Ajánló – Maurice Obstfeld: Finance at Center Stage / Some Lessons ofthe Euro Crisis
Maurice Obstfeld friss átfogó elemzése az euró válságáról és annak tanulságairól:
http://elsa.berkeley.edu/~obstfeld/Revisiting%20EMU.pdf
Maurice Obstfeld friss átfogó elemzése az euró válságáról és annak tanulságairól:
http://elsa.berkeley.edu/~obstfeld/Revisiting%20EMU.pdf
Minden, amit a gázszámla kapcsán tudni akarunk, de soha senki nem magyarázza el nekünk!
Mivel az elmúlt hónapokban a csapból is a gáz- és áramár, illetve rezsikérdés folyt, megspékelve egy kis számlaképpel és számlaértelmezési kísérletekkel, azt hihetnénk, hogy mára már mindenki tisztában van vele, hogy pontosan miért és miként fizet a földgázért. Hát nem. Ezért rávetettük magunkat a gázszámlára, hogy legalább olvasóink kicsit jobban megértsék, miről is mesél a papír, hogyan áll össze a fizetendő gázár, és mit takarnak pontosan a rendszerhasználati díjelemek. A jó hír, hogy ezeknek a megértése sem ördöngösség.Egyszerűen csak meg kell szokni az alapvetést, miszerint a gázhasználó nem földgázt, hanem energiát, energiamennyiséget vásárol. Ez a magyarázata annak, hogy a számlán sem földgáz, hanem megajoule szerepel elszámolási egységként. A gázóra által mért köbméter érték nem szolgál mást, mint hogy segítségével pontosan meg lehessen állapítani, hogy mennyi energia jutott be a lakásba. Ha ezt az alapvetést fejben tartjuk, nagy gondunk már nem lehet.
A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
A végnapjait élő (vagy mégis megmarad? tudja valaki?) NFÜ ma rajtaütésszerűen közzétette az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Növekedési Alprogramjának (leánykori nevén Jeremie 3 – bármily furcsa név is ez egy leánynak) kiírását. A program a GOP-2013-4.3/B kódjelet viseli, ami azért fontos (nem, igazából nem fontos), mert csak annyi különbözteti meg a Jeremie 2 nevet viselő nővérkéjétől, hogy amannál a kódjel közepén 2013 helyett 2012 szerepel; egyébként még a neve is pont ugyanaz: Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Növekedési Alprogram, csak hogy könnyebben el lehessen igazodni ezekben az izékben.
[…] Bővebben!
A végnapjait élő (vagy mégis megmarad? tudja valaki?) NFÜ ma rajtaütésszerűen közzétette az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Növekedési Alprogramjának (leánykori nevén Jeremie 3 – bármily furcsa név is ez egy leánynak) kiírását. A program a GOP-2013-4.3/B kódjelet viseli, ami azért fontos (nem, igazából nem fontos), mert csak annyi különbözteti meg a Jeremie 2 nevet viselő nővérkéjétől, hogy amannál a kódjel közepén 2013 helyett 2012 szerepel; egyébként még a neve is pont ugyanaz: Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Növekedési Alprogram, csak hogy könnyebben el lehessen igazodni ezekben az izékben.
[…] Bővebben!
A végnapjait élő (vagy mégis megmarad? tudja valaki?) NFÜ ma rajtaütésszerűen közzétette az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Növekedési Alprogramjának (leánykori nevén Jeremie 3 – bármily furcsa név is ez egy leánynak) kiírását. A program a GOP-2013-4.3/B kódjelet viseli, ami azért fontos (nem, igazából nem fontos), mert csak annyi különbözteti meg a Jeremie 2 nevet viselő nővérkéjétől, hogy amannál a kódjel közepén 2013 helyett 2012 szerepel; egyébként még a neve is pont ugyanaz: Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Növekedési Alprogram, csak hogy könnyebben el lehessen igazodni ezekben az izékben.
[…] Bővebben!
Az újszülöttek fenekén lévő piros pöttyökön túl más közös jellemző is akad a japán és magyar nép között – mégpedig az, hogy az energiaszektoraink nem tudnak meglenni atomenergia nélkül. A napokban a japán miniszterelnök bejelentette, hogy a távol-keleti ország még az idén nagyobb mértékben vissza kíván térni az atomenergiához, mert az ország gazdaságának versenyképességét jelentősen gyengíti az import földgáz magas ára. Alternatíva pedig egyelőre nincs más, csak a leállított atomerőművek visszakapcsolása a rendszerbe.Úgy tűnik, valóra válik az, amit a tavaly májusban még csak sejtettünk a fukusimai katasztrófát követő atomkörképet feltáró bejegyzésünkben. Persze a számok alapján már akkor sejteni lehetett, hogy a nagy atomenergiai hátraarc gazdaságilag fenntarthatatlan lesz.
