Sokat, még mindig nagyon sokat! Legalábbis a Wall Street Journal az Európai Bankhatóság (EBA) adataira hivatkozva azt írja, hogy a legfrissebb, igaz így is csak 2011-es adatokon alapuló felmérések szerint 3175 olyan bankár dolgozott Európában, aki 1 millió eurónál is többet keresett. Főleg britek, németek, de meglepetésre 8 magyar is.
Ki irigykedve, ki populista felhangokkal, ki pusztán érdeklődéssel közelít a témához, de azért talán valamennyire mindenkit érdekel, hogy mennyit is keresnek a bankárok. Az a válasz nem túl érdekfeszítő, bár természetesen helytálló, hogy ezt így nem lehet megmondani, hiszen bankonként, vezetési struktúránként és személyenként is teljesen egyedi a bérezés, általában más és más a vezetői szintek elnevezése is. Mindenkit a konkrét összegek érdekelnek.

[…] Bővebben!

 
Hiába mondják, hogy sokat költünk a megújulókra, globálisan még mindig sokszoros előnyt élveznek a fosszilis energiaforrások
Számos alkalommal és forrásból éri az a vád a megújuló energiaforrásokat, hogy túl sok támogatást kapnak. Az érv szinte mindig az, hogy ha valami támogatás nélkül életképtelen, azt minek mesterségesen, támogatások révén életben tartani. De ott van az érem másik oldala is: ha ennyire életképtelen az, amit támogatni kell, akkor miért használunk még mindig fosszilis energiaforrásokat, hiszen azok globálisan 6-7-szer nagyobb direkt támogatást kapnak, mint a megújulók, az indirekt támogatásról nem is beszélve.
A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

Eddig inkább csak szakmai körökben volt ismert az a feszültség, amely az online szolgáltatók és a távközlési cégek között érezhető az egyre növekvő adatforgalom terhei miatt. A múlt héten három nagy európai névnél, a Deutsche Telekomnál, az Orange –nál (volt France Télécom) és a Telefónicánál tartott európai uniós razzia következtében azonban a téma hirtelen az újságok címoldalán landolt.
[…] Bővebben!

Noha nemrég jelentették be egy éves csúszását, továbbra is kiemelt figyelem övezi az Egyesült Királyság országos okos mérési programját, amelynek keretében a szigetországban 2020-ra összesen 53 millió darab okos mérő eszközt kívánnak üzembe helyezni. A 2015 őszén startoló program eredményeképpen pedig a szigetország lehet az első európai uniós tagállam, amelyben gyakorlatilag az ország egész területét lefedik az okos mérő eszközökkel.

A teljes cikket elolvashatod az Intelliméter oldalán.

A szuverén vagyonalapok jelentősége a nemzetközi pénzügyi rendszerben ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években. Habár a szuverén vagyonalap elnevezést elsőként Andrew Rozanov használta 2005-ös „Ki birtokolja a nemzetek vagyonát?” c. cikkében, a fogalom azóta általánosan elterjedtté vált.
A szuverén vagyonalapoknak nincs általánosan elfogadott definíciójuk, működésükkel kapcsolatban azonban kiemelhetőek bizonyos általános jellemzők. Olyan állami tulajdonban lévő befektetési alapokról van szó, amelyek egy bizonyos ország elkülönített vagyonának kezelését végzik, konkrét makroökonómiai célokat szem előtt tartva. Általában azok az országok rendelkeznek szuverén vagyonalappal/alapokkal, amelyek nyersanyag- és feldolgozóipari exportjuk révén több éve folyó fizetésimérleg-többlettel rendelkeznek, és külföldi eszközállományuk meghaladja az „optimális tartalékszintet”. Ugyanis minden ország rendelkezik hivatalos tartalékokkal, amelyek fontos szerepet játszhatnak a kormány gazdaságpolitikájában: devizapiaci intervenció segítségével befolyásolható a hazai valuta árfolyama, sokkok idején a gazdaság szereplőit külföldi pénzhez juttathatja. A megfelelő mennyiségű tartalék azt is jelzi a pénzügyi piacok felé, hogy az ország ki tudja egyenlíteni a külfölddel szembeni fizetési kötelezettségeit. A fizetési mérleg átmeneti deficitét is lehet finanszírozni a jegybanki tartalékkal, valamint természeti katasztrófák, vészhelyzet esetére is biztosíthatja a szükséges „puffert”.
[…] Bővebben!

