Nagy port kavart amerikai tech-körökben a Citrini Research elemzése, egy fiktív, jövőbeli AI-válsággal kapcsolatos visszatekintés. Vendégszerzőnk, a BIC tagja választ írt az elemzésre, szintén egy…
The post Visszatekintés 2028-ból: az AI-befektetők félelmei appeared first on HOLDBLOG.

Talán már elcsépelt kifejezés zöld forradalomról beszélni az energia területén, hiszen az elmúlt húsz év ennek jegyében telt. A forradalom általában rövidtávú kifejezés, ma már inkább egy átalakulóban lévő energiapiacról beszélhetünk, miközben továbbra is forradalmi változások zajlanak a szektorban. Viszont közben átrendeződnek a prioritások: ma elsősorban nem a termelés, sokkal inkább a tárolás fejlesztésére koncentrálnak az országok, ez most a legfontosabb trend. Magyarország helyzete felemás: egyrészt még mindig az uniós átlag alatt van a felhasznált villamosenergián belül a megújulók aránya, másrészt viszont vannak olyan területek, ahol kevés ország tudott nálunk nagyobb növekedést felmutatni, ilyen például a napenergia-termelés.
2024-ben az Európai Unióban felhasznált villamosenergia majdnem felét (47,5%) megújuló forrásokból állították elő – derül ki az Eurostat januárban publikált adataiból. Ez az arány egyetlen év alatt 2,1 százalékponttal emelkedett. Húsz év alatt pedig majdnem a háromszorosára nőtt, hiszen 2004-ben még mindössze 15,9 százalék volt a zöld energia részaránya az áramtermelésben. Európában a megújuló energiatermelés legnagyobb részét (38%) a szélenergia tette ki 2024-ben, a második helyen állt a víz 26,4 százalékkal, míg a harmadikon a napenergia 23,4 százalékkal. A leggyorsabban növekvő terület a napenergia volt az elmúlt években, 2008-ban még mindössze egy százalék volt a részaránya a megújuló energián belül is, azóta 7,4 terrawattóráról 304 terrawattórára emelkedett a kapacitása.
A megújuló energia termelésében Ausztria jár az élen, ahol a felhasznált áram 90 százaléka már zöld forrásból – jórészt vízenergiából – származott 2024-ben is. Alig maradt el mögöttük Svédország 88,1 százalékkal és Dánia, ahol a 80 százalékot közelítette az arány. Az energiaforrásokat illetően jellemzően a földrajzi-természeti adottságok voltak meghatározók, a dánoknál például már a szélenergia volt túlsúlyban. A legalacsonyabb az arány Máltán volt, ahol a felhasznált villamosenergia mindössze 10,7 százaléka származott megújuló forrásból, Csehországban 17,9 százalék volt ez az arány, míg Luxemburgban 20,5 százalék. Őket követte Magyarország és Ciprus egyaránt 24,1 százalékkal, vagyis mindössze három olyan uniós tagállam volt, ahol nálunk alacsonyabb volt a megújulók aránya az áramfelhasználásban.
Abban vagyunk jók, amiben tudunk
Bár a statisztika első ránézésre nem fest jól, egyáltalán nem ilyen borús a kép a magyar piacon. A magyar megújulótermelés egyértelműen a napenergiára épül, egy 2025. szeptemberi adat szerint a mintegy 90 százalékát adja a 9 gigawattos hazai kapacitásnak. Ezzel pedig hazánk napenergia-kapacitás tekintetében nem csak Európát előzte meg. Tavaly az Ember Energy publikált egy tanulmányt, mely szerint 2024-ben Magyarországon a teljes villamosenergia-termelés majdnem negyedét már a napenergia adta, amivel a vizsgált országok között – Spanyolországot megelőzve – első helyen álltunk. 2025 első félévére ez az arány tovább emelkedett 30 százalékra, ami több mint háromszorosa a globális átlagnak.
Mindemellett van potenciál a szélenergiában is, melynek kapcsán Magyarország klímastratégiája az 1000 MW kapacitást célozza meg 2030-ig. Ami viszont a vízenergiát illeti, a már említett földrajzi tényezőket figyelembe véve nálunk viszonylag nehéz nagy mennyiségben erre kapacitásokat építeni.
Összességében tehát, hiba lenne azt gondolni, hogy Magyarország keveset tett a megújuló energiatermelés terén, a helyi sajátosságokat figyelembe véve abban vagyunk jók, amiben tudunk.
A következő lépés: hatékony energiatárolás
De mi lesz a jövő? Meddig lehet fokozni a napenergia-termelést? Az elmúlt hónapokban már látszanak annak jelei, hogy kezd „tetőzni” a hazai napenergia-felfutás. A fejlesztések még folytatódnak, a növekedés kitart, de már szerényebb ütemben, mint a korábbi években. A figyelem most egyre inkább az energiatárolás felé fordul, ebben még a nagy robbanás előtt vagyunk. Az energiatárolók terjedését segítik a kormányzati programok is, a lakossági és az ipari felhasználók esetében is futnak jelenleg olyan pályázatok, melyek ezt az ügyet támogatják.
A zöld forradalom első hulláma mostanra talán lecsengett, de a növekvő igények miatt egyre több villamosenergiára lesz szüksége a gazdaságnak a világon szinte mindenhol. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslései szerint 2035-ig évente közel ezer terrawattórával nő az energiaigény, 2050-ig pedig megduplázódik. Ebben egyaránt szerepet játszik az ipar és a háztartások növekvő fogyasztása, a szükséges villamosenergia előállításában pedig kulcsszerepet kapnak a megújuló források.
Ugyanakkor a zöld energia ilyen mértékű megjelenése a piacon egy sor új kihívás elé állítja az országokat. Egyre fontosabbá válik például az időjárás-előrejelzések pontossága, hiszen az alapjaiban befolyásolhatja az energiatermelést. Emellett megnőtt az árak ingadozása akár napon belül is, megjelentek a negatív energiaárak azokban az időszakokban, amikor többlettermelés van. Ez is rámutat a tárolás szükségességére, hiszen ezeket az ingadozásokat gazdaságosabban ki lehet simítani akkor, ha később is fel tudjuk használni a megtermelt áramot.
A megújuló termelés azonban az energetikán túl is rejteget kihívásokat, mégpedig a körforgásos gazdaság terén. Mivel az elsőként telepített panelek rövidesen elérik 20-25 éves élettartamuk végét, jelentősen megnő a miattuk keletkező hulladék mennyisége. Becslések szerint az EU-ban 2030-ig 1-3 millió tonna napelem-hulladék keletkezik, 2050-ig pedig ennek tízszerese. Ezt a mennyiséget figyelembe véve csak ipari méretű, teljes körforgásos megoldásokban lesz érdemes gondolkodni a hulladék kezelését és az értékes anyagok visszaforgatását illetően is. Magyarországon jelenleg erre nincs technológia, de még a régióban is gyerekcipőben jár, azonban a következő években foglalkozni kell a kérdéssel.
ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2026.04.01-én.

