Public CbCR: Transzparencia vagy adminisztratív csapda?

Az adózási transzparencia szintet lépett egy új adatszolgáltatási formával. A multinacionális vállalatcsoportok számára a Public Country-by-Country Reporting (Public CbC) bevezetése nem csupán egy újabb feladat, hanem egy lényegi változás. Míg eddig a CbC jelentést a cégcsoport kizárólag az adóhatóság részére küldte meg és az adatközlés bizalmasan történt, mostantól ezek az információk mindenki számára nyilvánossá válnak. Magyarországon pedig a helyzet különösen érdekes, hiszen a hazai jogalkotó olyan határidőt szabott, amely komoly fejtörést okozhat a vállalatoknak.

Published
Categorized as Egyéb

Public CbC: Transzparencia vagy adminisztratív csapda?

Az adózási transzparencia szintet lépett egy új adatszolgáltatási formával. A multinacionális vállalatcsoportok számára a Public Country-by-Country Reporting (Public CbC) bevezetése nem csupán egy újabb feladat, hanem egy lényegi változás. Míg eddig a CbC jelentést a cégcsoport kizárólag az adóhatóság részére küldte meg és az adatközlés bizalmasan történt, mostantól ezek az információk mindenki számára nyilvánossá válnak. Magyarországon pedig a helyzet különösen érdekes, hiszen a hazai jogalkotó olyan határidőt szabott, amely komoly fejtörést okozhat a vállalatoknak.

Published
Categorized as Egyéb

NIS2 képzési kötelezettség vezetőknek és IBF-eknek

A NIS2 megfelelés kapcsán a legtöbb érintett szervezet elsőként az informatikai biztonsági intézkedésekre, a szabályzatokra, az auditkötelezettségre vagy az incidenskezelési folyamatokra gondol. Van azonban egy olyan terület, amely könnyen háttérbe szorulhat, pedig a megfelelés szempontjából kifejezetten fontos: a vezetők és az információbiztonsági felelősök kiberbiztonsági képzés, illetve továbbképzési kötelezettsége.A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozó szervezetek számára a 17/2025. (VII. 24.) EM rendelet részletesen meghatározza, hogy az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyeknek, vagyis az IBF-eknek, valamint a szervezet vezető tisztségviselőinek milyen képzési követelményeknek kell megfelelniük. A rendelet 2025. július 26-án lépett hatályba. 

Published
Categorized as Egyéb

Csapj le Szoboszlai mezére és segíts!

Licitre került Szoboszlai Dominik aláírt meze és kapitányi karszalagja, valamint a Liverpool kiválósága, Kerkez Milos dedikált meze. A jótékonysági kezdeményezés
A Csapj le Szoboszlai mezére és segíts! bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

Published
Categorized as Egyéb

Veszélyben az európai repjegyárak – HOLD Minutes

Egyre kevesebb repülőgép-üzemanyag érkezik a Közel-Keletről, áprilisban nem érkezett szállítmány a Hormuzi-szoroson át. Emiatt a légitársaságok vagy tömegesen törölnek járatokat, vagy megemelik a jegyárakat. A…
The post Veszélyben az európai repjegyárak – HOLD Minutes appeared first on HOLDBLOG.

Published
Categorized as Egyéb

Van még értelme annak a típusú demokráciának, amit eddig ismertünk?

Az utópia receptje: ezer gerinces és képzett ember. Kicsit sajnálom, hogy csak most találtam megoldást, az AI hamarosan úgyis átveszi ezt az egész kuplerájt. Enerigabiztonság,…
The post Van még értelme annak a típusú demokráciának, amit eddig ismertünk? appeared first on HOLDBLOG.

Published
Categorized as Egyéb

Google Wallet for Kids már Magyarországon is

Ádámtól jött a hír, hogy már itthon is elérhető a Google Wallet for Kids lehetőség. Mik a feltételek? Magyarország végre rajta van azon a listán, ahol a Google engedélyezi a 13 év alattiak (vagy a Family Linkkel felügyelt fiókok) számára a Google Wallet használatát. Ahhoz, hogy működjön, az alábbiak kellenek: Android verzió: Legalább Android 9 […]
A Google Wallet for Kids már Magyarországon is bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.

Published
Categorized as Egyéb

Új videó: kisvállalkozások pénzügyei

Sokan szoknak le az olvasásról, ezért csináltunk nekik egy videót. Soxeretettel mindenkinek, akit érdekel a téma.
A Új videó: kisvállalkozások pénzügyei bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.

Published
Categorized as Egyéb

Okos gyárakkal az energiamegtakarítás is könnyebben megy

A technológia és az automatizáció a feldolgozóipart is jelentősen átalakítja: egyre több gyárban dolgoznak részben vagy teljesen robotok az emberek helyett vagy mellett. Ez azonban egy új problémát is felvet: a gyárak egyre több villamosenergiát használnak, amit valahonnan elő kell teremteni. Éppen ezért ma már az okos gyár nem csupán elvont fogalom vagy divatos hívószó, hanem a feldolgozóipar jövője – az energiahatékonyságot pedig már a tervezéskor kiemelt szempontként kell kezelni.
 
