Trump elnök rácsodálkozott, hogy a karácsonyi játékokat már májusban behozzák az országba az importőrök és nem karácsony előtti napon érkeznek az országba. A gond az, hogy a játékok 80-90%-át Kínában gyártják, ahonnan most 145%-os vámmal lehetne csak behozni őket. Ezért elkezdett arról hadoválni beszélni, hogy nem kell a „10, 9, 15 éves gyerekeknek” harminc játékbaba, […]
A Ez történt a héten 0511 bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.
A divatipar az egyik legnagyobb környezetszennyező a világon, amely évente hatalmas mennyiségű textilhulladékot termel. Az Európai Unióban fejenként 12 kg felesleges textil keletkezett, aminek jelentős része a kukában végzi, és hulladéklerakókba kerül.
Napjainkban már nem fast fashionről, hanem ultrafast-fashionről beszélünk: a gyors termelési ciklusok miatt a ruhák hamar kimennek a divatból, gyenge minőségük miatt sokszor egy szezont sem bírnak ki, így gyorsan hulladékká válnak – a chilei hatalmas, textilhulladékokból álló szeméthegyről én is írtam korábban a blogon. Az Európai Unióban csak a ruházati cikkekből és a lábbelikből évente 5,2 millió tonna hulladék keletkezik, ami személyenként 12 kg hulladéknak felel meg.
A textilhulladék csökkentése érdekében az Európai Unió 2025-től kötelezővé tette a textilhulladék elkülönített gyűjtését a tagállamok számára. Magyarországon a tervek szerint 2027-re közel 6000 gyűjtőkonténert helyeznek majd ki, így a begyűjtött hulladék 99%-a újrahasznosításra vagy energetikai felhasználásra kerül, a fennmaradó rész pedig hulladéklerakóba jut.
Magyarországon a textilhulladék szelektív gyűjtése és újrahasznosítása még gyerekcipőben jár. Bár évente körülbelül 7-8000 tonna használt ruhát gyűjtenek be, ez mindössze 0,7-0,8 kg/fő/év mennyiséget jelent, ami elmarad a nyugat-európai országok eredményétől, ahol hétszer ekkora mennyiséget gyűjtenek be. Ezen belül nálunk a begyűjtött ruhák mindössze 60-70%-át használják újra, 15-20%-át pedig géprongyként vagy más ipari célokra hasznosítják.
Túlfogyasztás a divatiparban
Azon túl, hogy a már nem használt ruhákat nem a kommunális kukába dobjuk, úgy is felvehetjük a harcot a felesleges textilhulladék képződése ellen, ha egyáltalán nem vásárolunk felesleges darabokat. Akadnak olyan márkák is, amelyek felismerték a túlfogyasztás veszélyeit, a fenntarthatóság fontosságát, és ezeket az elveket üzleti modelljükbe integrálva kínálnak magas minőségű, akár 10-15 évig is hordható, javítható ruhadarabokat. A kaliforniai Patagonia márka például már 2011-ben elindította a „Don’t Buy This Jacket” kampányát, amelyben arra ösztönözte a fogyasztókat, hogy csak valóban szükséges ruhadarabokat vásároljanak. A kampány célja a túlzott fogyasztás csökkentése és a fenntarthatóság hangsúlyozása volt, kiemelve, hogy egyetlen dzseki gyártása is jelentős környezeti terheléssel jár.
A vállalat ennek részeként elindította a „Common Threads Initiative” programot is, amely a vásárlás mennyiségének csökkentésére, a ruhák javítására, az újrafelhasználásra és újrahasznosításra épült. Noha a márka arra buzdított, hogy a fogyasztók ne vásároljanak új ruhákat, a program paradox módon 30%-os forgalomnövekedést eredményezett, mivel a vásárlók értékelték a Patagonia elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt. A kezdeményezés máig példaértékű a felelős vállalati marketing és fenntartható divat területén, és szerencsére azóta sok más cég követte a példáját a ruhák javítása, újrafelhasználása vagy hasznosítása terén.
