A magyar álláskeresők harmada gondolja magáról, hogy túlképzett, miközben a munkaadók szerint 40 százalékuk inkább alulképzett. Persze az is lehet, hogy e két halmaznak nincs közös része, de ez sajnos kevéssé valószínű. Sokkal inkább tűnhet úgy, hogy ismét egy szokásos magyar „betegséggel” állunk szemben, nevezetesen a pontos önértékelésre való képtelenséggel. A kérdés most már nyilvánvalóan adja magát: tényleg az a baj, hogy nincs munka, vagy inkább hogy a magas színvonalú munka nem talál magának megfelelően képzett szakembereket? Ami tény, hogy míg korábban az állások 23 százalékának betöltése volt problémás, ez az arány mostanra 34 százalékra emelkedett.
A magyar munkaerő képzettségének kérdését többször is kiemelték mostanában külföldi beszélgetőpartnereim, ami azt mutatja, hogy a versenyképességünk ezen dimenzióját is érdemes számba venni. A kép e téren, mint sok minden másban is, kissé zavaros Magyarországon. Például azt, hogy a Mercedes évekkel ezelőtt a kecskeméti helyszín mellett döntött, a németek részben azzal indokolták, hogy milyen jó a magyar műszaki képzés, és könnyű jó szakembereket toborozni nálunk. Ez 2008 óta számtalan sajtótájékoztatón elhangzott, és hasonlókat persze már az Auditól is hallottunk…
[…] Bővebben!

A magyar álláskeresők harmada gondolja magáról, hogy túlképzett, miközben a munkaadók szerint 40 százalékuk inkább alulképzett. Persze az is lehet, hogy e két halmaznak nincs közös része, de ez sajnos kevéssé valószínű. Sokkal inkább tűnhet úgy, hogy ismét egy szokásos magyar „betegséggel” állunk szemben, nevezetesen a pontos önértékelésre való képtelenséggel. A kérdés most már nyilvánvalóan adja magát: tényleg az a baj, hogy nincs munka, vagy inkább hogy a magas színvonalú munka nem talál magának megfelelően képzett szakembereket? Ami tény, hogy míg korábban az állások 23 százalékának betöltése volt problémás, ez az arány mostanra 34 százalékra emelkedett.
A magyar munkaerő képzettségének kérdését többször is kiemelték mostanában külföldi beszélgetőpartnereim, ami azt mutatja, hogy a versenyképességünk ezen dimenzióját is érdemes számba venni. A kép e téren, mint sok minden másban is, kissé zavaros Magyarországon. Például azt, hogy a Mercedes évekkel ezelőtt a kecskeméti helyszín mellett döntött, a németek részben azzal indokolták, hogy milyen jó a magyar műszaki képzés, és könnyű jó szakembereket toborozni nálunk. Ez 2008 óta számtalan sajtótájékoztatón elhangzott, és hasonlókat persze már az Auditól is hallottunk…
[…] Bővebben!

Magyarországon jelenleg is több ezer kitűnő ötlet, technológiai és művészeti projekt keresi rémülten finanszírozóit. Bár van magvető tőkealap és vannak úgynevezett crowdfunding (“tömeges támogatás”) platformok, nagyon kevés projekt jut pénzhez. Az eddigi egyetlen, crowdfundinggal sikeresen pénzt szerzett projekt mindössze 80 000 Forinthoz jutott, és a jelenleg egyedüli magvető tőkealap, a DayOneCapital is mindössze egy projektbe fektetett be. Eközben az Egyesült Államokban virágzik az intézményes kockázati tőke, és a crowdfunding viharos növekedésének lehetünk szemtanúi. Az idei évben 7 projekt szerzett 1 millió USD feletti támogatást közösségi finanszírozással, ebből legnagyobb a Pebble, amely 68 929 támogatójától összesen 10,3 millió USD-t szedett össze.…

