Idén novemberben ismét Budapest lesz Közép-Európa technológiai fővárosa: november 13–16. között a Hungexpon rendezik meg a TECHXPO 2025-öt, amely a
A TECHXPO 2025: Ismét Budapest ad otthont Közép-Európa legnagyobb innovációs és technológiai csúcstalálkozójának bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

Az energia jövője nem kizárólag az új források felkutatásáról szól, hanem arról is, hogyan használhatjuk fel hatékonyabban azt, ami már
A Az épületek rejtett erőforrása: a zöld energia bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

A globális minimumadó (GloBE) kötelezettségeihez kapcsolódóan közeleg az első hazai bevallási határidő. Azoknak a társaságoknak, amelyek üzleti éve megegyezik a naptári évvel, 2025. november 20-ig kell benyújtaniuk a belföldi GloBE adóelőleg-bevallást a 2024-es adóévre vonatkozóan. Amennyiben GloBE kiegészítő adófizetési kötelezettség (QDMTT) is felmerül, az összeg adóelőlegként szintén eddig az időpontig fizetendő, a bevallás benyújtásával egyidejűleg – ez gyakorlatilag egy 100%-os adófeltöltési kötelezettségnek felel meg.

Vajon mi ér többet: az arany vagy az aranybánya? Lehet-e egyáltalán győztest hirdetni ebben a versenyben? Az elmúlt 20 év adatait megvizsgálva érdekes következtetésekre jutni:…
The post Arany vagy bányarészvény: melyikkel jár jobban a befektető? appeared first on HOLDBLOG.

Stadionépítési lázban ég Európa több topklubja. Nagyon sok pozitívummal jár egy új, modern stadion, nemcsak a bevételi sorokon termel óriási pluszt, de rangot is a…
The post Első szabály: vegyél egy jó stadiont! appeared first on HOLDBLOG.

Aurelianus császár nem értette jól a fiat valuták rendszerét: növelni akarta a pénz vásárlóerejét, ehelyett hiperinflációt okozott. Tanulságos közgazdasági sztori a Krisztus utáni III. századból….
The post Ezüstpénz rézből? – Római sztori a fiat valutákkal appeared first on HOLDBLOG.

Itt van ez a térkép, ami első ránézésre talán túlzó állításnak tűnik: a világ GDP-jének fele mindössze a Föld felszínének 3,6 százalékán termelődik. A pontos…
The post Falatnyi területről jön a globális GDP fele appeared first on HOLDBLOG.

Magyar cég először nyert innovációs díjat a világ legnagyobb buszos kiállításán. Dolgozói utasszállítást támogató szoftverével nyerte el a rangos Busworld
A Magyar áttörés a buszipar világseregszemléjén bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

A biztonsági szakma iránti kereslet évek óta növekszik, és egyre több helyen várják a jól képzett, megbízható szakembereket. A vagyonőr
A Vagyonőr képzések Magyarországon: mire figyelj választás előtt? bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

A halászatot, mezőgazdaságot és árvízvédelmet támogató vizes élőhelyek pusztulása súlyos gazdasági károkat okozhat világszerte, derül ki a Vizes élőhelyek egyezményének legfrissebb jelentéséből. Mivel ezek a területek számos ágazat alapját képezik, eltűnésük más iparágakra is láncreakciószerűen hathat.
2050-ig akár 39 billió dollárnyi (kb. 13,2 billiárd forintnyi) gazdasági veszteség érheti a világot a vizes élőhelyek pusztulása miatt – derül ki a Vizes élőhelyek egyezményének legfrissebb jelentéséből.   Az adatok szerint 1970 óta 22%-a tűnt el ezeknek a vizes területnek, beleértve az olyan édesvízi rendszereket, mint a folyók, tavak és tőzeglápok, valamint a part menti tengeri élőhelyeket, például a mangrove-erdőket és korallzátonyokat is.
Bár a vizes élőhelyek a Föld felszínének mindössze 6 %-át borítják, mégis a globális GDP több mint 7,5%-ához járulnak hozzá. Ahogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége is kiemeli, a vizes élőhelyek kulcsszerepet játszanak a vízminőség védelmében, a hal- és vadállomány élőhelyének fenntartásában, az árvizek visszatartásában, valamint a vízkészletek kiegyenlítésében a száraz időszakokban. Ennek ellenére az elmúlt öt évtizedben 411 millió hektárnyi terület tűnt el, ami a teljes kiterjedés 22%-ának felel meg, vagyis körülbelül félmilliárd focipálya méretű élőhelynek.
Mi lesz a vizes élőhelyekkel?
A legdrámaibb veszteségek Afrikában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben figyelhetők meg, de Európában és Észak-Amerikában is egyre gyorsabb a leépülés. Ugyanakkor vannak pozitív példák is: Zambiában egy mindössze 300 ezer dolláros helyreállítási projekttel 1,3 millió gazda mezőgazdasági és halászati megélhetését sikerült biztosítani. Eközben – ahogy a Wetlands.org írja – Kelet- és Délkelet-Ázsiában a Regionális Vándorlási Útvonal Kezdeményezés több mint 140 kulcsfontosságú vizes élőhely védelmét és helyreállítását tűzte ki célul a kelet-ázsiai–ausztráliai madárvonulási útvonal mentén, amely 50 millió vándorló vízimadárnak és közel 200 millió embernek ad otthont. A 2021-ben indult program kormányokat, fejlesztési bankokat és természetvédelmi szervezeteket fog össze, hogy tíz év alatt mintegy 3 milliárd dollár vegyes finanszírozást mozgósítson.
Mi a teendő?
A Global Wetland Outlook 2025 című jelentés készítői egyértelműen figyelmeztetnek, hogy a vizes élőhelyek eltűnésével együtt a víz, az élelmiszer és a természetes védelem is veszélybe kerül. A jelentés szerint a megoldás három pilléren nyugszik: meg kell óvni az élőhelyeket, helyre kell állítani a már elvesztetteket, és biztosítani kell, hogy ezek a jövőben is fennmaradjanak és gyarapodjanak.
Ehhez létfontosságú, hogy a vizes élőhelyeket alapvető infrastruktúraként kezeljük a földhasználat, a vízgazdálkodás és a gazdasági tervezés során. Fel kell ismerni szerepüket a globális vízciklusban, a víz tárolásában, szűrésében és szabályozásában. Integrálni kell őket az innovatív finanszírozási mechanizmusokba, például szén-dioxid piacokba, a reziliencia-kötvényekbe és más vegyes forrású programokba. Mindennek alapja pedig, hogy mozgósítani kell az állami és magánforrásokat olyan partnerségek révén, amelyek egyszerre támogatják a helyszíni helyreállítást és a helyi közösségeket. Ha ez elmarad, helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek.