There is no excerpt because this is a protected post.
The post Protected: Felelhetnek-e a környezetszennyező nagyvállalatok kártérítéssel polgári jogi alapon? appeared first on Advocatus.
A magyarországi sajtót is bejárta az a Hamm fellebbviteli tartományi bírósága (OLG Hamm) előtt idén jogerős ítélettel lezárult peres ügy, amelynek alapvető kérdése volt, hogy adott esetben felelhet-e egy Németországban működő nagy szennyezőnek minősülő nagyvállalat egy, a magát klímaváltozás károsultjának valló perui gazdának okozott károkért polgári jogi alapon.
The post Felelhetnek-e a környezetszennyező nagyvállalatok kártérítéssel polgári jogi alapon? appeared first on Advocatus.
2025 októberétől számottevően emelkednek a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díjak, amelyet a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. állít ki a kötelezett vállalatok számára. Az emelés mértéke termékáramonként eltérő, de több esetben 100 százalék feletti növekedést is láthatunk. Az EPR szabályozása szerint, egy erre a célra létrehozott testületnek minden év utolsó negyedévében át kell tekinteni azt, hogy az aktuális EPR-díjak a következő évben miként alakuljanak. Ez az első komoly díjemelés az EPR-rendszer 2023-as bevezetése óta – a változás pedig jelentős hatással lehet a gyártók, importőrök és forgalmazók költségtervezésére.
Három nem hagyományos recessziós mutató alkalmazhatósága a német gazdaságra
A stagnálással és recessziós hatásokkal kapcsolatos panaszok állandó velejárói a német gazdaságról folytatott közelmúltbéli vitáknak és diskurzusoknak, mind a gazdaság szegmenseiben, mind különböző iparágaiban. A hagyományos mutatók (amelyek egy nemrégi felülvizsgálat után az eddigieknél is borúsabbnak bizonyultak) rendszerint tükrözik ezeket az aggodalmakat. A német gazdaság állapota meghatározó jelentőségű az Európai Unió számos iparágának trendjei szempontjából, beleértve az autóipari és gyógyszeripari hálózatokat, amelyek gyakorta ezen gazdasági elemzések középpontjában állnak. A tágabb német gazdasági szférán belüli események és döntések – legyenek azok pozitívak vagy negatívak a viselendő következmények tekintetében – végiggyűrűznek az európai értékláncokon, valamint a pénzügyi hálózaton, amely hatások érintettjei alól Magyarország – kereskedelmi és ipari kapcsolatai révén – sem jelent kivételt.
Bár a tágabb geopolitikai és technológiai kontextus számos olyan tényezőt hordoz, amelyek egyértelműbbek az ilyen gazdasági trendek okaival kapcsolatban, érdemes lehet röviden megvizsgálni a kísérő jelenségeket mikroszinten is. A hagyományos mutatók elsődleges szempontok maradnak az értékelés és prognózis tekintetében, azonban néhány nem konvencionális mutató a fogyasztási szokások területén szintén előrejelezhet, vagy megerősíthet gazdasági állapotokat és azok változásait.
Nem hagyományos recessziós indikátorok
Az elmúlt néhány évtized egyre intenzívebb fogyasztási trendjei kapcsán, különösen a Globális Északon, mind termékek, mind szolgáltatások tekintetében, mintegy egy tucatnyi sajátos mutatót azonosítottak be recessziós előrejelzésként. Ezek különböző közvetlen és közvetett ok-okozati összefüggéseken keresztül fejtik ki hatásukat – az értékesítés volumene többé-kevésbé erősen pozitív, vagy egyes esetekben negatív korrelációban áll a gazdasági növekedés általános mozgásaival, beleértve a gazdasági visszaeséseket is.
Anélkül, hogy minden egyes mutató részleteibe bocsátkoznék, az alábbi ábrában (1. ábra) csoportosítottam a Német Szövetségi Statisztikai Hivataltól, a Money As If hírlévélből és oldalról, valamint számos Google-keresésből és kevésbé formális online forrásból gyűjtött indikátor példákat. Az indexek osztályozása a hagyományostól a nem hagyományoson át a rendkívül szokatlanig terjed. Az utóbbi kategória a leginkább spekulatív.
1. ábra: Recessziós indikátorok – saját osztályozás.
Empirikus alátámasztások, logikus magyarázatok, és hihető mechanizmusok ellenére a nem hagyományos indikátorok trendjeiről megbízható adatokat legjobb esetben is nehéz összegyűjteni, azonosítani és/vagy összeállítani, rosszabb esetekben pedig rendkívül szűkösek a rendelkezésre álló, elérhető adatok. Ebben a blogbejegyzésben három gyakoribb és alkalmasabb nem konvencionális recessziós indikátort elemzek a több szempontból még mindig gyengélkedő német gazdaságra vonatkozóan.
Rövid összehasonlítások
A rúzsindex a szépségipar-specifikus kifejezése annak a megfigyelésnek, hogy a megfizethető luxuscikkek értékesítése gazdasági visszaesések idején növekszik. A konkrét rúzseladások (amely értékek nem voltak közvetlenül elérhetőek) helyettesítőjeként a szélesebb “szépség- és személyes ápolási piac értéke” adatokat használtam, várva annak negatív kapcsolatát a GDP-növekedési adatokkal.
A pezsgőindex ezzel ellentétben a gazdasági optimizmus mutatójának tekintendő: a pezsgőfogyasztás magasabb szintje bőséget jelez, illetve okokat ünneplésre. A kihívás itt a német háztartási fogyasztói kiadások pezsgőre vonatkozó adatainak kinyerésében rejlik az általános alkoholos italokra vonatkozó adatokból. Az elérhető adathalmazok nem tették lehetővé ezt az opciót. Az általános alkoholos italokra vonatkozó fogyasztói kiadások magukban foglalják az alkoholizmus hatásait is, főleg nehéz időkben, például a munkanélküliség növekedése során. A túlzott alkoholfogyasztás problémája tekintetében Németország kiemelkedik az EU népesebb országai közül, a legmagasabb egy főre jutó átlagos éves mennyiséggel, 10,6 literrel. Ezért a GDP-növekedési számokkal való kapcsolat előjelét és erősségét csak előzetes információként szabad elfogadni, és óvatossággal érdemes kezelni.
A kartondoboz-indikátor feltételezetten pozitívan jelzi a gazdasági teljesítményt, erősen reprezentálva a kartondobozokban vásárolt és szállított tételek számát. Nem találtam közvetlenül németországi kartondoboz-gyártásra vonatkozó adatokat, azonban a kapcsolódó anyagok (például karton) Németországba való importja hasonló szerepet tölthet be a folyamatokban.
Az alábbi 1. táblázat 10 közelmúltbeli évet ölel fel, 2014-től 2023-ig, egy kerek számtartományt, amelyet a három kiválasztott indikátor (illetve helyettesítőik) adatainak rendelkezésre állása alapján választottam. Az adathalmaz kis mérete ellenére is megfigyelhetjük, hogy a kartondoboz-indikátor helyettesítőjének legalacsonyabb pontjai hogyan esnek egybe a német GDP-növekedés legnagyobb közelmúltbeli visszaeséseivel, 2020-ban és 2023-ban. A rúzsindex helyettesítőjének mozgásai kevésbé intuitívak, a mechanizmus hipotézise főleg az utolsó évben, 2023-ban bizonyul erősebben alátámasztottnak. Ami a pezsgőindex helyettesítőjét illeti, a folyamatos emelkedés kétszer szakad meg, minimálisan, közvetlenül a két negatív GDP-növekedésű év előtt.
év
a szépségápolási piac értéke Németországban (millió euró)
háztartások fogyasztói kiadásai alkoholos italokra Németországban (millió euró)
cellulóz, papír és karton import Németországba (millió euró)
német GDP-növekedés (%)
2014
15,697
20,570.00
2,661
2,2
2015
15,996
24,230.00
2,933
1,7
2016
16,302
24,920.00
2,710
2,2
2017
16,540
25,440.00
2,824
2,8
2018
16,977
26,010.00
3,136
1,1
2019
14,046
26,690.00
2,759
1,0
2020
14,036
28,600.00
2,103
-4,1
2021
13,604
29,880.00
2,690
3,9
2022
14,333
30,520.00
3,378
1,8
2023
15,853
31,960.00
2,774
-0,9
1. táblázat: Három nem hagyományos recessziós indikátor és alkalmazhatóságuka német gazdaságra 2014-2023;adatforrások (2-5. oszlopok, ebben a sorrendben): Statista, Statista, Eurostat, és Eurostat.
