SRA jól ráérzett a trendre. A mai kifinomult ínyenc már korántsem olyan érzéketlen a fenntarthatóság iránt, mint amilyenek ókori, vagy akár még kora újkori elődei is voltak. Elnézve a gasztronómia történetét számtalan példát találunk arra, hogy az észveszejtő pazarlás szinte kötelező fokmérője volt egy étel előkelőségének és kifinomultságának. Elég csak az ókori Rómában énekes madarak nyelvéből készült pástétomra, mint ínyencfogás gondolni, vagy arra az elképesztő intenzitású erőlevesre XIV. Lajos udvarában, amelyből néhány csésze elkészítéséhez valóságos mészárlást kellett végrehajtani a marhaállományban.
[…] Bővebben!

Hungary is a small and open economy depending on foreign capital and exports. As far as geographical distribution, structure and the size of exporting companies are concerned, Hungarian export is concentrated. The share of the European Union in Hungary’s exports (imports) was 76% (70%) in 2012. Asian countries certainly do not have a big share in Hungarian foreign trade but their role is increasing. The role of the Asian region is more significant in Hungarian imports (13.7% in 2012) than in exports (6.4%).
[…] Bővebben!

Az agyam eldobom kategóriában már megint a brit tudósok alkottak. Most éppen bioüzemanyagon törték a fejüket, igen érdekes eredménnyel. Az emberi bélcsatornában is megtalálható baktériumokkal sikerült dízelolajat előállítaniuk. És ami a legnagyobb poén: az ilyen úton előállított üzemanyaggal már semmit nem kell csinálni ahhoz, hogy betöltsék egy teljesen hétköznapi dízelmotorba.
A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

Újabb bombasztikus előrejelzés a zöld energia fényes jövőjéről. A Bloomberg New Energy Finance prognózisa szerint 2030-ra évi 630 milliárd dollárra nő a megújuló forrásokba áramló beruházások összege világszerte, ami 230 százalékos növekedést jelentene a 2012-es szinthez képest. Persze szokás szerint ez csak az egyik „forgatókönyv” az előrejelzésben szereplő háromból, arról nem is beszélve, hogy az elemzők által feltételezett általános hurráoptimizmus ellenére jelenleg minden friss beszámoló egyelőre csak a zöld beruházások drasztikus csökkenéséről szól. A pénzügyi válság, illetve a sok országban inkább csak kampányszerű politikai elköteleződés ingadozása nem kedvez a zöld beruházásoknak. A technológiák árának drasztikus csökkenése azonban nyilván pozitívan hat majd, persze az már más kérdés, hogy ennek a gyártók is annyira örülnek-e.
Mindez korántsem jelenti azt, hogy a zöld források kulcsjelentőségét, illetve a bennük rejlő perspektívát ma már bármely épeszű döntéshozó meg akarná komolyabban kérdőjelezni. Az iparág súlya, illetve a kiépült óriási kapacitások már önmagukban akkora tehetetlenséggel bírnak, hogy még a megújuló források ellen sötét hátsó szobákban fenekedő legelvetemültebb fosszilis energia lobbisták is meggondolják, mennyire vállalják fel a nyilvánosság előtt ezzel ellentétes véleményüket (vagy még inkább érdekeiket).
[…] Bővebben!

Érdekes dolog ez a profit-kérdés. Mi számít vajon extraprofitnak? Két százalék, négy százalék, tíz százalék? Habár az energiaszektort érintő kommunikáció eddig rendre hatalmasnak állította be a tőkeköltségre vetített 2,5-4 százalék közötti megtérülési mutatókat, most úgy tűnik, hogy vannak olyan élethelyzetek a kormánypárt megközelítésében, amikor a korábban égbekiáltó nyerészkedésként kikiáltott 4 százalék már nem is méltányos haszon, azt érdemes 10 százalékra emelni. És akkor jöjjön a 100 forintos kérdés: vajon mi a közös a trafikosok és az energiaszektor szereplői között? Csak egy dolog – a bevételek és profit fölött gyakorolt állami kontroll. És mi a legnagyobb különbség? Természetesen az államilag garantált profit mértéke.
A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

JavaScript is disabled!

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

Due to photosynthesis, forests and forest products play an important role in climate change mitigation. In Sweden the annual gross removal from living tree biomass is currently about 165 Million Metric tons of CO2-equivalent (MtCO2e) per year. This can be compared to the reported net emission from other sectors, (energy, industry, agriculture, and waste) to the UNFCCC of around 65 MtCO2e per year. A large proportion of the growth is used in products that at least partly substitute fossil fuel based products. After accounting for the harvest, the net annual growth of living biomass results in a net removal of approximately 30 MtCO2e per year.
[…] Bővebben!