A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
A devizahitelek témája időről-időre megjelenik a médiában, de az is világos, hogy csodára a kérdés megoldása kapcsán nem számíthatunk. Hiszen hiába az árfolyamgát határidő hosszabbítása, vagy a pénzügyi ombudsman sokszor már a minisztériumot is irritáló kezdeményezései. A probléma nagyon sokáig elkíséri majd még rengeteg ember életét. De vajon tanult mindebből valami hasznosat a magyar társadalom?
Gyakorló vállalatvezetőként rendszeresen szembesültem olyan sztenderdekkel a cég napi működtetése során, amit összefoglalóan kockázatkezelésnek nevezünk. Ezek nemcsak arra terjedtek ki, hogy mit kell akkor tenni, ha hirtelen megváltozik az üzleti környezet, hanem arra is, hogy egy természeti katasztrófa vagy akár egy komoly áramszünet esetén mi a teendő. Persze tudtuk azt, hogy utóbbiak bekövetkezésének a valószínűsége hétköznapi értelemben igen kicsinek mondható, de mégis fel kellett készülnünk minden olyan váratlan eseményre, ami jelentősen befolyásolhatta volna a cég, a kollégák vagy akár az ügyfelek életét. Joggal feltételezhetjük, hogy az átlagemberek nem ilyen előrelátóak, és ennek megfelelően természetesen nem tudják, hogy hová kapjanak döbbenetükben. A svájci frank árfolyamának ilyen hirtelen megváltozására ráadásul nem csak a lakossági ügyfelek, de még jó néhány komoly cég sem volt felkészülve. Pedig nem is olyan bonyolult az ilyen fordulatokra való felkészülés.
[…] Bővebben!
A devizahitelek témája időről-időre megjelenik a médiában, de az is világos, hogy csodára a kérdés megoldása kapcsán nem számíthatunk. Hiszen hiába az árfolyamgát határidő hosszabbítása, vagy a pénzügyi ombudsman sokszor már a minisztériumot is irritáló kezdeményezései. A probléma nagyon sokáig elkíséri majd még rengeteg ember életét. De vajon tanult mindebből valami hasznosat a magyar társadalom?
Gyakorló vállalatvezetőként rendszeresen szembesültem olyan sztenderdekkel a cég napi működtetése során, amit összefoglalóan kockázatkezelésnek nevezünk. Ezek nemcsak arra terjedtek ki, hogy mit kell akkor tenni, ha hirtelen megváltozik az üzleti környezet, hanem arra is, hogy egy természeti katasztrófa vagy akár egy komoly áramszünet esetén mi a teendő. Persze tudtuk azt, hogy utóbbiak bekövetkezésének a valószínűsége hétköznapi értelemben igen kicsinek mondható, de mégis fel kellett készülnünk minden olyan váratlan eseményre, ami jelentősen befolyásolhatta volna a cég, a kollégák vagy akár az ügyfelek életét. Joggal feltételezhetjük, hogy az átlagemberek nem ilyen előrelátóak, és ennek megfelelően természetesen nem tudják, hogy hová kapjanak döbbenetükben. A svájci frank árfolyamának ilyen hirtelen megváltozására ráadásul nem csak a lakossági ügyfelek, de még jó néhány komoly cég sem volt felkészülve. Pedig nem is olyan bonyolult az ilyen fordulatokra való felkészülés.
[…] Bővebben!
Az utolsó gasztróval foglalkozó bejegyzésem óta megjelent pár olyan hír, ami nagyon is jellemzi a jelenlegi állapotokat, és amelyek mellett emiatt sem lehet szó nélkül elmenni. Amennyire fény az éjszakában-jellegű volt Széll Tamás győzelme, legalább annyira jól jellemzi az éjszakai sötétséget mindaz, ami ezt követően történt.
Jól láthattuk az elmúlt hetekben, hogy abból az eufóriából, amit a Bocuse’dOr okozott az országnak, milyen hamar vissza lehet zökkenni a valóság okozta letargiába. És nem is feltétlenül rossz hírek okozták ezt a kijózanodást, sőt, egyes esetekben kifejezetten pozitív hangvételű üzenet kapcsán kellett szembesülnünk a magyar gasztronómia helyzetével.
[…] Bővebben!
Az utolsó gasztróval foglalkozó bejegyzésem óta megjelent pár olyan hír, ami nagyon is jellemzi a jelenlegi állapotokat, és amelyek mellett emiatt sem lehet szó nélkül elmenni. Amennyire fény az éjszakában-jellegű volt Széll Tamás győzelme, legalább annyira jól jellemzi az éjszakai sötétséget mindaz, ami ezt követően történt.
Jól láthattuk az elmúlt hetekben, hogy abból az eufóriából, amit a Bocuse’dOr okozott az országnak, milyen hamar vissza lehet zökkenni a valóság okozta letargiába. És nem is feltétlenül rossz hírek okozták ezt a kijózanodást, sőt, egyes esetekben kifejezetten pozitív hangvételű üzenet kapcsán kellett szembesülnünk a magyar gasztronómia helyzetével.
[…] Bővebben!