Simor András jegybank elnök szerint az adócsökkentésekkel keletkezett 500 milliárdos jövedelemtöbblet, illetve a magánnyugdíjpénztár-tagoknak kifizetett  több 100 milliárd forintnyi reálhozam jelentős része a megtakarításokat gyarapította, ahelyett, hogy hozzájárult volna a kereslet élénkítéséhez. Persze nem szabad elfelejteni, hogy mind a svájci frankkal kapcsolatos bonyodalmak, mind pedig a végtörlesztés komolyan megcsapolta ezeket az extra forrásokat. Ennek ellenére néhány az elmúlt hetekben megjelent statisztika megmutatta: a pénz jelentős része valóban háztartási megtakarításként csapódott le.
De pontosan hová is került a pénznek ez a bizonyos jelentős része? Ahogy Tom Cruise legendássá vált filmjében, a Jerry Magiure-ben mondták: Show me the money!! Mert ha ennyi pénz bekerült extraként a rendszerbe, annak biztos voltak nyertesei, azaz olyan pénzügyi közvetítők, akik úgy emlékeznek erre az elmúlt két évre, hogy bizony nem is volt annyira rossz. De kik is ők?
[…] Bővebben!

Simor András jegybank elnök szerint az adócsökkentésekkel keletkezett 500 milliárdos jövedelemtöbblet, illetve a magánnyugdíjpénztár-tagoknak kifizetett  több 100 milliárd forintnyi reálhozam jelentős része a megtakarításokat gyarapította, ahelyett, hogy hozzájárult volna a kereslet élénkítéséhez. Persze nem szabad elfelejteni, hogy mind a svájci frankkal kapcsolatos bonyodalmak, mind pedig a végtörlesztés komolyan megcsapolta ezeket az extra forrásokat. Ennek ellenére néhány az elmúlt hetekben megjelent statisztika megmutatta: a pénz jelentős része valóban háztartási megtakarításként csapódott le.
De pontosan hová is került a pénznek ez a bizonyos jelentős része? Ahogy Tom Cruise legendássá vált filmjében, a Jerry Magiure-ben mondták: Show me the money!! Mert ha ennyi pénz bekerült extraként a rendszerbe, annak biztos voltak nyertesei, azaz olyan pénzügyi közvetítők, akik úgy emlékeznek erre az elmúlt két évre, hogy bizony nem is volt annyira rossz. De kik is ők?
[…] Bővebben!

Talán furán hangzik így kimondva, de a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) kedden közzétett számai kedvező tendenciát mutatnak, és versenyképességi szempontból is jó irányban változik a magyar környezet. Persze továbbra is nagyon sokan vannak és mindig is voltak olyan hangok, amelyek szerint az adókörnyezet rendkívül kedvezőtlen Magyarországon, így nem is érdemes komolyan vállalkozni, vagy ha igen, akkor is legfeljebb kőkemény adótrükkökkel. Talán mégsem ennyire reménytelen a helyzet…
Komoly vita folyik mindig arról a költségvetés tervezése kapcsán, különösen akkor, ha egy IMF megállapodás a tét, hogy vajon a bejövő adóbevételek elégségesek-e az egyensúlyi állapot felé való elmozduláshoz az államháztartásban. Abban semmiképp sem szeretnék állást foglalni, hogy az éppen aktuális tervezetek hogyan felelnek meg ezen kritériumoknak, hiszen erre biztosan vannak nálam avatottabb makroszakértők. Egy tegnapi NAV-os sajtótájékoztató azonban érdekes adalékokat kínált a helyzet megítéléshez.
[…] Bővebben!