Az ipari robotizáció jövője már nem csak az automatizálásról és a hatékonyságjavításról szól, egyre nagyobb figyelem terelődik a fenntarthatóságra is. A közelmúltban a a PatentPC szakportál hosszú cikkben vette sorra, hogyan lehet javítani az ipari robotok energiafelhasználását.
 
A robotok energiafelhasználása széles skálán mozog: a kisebb berendezések 1 kWh-s fogyasztásától a nagy, komplex, például autógyárakban használt robotok akár 30 kWh-ra rúgó energiaigényéig. Sok múlik a berendezés típusán, az általa végzett munkán és a sebességén. A modern ipari robotok ugyanakkor akár 60 százalékkal kevesebb energiát használhatnak, mint a korábbi típusok, vagyis van tér a fenntarthatóság növelésére.
 
Okos hálózatok és hatékonyabb működés
 
Sok múlik azonban a munkaszervezésen is: egy átgondoltan és hatékonyan működtetett gyár energiaigénye akár 15 százalékkal is alacsonyabb lehet. És itt jöhetnek képbe az úgynevezett okos hálózatok (smart grids), amelyek információt gyűjtenek a fogyasztók energiafelhasználásáról, és ezeket elemezve teszik hatékonyabbá a rendszert. Ha az ipari robotokat ilyen hálózatokba integráljuk, további 15 százaléknyi energiafelhasználás is megspórolható.
 
Az ilyen rendszerekkel szabályozható, hogy a robotok például kevesebb energiát használjanak, amikor a hálózat túlterhelt, és akkor pörgessék fel a termelést, amikor olcsóbb, zöld forrásból származó villamos energia áll rendelkezésre. A napenergia-termeléssel például napközben lehet nagy mennyiségben olcsóbb energiát előállítani, így a gyárak is erre az időszakra időzíthetik a csúcstermelést.
 
Az okos hálózatok abban is segíthetnek, hogy a régebbi típusú ipari robotoknál csökkenjen az üresjárathoz kötődő energiafelhasználás aránya. Ezeknél a berendezéseknél ugyanis gyakori, hogy a folyamatos készenléti állapot akár a teljes energiafelhasználás 60-70 százalékát is kiteheti, miközben a gépek üresjáratban közel annyi energiát fogyasztanak, mint aktív működés közben. Ez azonban optimalizálási lehetőség is lehet: megfelelő ütemezéssel és energiamenedzsmenttel az üresjárat jelentősen csökkenthető. Az intelligens rendszerek képesek összehangolni a termelést a valós igényekkel és az aktuális energiaárakkal, így a robotok csak akkor működnek vagy maradnak készenléti állapotban, amikor az valóban szükséges. Ha például hosszabb ideig nincs feladat, érdemes a berendezéseket alacsony fogyasztású módba állítani vagy lekapcsolni, míg nagyobb igény esetén – akár kedvezőbb energiaárak mellett – újraindítani őket. A cél tehát a folyamatos működtetés helyett a felesleges energiafelhasználás minimalizálása, azaz hogy a gépek ne „várakozás közben” fogyasszanak jelentős energiát.
 
Tervezés, együttműködés és hosszú távú előnyök
 
Mindazonáltal az okos hálózatok kiépítése kedvező mind a környezet, mind az energiaszámla szempontjából, ráadásul ma már vannak olyan közműszolgáltatók, amelyek pénzügyi ösztönzőkkel is támogatják az ilyen beruházásokat.
 
De mi kell egy jól működő okos hálózathoz? Fontos, hogy már a beruházás kezdetén együttműködjön az üzem fenntartásáért felelős csapat az energiaszolgáltatóval. Az ipari robotokra szenzorokat és okosmérőket szerelnek, amelyek távolról is vezérelhetők. A legtöbb modern ipari robot már alapból képes kapcsolódni ezekhez a rendszerekhez.
 
Ha ez az alap megvan, folyamatosan nyomon követhető az energiafelhasználás és az energiaárak alakulása a nap folyamán. Ha a cég pontosan látja, mikor a legolcsóbb az energia, a robotok működését is ehhez lehet igazítani, és így maximálisan kihasználhatóak a kedvező időszakok.
 
A fentiek alapján kijelenthető, hogy a feldolgozóipari gyártás jövője ma már nemcsak arról szól, hogy kevesebb energiát használjunk fel, hanem arról is, hogy okosabban bánjunk a rendelkezésre álló forrásokkal. Ebben az okos hálózatok kulcsszerepet játszhatnak: az ipari robotokkal párosulva az egész gyártási folyamatot hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tehetik.

Published
Categorized as Egyéb