A drónok, azaz a pilóta nélküli repülőeszközök a technológiai fejlődésnek és a folyamatosan bővülő felhasználási lehetőségeknek köszönhetően egyre fontosabb szerepet
A A repülő jolly joker – mi mindenre használhatók a drónok? bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt az érdeklődés a fenntartható befektetések iránt. Az ESG-kritériumok – vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok – ma már nem csupán erkölcsi kérdésként, hanem stratégiai pénzügyi eszközként is megkerülhetetlenné váltak. 

Az ESG (Environmental, Social, Governance) három területen határozza meg a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét. Míg korábban az ESG-alapú befektetéseket főként „jó ügyként” kezelték, mára ezek beépültek a pénzügyi döntéshozatal mindennapi gyakorlatába. A világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock vezérigazgatója, Larry Fink szerint „a klímakockázat valójában befektetési kockázat is”, ezzel is jelezve, hogy az ESG-kritériumok figyelembevétele már nem extra, hanem alapelvárás a pénzügyi piacokon. 

Ma már számos olyan befektetési termék érhető el, amely kifejezetten ESG-alapelvekre épül. A zöld kötvények például olyan célzott eszközök, amelyekkel környezetvédelmi projekteket – például megújulóenergia-beruházásokat – lehet finanszírozni. A német állam 2020-ban adta ki első ilyen típusú kötvényét, amelynek bevételeit klímavédelmi célokra fordították. 

Szabályozás: amikor a fenntarthatóság törvényi kötelezettséggé válik 

A fenntarthatósági törekvések azonban nemcsak jó gyakorlatok, hanem elvárások is, különösen az Európai Unió területén működő cégek számára. 2021-ben lépett életbe az Európai Unió Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR) nevű rendelete, amely átláthatósági kötelezettséget írt elő a pénzügyi szereplők számára. Ezt követte a 2024-től hatályos Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) direktíva, ami új szintre emelte az ESG-jelentéstételi kötelezettséget. A CSRD értelmében az 500 főnél nagyobb vállalatok számára kötelezővé vált a fenntarthatósági adatok egységes, auditálható módon történő közlése. Ez nemcsak a transzparencia javítását szolgálja, hanem elősegíti az ESG-szempontok összehasonlíthatóságát is a piaci szereplők között. A szabályozás várhatóan dominóhatást indít el: a nagyvállalatokra vonatkozó elvárások kiterjednek majd a teljes beszállítói láncra is, így közvetve a kisebb, nem tőzsdén jegyzett cégeknek is alkalmazkodniuk kell. 

Magyarországon az ESG-szabályozás nemcsak uniós jogharmonizációt jelent, hanem egyre inkább stratégiai szemléletformáló erő is. A Magyar Nemzeti Bank  2021-ben adta ki az első „Zöld ajánlást”, amely irányelveket fogalmaz meg a pénzintézetek számára a fenntarthatósági kockázatok kezelésére, az ESG-szempontok beépítésére és zöld pénzügyi termékek fejlesztésére. Az azóta frissült ajánlás nem kötelező érvényű jogszabály, de a jegybank elvárja, hogy a hazai hitelintézetek beépítsék a fenntarthatósági kockázatokat az üzleti és kockázatkezelési döntéshozatali folyamataikba. Ez egyben a nemzetközi megfelelésre való felkészülést is szolgálja, különösen a CSRD kapcsán, amely 2024 óta a magyar nagyvállalatokat is közvetlenül érinti. 

Trendből új norma 

A fenntartható befektetések világában tehát ma már az különbözteti meg a valóban elkötelezett szereplőket, ha nemcsak a kötelező ESG-kritériumokat teljesítik, hanem proaktívan, pozitív hatásokat generálva lépnek fel. A biodiverzitás védelme – például az élőhelyek helyreállítása vagy a természetalapú megoldások támogatása – kiváló példája annak, hogyan lehet érdemben hozzájárulni a környezeti válságok enyhítéséhez. Ehhez hasonlóan előremutató lépés a klímasemlegesség vállalása a teljes értékláncra kiterjedően (beleértve a Scope 3 emissziókat is), illetve a regeneratív mezőgazdasági megközelítések alkalmazása. 