Kit hívhatunk ma szakértőnek, és egyáltalán: elhihetjük-e egyáltalán bárkiről is, hogy a nagybetűs „tudás” birtokában van? Ilyen kellemetlen kérdésekkel kénytelen szembesülni a mai vállalatvezető döntései meghozatalakor. Rá kell döbbennie, hogy amit korábban biztos tudásnak, igazodási pontnak tartott, az immár csak folyamatosan változó és nehezen megfogható alapot jelent.
Régen minden olyan egyszerűnek tűnt, voltak tudósaink, akik papírra vetve tanaikat, sokszor évezredekre meghatározták egy-egy tudományág fejlődését. Persze, időről-időre voltak olyanok, akik bizonyos axiómákat megkérdőjeleztek, és szerencsés esetben csak nem kaptak publicitást tanaikhoz, szerencsétlen esetben akár meg is égették őket. S mi következik mindebből azon mai vállalatvezetők számára, akik döntéseket igyekeznek hozni sokszor egyértelműnek tűnő helyzetekben?
[…] Bővebben!

Kit hívhatunk ma szakértőnek, és egyáltalán: elhihetjük-e egyáltalán bárkiről is, hogy a nagybetűs „tudás” birtokában van? Ilyen kellemetlen kérdésekkel kénytelen szembesülni a mai vállalatvezető döntései meghozatalakor. Rá kell döbbennie, hogy amit korábban biztos tudásnak, igazodási pontnak tartott, az immár csak folyamatosan változó és nehezen megfogható alapot jelent.
Régen minden olyan egyszerűnek tűnt, voltak tudósaink, akik papírra vetve tanaikat, sokszor évezredekre meghatározták egy-egy tudományág fejlődését. Persze, időről-időre voltak olyanok, akik bizonyos axiómákat megkérdőjeleztek, és szerencsés esetben csak nem kaptak publicitást tanaikhoz, szerencsétlen esetben akár meg is égették őket. S mi következik mindebből azon mai vállalatvezetők számára, akik döntéseket igyekeznek hozni sokszor egyértelműnek tűnő helyzetekben?
[…] Bővebben!

A generációváltás az év elején befejeződött, az új kínai vezetés elfoglalta a kijelölt bársonyszékeket. Bár sokan vártak meglepetést, végül nem történt semmi váratlan, a régi vezetőket azok váltották, akiket már évekkel ezelőtt sejteni lehetett, és akik már évek óta együtt dolgoztak a most búcsúztatottakkal. Ezt a folyamatot természetesen lehet bírálni, demokratizálódását sürgetni, egy azonban bizonyos: a folyamatosság ily módon garantálható, a korábban született – és napjaink Kínájában nagyon is szükséges – gazdaságpolitikai döntések végrehajtása csak így biztosított. A kínai gazdaság, ebből kifolyólag az új politikai vezetés ugyanis fontos kihívások előtt áll, melyeknek csupán egy része köthető a 2008-as válsághoz, a legtöbb probléma ugyanis évtizedek óta jelen van, a gazdasági szerkezet inherens része, de mostanában kezd igazán komoly gondokat okozni.
[…] Bővebben!

Egyre inkább borulni látszik a hazai energetikai szektor fenntarthatósági suszterszéke, és ez nem jó hír. Nem jó hír, mert egyre több energiát, pénzt, paripát és fegyvert kell majd a jövőben azért áldozni, hogy a napjainkban visszanyesett lábakat így-úgy kipótolhassuk majd. A teljes cseréről nem is beszélve. A szektor gazdasági, társadalmi és környezeti egyensúlyának megbomlása egyre inkább látható, a várható hatásokat pedig már belátható időtávon belül személyesen is könnyen megtapasztaljuk.
A társadalmi célok túlzott és kierőszakolt előtérbe helyezése (rezsicsökkentés), a szektor gazdasági fenntarthatóságát veszélyeztető lépések (különadók, rezsicsökkentés) és a környezeti szempontok helytelen értelmezése és alapvetően más prioritási kategóriába sorolása (METÁR indításának jelentős csúszása, atomenergia), alapvetően határozza meg immáron lassan középtávon is a hazai energetikai szektor esélyeit.
[…] Bővebben!