E három indikátor (jelen esetben szélesebb körű helyettesítőik) éves mozgásait az alábbi 2. ábrában is illusztráltam a német gazdaságra vonatkozóan. Bár a nem konvencionális mutatókkal kapcsolatos mechanizmusok nem erősíthetők meg kizárólag ezen kis adathalmaz alapján, egyes pontok alátámasztják kiegészítő, vagy részleges előrejelzési potenciáljukat.
2. ábra: A három nem hagyományos recessziós indikátor (helyettesítőinek) mozgásai, 2014-2023;adatforrások: lásd 1. táblázat.
A fluktuációk pontosabb vizsgálatához a 2. táblázat kizárólag a változásokhoz tartozó értékeket szemlélteti százalékokban, a 2015-től 2023-ig terjedő évekre vonatkozóan.
év
változások a szépségápolási piac értékében Németországban (%)
változások a háztartások alkoholos italokra való kiadásaiban Németországban (%)
változások a cellulóz, papír és karton import értékében Németországba (%)
német GDP-növekedés (%)
2015
1.90
17.79
10.22
1.7
2016
1.91
2.85
-7.60
2.2
2017
1.46
2.09
4.20
2.8
2018
2.64
2.24
11.04
1.1
2019
-17.26
2.61
-12.02
1.0
2020
-0.07
7.16
-23.79
-4.1
2021
-3.08
4.48
27.95
3.9
2022
5.36
2.14
25.56
1.8
2023
10.60
4.72
-17.86
-0.9
2. táblázat: A három nem hagyományos recessziós indikátor értékeinek változásai (2015-2023);adatforrások: lásd 1. táblázat; saját számítás.
Ezeket a számokat – a gyors áttekintés érdekében – az alábbi, 3. ábra szemlélteti.
3. ábra: A három nem hagyományos recessziós indikátor értékeinek fluktuációi, 2015-2023;adatforrások: lásd 1. táblázat.
Bár a szépségipar értékeinek együttmozgása a GDP-növekedéssel (a rúzsindikátor logikája alapján) indokolatlan lehet, és az alkoholos italok kisebb mértékben követik az általános gazdasági folyamatot, mint ahogy várható lett volna, de ahogyan ezek a trendek követik egymást, figyelemre méltóan hasonló. Ez – egy spekulatív megközelítésben – egyéb hatásoknak is köszönhető lehet, amelyek összességében semlegesítik egymást.
Összefoglalás
Bár viszonylag nehéz hozzáférni az ország- és termékspecifikus adatokhoz a nem konvencionális recessziós indikátorok esetén (kivéve, ha ezek iparág- vagy akár vállalat-specifikusan rendelkezésre állnak), azok tágabb indexekkel való közelítése kivitelezhető. A szélesebb helyettesítők nem bizonyultak teljes mértékben megbízhatónak a német gazdaságra nézve, de elemzésük lehetőséget ad a hagyományos recessziós indikátorok kiegészítésére.
Ez a blogbejegyzés csak egy bepillantást nyújtott a vonatkozó számok mozgásaiba, de a kiemelt egybeesések arra ösztönözhetik a közgazdászokat, hogy további mechanizmusokat és jeleket keressenek a makrogazdasági elemzés perifériáján, mivel ezek mélyíthetik és gazdagíthatják elemzéseinket és beszélgetéseinket.
Hajnal Zsófia
A járórács az egyik legtöbbet használt, mégis sokszor alábecsült elem az ipari és építőipari környezetben. Legyen szó közlekedőfelületekről gépek körül,
A Íme a strapabíró HURON járórács rendszerek bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.
Örülhet a fejének az egyszeri tőzsdei kereskedő: hiába Trump, a kereskedelmi bizonytalanságok és a háborúk, ömlik a pénz a részvénypiacokra. Az elmúlt egy évben világszerte…
The post A csúcs az új mélypont appeared first on HOLDBLOG.
A Magyar Állampapír Plusz soha nem adott igazán kiugróan magas kamatot, de nagy előnye volt, hogy félévente egyszer öt napig ingyen, máskor 0,25%-ért visszaváltható volt, így kvázi látraszóló betétként üzemelhetett. 2022-ben 0,5%-ra növelték a visszaváltás költségét, az ingyenes visszaváltás is csak évente lehetséges már egy ideje. Most kijött az új Állampapír Plusz, némileg magasabb kamatozással […]
A Tovább nőtt az Állampapír Plusz visszaváltási költsége bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.