A társadalmi dimenzióban a diverzitás, méltányosság és befogadás (DEI) transzparens kezelése, valamint a technológiai innováció, például mesterséges intelligencia használata az ESG-monitoringban, mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy cég valóban meghatározó szereplővé váljon. A hangsúly ma már nem a minimális megfelelésen, hanem a pozitív hatások demonstrálásán van, ami hosszútávon egyben versenyelőnnyé is válik.  

A következő években több irányból is jelentős fejlődés várható az ESG terén. Egyre nagyobb szerepet kap a digitális adatfeldolgozás: a mesterséges intelligencia és a big data technológiák segítségével a vállalatok valós időben tudják majd azonosítani és kezelni az ESG-kockázatokat. Az olyan pénzügyi szolgáltatók, mint például a Bloomberg és a Refinitiv, már most is fejlett ESG-dashboardokat kínálnak, amelyek automatizáltan elemzik a vállalati jelentéseket és híreket. 

Az ESG tehát mára nem egyszerű választási lehetőség, hanem a felelős vállalati működés és a hosszú távú befektetői siker alapköve lett. Az új szabályozások, a társadalmi elvárások és a technológiai eszközök együttesen egy olyan jövőt rajzolnak ki, amelyben a fenntarthatóság nemcsak etikai, hanem üzleti előnnyé is válik. Aki ma ESG-alapokon építkezik, holnap nemcsak alkalmazkodni tud a kihívásokhoz, hanem meghatározó szereplőként alakíthatja is a fenntartható gazdaság jövőjét.  

There is no excerpt because this is a protected post.
The post Protected: Újabb könnyítések a cégek fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeiben – elfogadták az ESG törvény és a számviteli törvény módosítását appeared first on Advocatus.

Megjelent a 2023. évi CVIII. törvény, azaz az ESG törvény és a számviteli törvény újabb módosítása, ami újabb könnyítéseket hoz a hazai vállalkozások fenntarthatósági és kapcsolódó jelentéstételi kötelezettségeiben. A módosítások június 20-ától hatályosak, amelyekről Dránovits Dóra, szenior ügyvéd, a DLA Piper Hungary ESG koordinátora készített összefoglalót. A módosítások főként az ESG törvény személyi és időbeli […]
The post Újabb könnyítések a cégek fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeiben – elfogadták az ESG törvény és a számviteli törvény módosítását appeared first on Advocatus.

Akár egy nagyszabású lakásfelújításról, akár alapos kert- vagy telektisztításról, költözésről vagy építési munkálatokról van szó, előbb-utóbb mindenki szembesül azzal a
A Konténerszállítás vagy zsákos hulladékgyűjtés? – Részletes útmutató a döntéshez bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

Elindult a nevezés Az Év Szakembere 2025 díjra. A Mapei által alapított szakmai elismerés célja, hogy reflektorfénybe kerüljenek a kiemelkedő
A Idén is keresik a legkiválóbb burkolókat és kőműveseket – elindult a nevezés bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív vállalkozások rendelkezésére. Megjelenhetnek azok az innovációs pályázatok, amelyek jelentős összegű EU-s támogatási forrást biztosíthatnak a magyar gazdasági szereplők számára. 

Az egészségügyi alkalmatlanság, a keresőképtelenség és a munkavállalói juttatások kérdése az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül a magyar munkajogban. A Munka Törvénykönyve és a kapcsolódó bírósági gyakorlat többször módosult, ami bizonytalanságot okozott a munkáltatók és munkavállalók körében.

Az egészségügyi alkalmatlanság, a keresőképtelenség és a munkavállalói juttatások kérdése az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül a magyar munkajogban. A Munka Törvénykönyve és a kapcsolódó bírósági gyakorlat többször módosult, ami bizonytalanságot okozott a munkáltatók és munkavállalók körében.

Az elmúlt években többszörösére nőtt a pszichés okokra visszavezethető táppénzes napok száma. A munkahelyi mentális egészség kérdése egyre nagyobb kihívást
A Magyar applikáció támogatja a munkavállalók mentális jóllétét bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.