A tudatos vásárlás kulcsfontosságú
Átlagemberként azonban többet is tehetünk. Például egy-egy impulzusvásárlás helyett érdemes befektetni egy olyan ruhadarabba, amelyet évekig tudunk viselni, ezzel is csökkentve a termelés és az ebből adódó hulladék mennyiségét. Nagyon jó módszer az úgynevezett kapszularuhatár kialakítása, amely minőségi és időtálló alapdarabokból építkezik. A koncepció lényege, hogy kevesebb ruhadarabból többféle variációt lehessen összeállítani, elkerülve a szükségtelen és drága vásárlásokat.
Nemcsak nálunk, a világon mindenhol egyre népszerűbbek a használtruha boltok is, különösen az Y és Z generáció körében, mivel egyszerre nyújtanak környezet- és pénztárcabarát alternatívát. Tudatos döntéseinkkel mind hozzájárulhatunk a textilhulladék csökkentéséhez. Bár a textilhulladék globális probléma, az egyéni cselekvések is fontos szerepet játszanak a megoldásban.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Megoldások a holnapért kihívás idei, ötödik évada. Kihirdették a Samsung és az EdisonKids közös versenyének 8
A 8 ütős ötlet a tudatosabb, elfogadóbb és élhetőbb jövőért a Megoldások a holnapért kihívás döntőjében bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.
Telekomos ügyfelek nyithatnak bankszámlát a Raiffeisennel a Telekom mobilapplikáción keresztül május végéig. Ha az elmúlt hat hónapban nem voltak ügyfelei a Raiffeisen banknak, kapnak 50 ezer forint jóváírást plusz további 40 ezer forintot, ha megtakarítási számlát is nyitnak és fél éven keresztül legalább ötezer forintot befizetnek rá. (A diákszámlára az akció nem érvényes, csak az […]
A Raiffeisen-Telekom számlanyitási akció bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.
Ipari gázgyártás Magyarországon. A minket körülvevő levegő nemcsak az élet alapja, hanem számos iparág számára is nélkülözhetetlen „nyersanyag”. Az ipari
A Üzlet a levegőből: a gázok láthatatlan szerepe a mindennapi életünkben bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.
A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szereplőivé váltak a vagyontervezésnek – nemcsak családi célú, hanem adózási, befektetési és üzleti tranzakciókhoz kapcsolódó megfontolásokból is. Mivel ezek a BVK struktúrák gyakran társasági részesedéseket is tartalmaznak, egyre gyakoribb, hogy a cégeladási (M&A) tranzakciók során a kezelt vagyon jelenik meg eladóként, illetve vevőként.
A múlt héten Isztanbulban voltunk, egyik este el kellett mennem egy messze lévő boltba, vittem a telefonom, hogy visszataláljak majd a szállásra. Bár jó a közbiztonság Isztanbulban, elkezdtem gondolkodni, hogy mi lenne, ha most leütnének ezekben a sötét sikátorok egyikében. Ott a telefon, ujjlenyomatommal bárki kinyitja, akkor is, ha éppen elájultam, ott van az összes […]
A Ujjlenyomatos feloldás: biztos nagy ötlet? bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.
There is no excerpt because this is a protected post.
The post Protected: M&A ügyletek a védelmi szektorban I. rész: a haditechnikai tevékenységi engedély záráskori megszűnéséből fakadó kockázatok kezelése appeared first on Advocatus.
A cikkben a szabályozási hátteret és a lehetséges tranzakciós kezelési technikákat mutatják be a DLA Piper szakértő ügyvédei.
The post M&A ügyletek a védelmi szektorban I. rész: a haditechnikai tevékenységi engedély záráskori megszűnéséből fakadó kockázatok kezelése appeared first on Advocatus.
Több mint háromezer nemzetközi hallgató magyarországi beilleszkedését segíti ebben a tanévben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Stipendium Hungaricum Mentorhálózata –
A Híd nemzetek és kultúrák között: a Széchenyi István Egyetem adott otthont a HÖOK Stipendium Hungaricum Mentorhálózat konferenciájának bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.