Ma jött az email, hogy már a Gránit Banknál is igényelhetek egyszer használatos bankkártyát, maximum napi ötöt, év végéig akciósan ingyen, akció után 119 forintért. (Remélem, meghosszabbítják majd mindig az akciót szokás szerint. Egyébként én még nem tudok igényelni ilyen kártyát az appban, valószínűleg hamarabb jött az e-mail, mint a frissítés.) Mire jó az egyszer […]
A Egyszer használatos bankkártyák már a Gránit Banktól is bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.
A klímaváltozás már nem a jövő problémája a mezőgazdaság területén sem. Kína kutatólaboratóriumaiban már most kísérletekkel mutatják ki, hogy milyen következményekkel jár majd a globális felmelegedés a világ egyik legolcsóbb, legtáplálóbb, legtöbb ember élelmezésében szerepet kapó növényére, a burgonyára.
A Reuters beszámolója szerint az International Potato Center (CIP) pekingi laboratóriumában egy kutatócsoport a századvég várható időjárási viszonyait szimulálta, és a növényeket 3°C-kal melegebb környezetben nevelték, mint ami a jelenlegi átlag. Bár a termés a szokásosnál gyorsabban fejlődött, átlagos súlya csupán 136 gramm lett, ami fele egy átlagos kínai burgonya méretének, ami rendszerint kétszer akkora, mint egy baseball-labda.
Nemcsak a hőség a gond
A kutatók a három éves kutatásban a két legelterjedtebb kínai burgonyafajtára koncentrálnak. Már most azt tapasztalták, hogy a klímaváltozás a jövőben komoly élelmezésbiztonsági kockázatot jelenthet, ami nemcsak Kínát, hanem az egész világot érzékenyen érintheti. A hőség mellett ugyanis a csapadék is komoly problémát jelent, mivel a heves esőzések miatt kialakuló nedvesség táptalajt jelenthet különböző betegségek kialakulásának, gyengítve a terméshozamot és rontva a gumók minőségét. Ez ellen védekezve már most találunk olyan vetőburgonya-termelőt, aki aeroponikus rendszerekbe fektetett be, ahol a növényeket a levegőben, ellenőrzött körülmények között nevelik. Jelenleg azonban sokkal elterjedtebb, hogy a gazdák drágább, de nagyobb hozamú és ellenállóbb burgonyafajtákat termesztenek, különösen olyanokat, amik immunisak a késői burgonyavészre, ami a 19. század közepén az ír burgonyaínséget okozta.
Mi lesz a krumplival?
A felmelegedés már jelenleg is valós és érezhető probléma: ha a nemzetközi hozzáállás nem változik, 2100-ra akár 3,1 °C-os hőmérséklet-emelkedés is várható az iparosodás előtti szinthez képest. A kutatók ezért azt javasolják, hogy a gazdák minél hamarabb módosítsák termesztési gyakorlataikat: korábban ültessék el a burgonyát, vagy keressenek hűvösebb, magasabban fekvő területeket a termesztéshez. Ha nem születnek megoldások, kevesebb és kisebb méretű krumpli kerülhet a piacra, ami felhajthatja az árakat, dominóhatást indítva el az élelmiszerpiacon és veszélyeztetve az élelmezésbiztonságot.
A kínai kísérletsorozat tehát egyértelműen rávilágít, hogy nemcsak átmeneti, hanem hosszú távú megoldásokra van szükség. A burgonyatermesztés kihívásai jól mutatják, hogy a klímaváltozás nemcsak a jéghegyek olvadásával vagy tengerszint-emelkedéssel jár, de komolyan veszélyezteti az élelmiszerellátást is. Ha egy ennyire alapvető, széles körben termesztett növény is ilyen érzékenyen reagál a felmelegedésre, akkor világosan látszik, hogy az élelmezésbiztonság jövője nemcsak mezőgazdasági, hanem globális klímapolitikai kérdés. A hosszú távú megoldás tehát nem csupán a termesztési technológiák fejlesztése, hanem kibocsátások csökkentése és a klímaváltozás mérséklése is.
E heti vendégünk Móricz Dani és Cser Tamás. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple Podcast, Google Podcasts és Soundcloud csatornáinkon, és felvehetők RSS-Feeden keresztül a…
The post Vidéken még maradt valaki? appeared first on HOLDBLOG.