Talán furán hangzik így kimondva, de a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) kedden közzétett számai kedvező tendenciát mutatnak, és versenyképességi szempontból is jó irányban változik a magyar környezet. Persze továbbra is nagyon sokan vannak és mindig is voltak olyan hangok, amelyek szerint az adókörnyezet rendkívül kedvezőtlen Magyarországon, így nem is érdemes komolyan vállalkozni, vagy ha igen, akkor is legfeljebb kőkemény adótrükkökkel. Talán mégsem ennyire reménytelen a helyzet…
Komoly vita folyik mindig arról a költségvetés tervezése kapcsán, különösen akkor, ha egy IMF megállapodás a tét, hogy vajon a bejövő adóbevételek elégségesek-e az egyensúlyi állapot felé való elmozduláshoz az államháztartásban. Abban semmiképp sem szeretnék állást foglalni, hogy az éppen aktuális tervezetek hogyan felelnek meg ezen kritériumoknak, hiszen erre biztosan vannak nálam avatottabb makroszakértők. Egy tegnapi NAV-os sajtótájékoztató azonban érdekes adalékokat kínált a helyzet megítéléshez.
[…] Bővebben!

„History does not repeat itself but it does rhyme”Mark Twain híres mondásának fontos üzenete van a befektetők számára. Bár nem ismerjük az oda vezető utat, de az eszközök árazása, teljesítménye előbb-utóbb vissza fog térni a hosszútávú átlagukhoz. Ennek kapcsán érdekes kitekintést jelent a Merrill Lynch múlt héten készült anyaga, mely az egyes eszközosztályok teljesítményét mutatja be történelmi távlatokban.Miben van ma jelentős eltérés a múlthoz képest?

A devizák paraolimpiája
2012. május 9-én a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására Szabó László, a Concorde Alapkezelő Igazgatóságának elnöke tartott rövid előadást a Swiss Business Day-en, az alábbi videó ott készült.
 
Néhány szó a privát vagyonkezelésről:
Privát vagyonkezelésünk révén a klasszikus svájci Private Wealth Management-et honosítottuk meg Magyarországon. A Concorde Alapkezelő 1994-ben alakult, Magyarország első független alapkezelőjeként. Teljes körű vagyonkezelési szolgáltatást nyújtunk privát és céges ügyfeleknek. Mára kb. 250 milliárd forint (kb. 1,1 milliárd USD) kezelését bízták ránk ügyfeleink.
Az utóbbi évtizedben alapkezelőnk a szakmai szavazásokon számos díjat nyert el. Legutóbb az Euromoney 2011-es szavazásán öt kategóriában lett első helyezett a Concorde Alapkezelő:
• Abszolút hozamú portfóliókezelésben (Hedge fund investment)• Private banking ügyfeleknek vállalati tanácsadásban (Corporate advisory for private banking clients)• Családi vagyontervezésben (Family office services)• Kötvény portfóliók kezelésében (Fixed income portfolio management)• Részvény portfóliók kezelésében (Equity portfolio management)
Bővebb információ: S.omo.gyi Bo.ton.d, 30 433 9347, b.somogyi@con.hu.
A fenti videóban szereplő tartalom kizárólag tájékoztató jellegű, a teljesség igénye nélkül készült és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A fenti videóban szereplő információk nem minősülnek szerződéses ajánlatnak, befektetési tanácsadásnak, illetve nyilvános ajánlattételnek, így a Concorde Alapkezelő zrt. részéről ajánlati kötöttséget sem eredményeznek. A tartalomban szereplő esetleges hibákért, pontatlanságokért, tévedésekért a Concorde Alapkezelő Zrt. felelősségét kizárja. A fenti videóban megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért a Concorde Alapkezelő zrt. felelősséget nem vállal. Jelen tájékoztató a közzétételének napján hatályos jogszabályi rendelkezéseken alapul, így a vonatkozó jogszabályok esetleges jövőbeni változásából adódó jogkövetkezményekért a Concorde Alapkezelő zrt. nem vállal felelősséget. A fenti videó a Concorde Alapkezelő zrt. szellemi tulajdona, amely jogi oltalom alatt áll.

Ismét bebizonyosodott, hogy naiv voltam, amikor azt gondoltam, elég az MTI tudósítójának néhány mondatban elmondani, hogy mikor és miért mondtam le a Wizz Airben betöltött igazgatósági tagságomról, és arról majd…