Győrfi Pál és Rácz Jenő is ugyanazt, súlyosan beteg gyerekeket segítő alapítványt támogatja, amely 2026-tól először fogadhat 1 százalékos felajánlásokat
A Új alapítvány gyűjthet felajánlásokat 2026-tól Magyarországon bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

A BB Tengely, azaz a Baltikum-Balkán országainak gazdasági növekedési mintázatai. A gazdasági növekedés értékelésénél nemcsak az számít, hogy egy ország milyen gyorsan bővül átlagosan, hanem…
The post Ki nő gyorsan, ki nő kiszámíthatóan? – BB Tengely appeared first on HOLDBLOG.

Sok vállalat nincs tisztában azzal, hogy az áfa megfizetési nélkül is lehet harmadik országból terméket importálni. Túl azon, hogy a 27%-os magyar import áfa egyedülállóan magas az Európai Unióban, több szempontból is jelentős megtakarítást jelenthet az, ha tisztában van valaki azzal, hogy miként lehet import áfa fizetése nélkül terméket importálni. Éppen ezért nem mindegy, hogy egy cég milyen vámeljárási struktúrát választ, hol vámkezeltet, és milyen egyszerűsítésekkel élhet jogszerűen.

Legutóbbi írásom kapcsán felmerült, hogy ugyan miért ne lehetne az európai futball is olyan, mint az NFL vagy egyéb más amerikai sportágak, amelyek a csapatok…
The post Miért nem lehet amerikai sport típusú az európai futball? appeared first on HOLDBLOG.

Kihirdették a technológiai újságírók és tartalomgyártók számára kiírt díj nyerteseit. Már az előző évben is hangsúlyosnak bizonyult, idén pedig alig
A A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

A belső ellenőrzés kiszervezése kapcsán a döntéshozók jellemzően ugyanazokkal a kérdésekkel találkoznak: „Megmarad-e a belső ellenőrzés kontrollja és in-house jellege?”, „Mit jelent ez adatbiztonsági szempontból?”, „Tényleg mindig drágább, mint saját erőforrással?” Ezek az aggályok érthetők — ugyanakkor sokszor tévhitekre, hiányos összehasonlításra vagy korábbi rossz tapasztalatokra épülnek. Blogbejegyzésünkben a belső ellenőrzés kiszervezésével kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket vesszük sorra, és bemutatjuk, mi történik a gyakorlatban a módszertan, a riportálás, a felelősségi körök és az információbiztonság oldaláról. 

A BB tengely második részében: a Baltikum és a Balkán országainak rangsora a háztartások fogyasztása alapján. Háztartások végső fogyasztási kiadása (Household Final Consumption Expenditure –…
The post BB Tengely: Háztartások fogyasztása appeared first on HOLDBLOG.

Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a HOLD Alapkezelő!
The post A húsvét számokban appeared first on HOLDBLOG.