 
Egyre több produkció születik a fenntarthatósági paradigmák figyelembevételével
Digitális átállás: nem, most nem a magyarországi analóg televíziózás korszakának végéről esik majd szó, hanem a technikailag folyamatosan megújuló filmiparról és hatásairól. Míg a földfelszíni műsorsugárzás átalakulása a Föld egyes országaiban több éves különbségekkel megy végbe, addig a filmiparban észlelhető változások globális méreteket öltenek, hatásuk pedig rövid időn belül érezhető a hazai mozikban is. Mivel a mozgókép szinte minden ember életének valamilyen formában fontos része, nem lehet elmenni amellett, hogy egy fenntarthatósági kérdéseket feszegető blogon ne beszéljünk a filmipar fenntarthatósági törekvéseiről.Amikor meghalljuk a „filmipar” kifejezést, gyakran bele sem gondolunk, hogy ténylegesen egy iparágról van szó. Sokan egyszerűen mint a mély tartalommal rendelkező művészi filmek ellenlábasára, az egymást másoló futószalagfilmek összefoglaló nevére asszociálnak. Pedig az ipar itt nagyon is helytálló kifejezés. A filmgyártás végterméke a film (még ha nem is kézzelfogható), az általa nyújtott szolgáltatás pedig a szórakoztatás.
[…] Bővebben!

Részvényelemzőként kétféle módon próbáljuk megtalálni a tutit, egyrészt folyamatosan kutatunk új nevek után, elemzésekben, szűrésekkel, új kibocsátások kapcsán, másrészt pedig időről-időre végigfutunk a már jól ismert papírokon, hogy változott-e valamit az ár, vagy a sztori amitől újra célkeresztbe kerülhet. Utóbbinál az egyik eset, mikor piac jóárasít egy olyan részvényt, amit már valaha tartottunk, de azóta különböző okokból kifolyólag már túladtunk rajta. Ha a sztori jó volt és az eladás szép profitot hozott, akkor szinte várjuk, hogy újra jó áron vehessünk jegyet arra a vonatra.
A Selcuk Ecza is egy ilyen részvény, mikor még nem volt saját török alapunk és csak egyedileg veszegettük a török cégeket, akkor találkoztunk vele először.  A sztori akkor meggyőző volt, növekvő iparág, stabil marzsok, nagy piaci részesedés, szép készpénzállomány – ami 2008-2009-ben nem volt egy utolsó szempont – és mindezt nagyon olcsón.Több részletben szálltunk be és a legolcsóbban kapott pakk, mire eladásra került a sor 2010-ben háromszorozódott, szóval a befektetés kellemes élményként maradt meg, talán azért is, mert akkoriban még juniorként hatalmas élmény volt látni, ahogy a piac két év után igazolta azt, ami addig csak excel modellben létezett.
A cég fő tevékenysége a gyógyszerdisztribúció, több mint 50 éve van jelen a piacon. A török gyógyszerpiacban vannak lehetőségek, ez nem kérdés, nem véletlen, hogy egy időben az Egis is arrafele mozgolódott.
[…] Bővebben!

 
Egyre több produkció születik a fenntarthatósági paradigmák figyelembevételével
Digitális átállás: nem, most nem a magyarországi analóg televíziózás korszakának végéről esik majd szó, hanem a technikailag folyamatosan megújuló filmiparról és hatásairól. Míg a földfelszíni műsorsugárzás átalakulása a Föld egyes országaiban több éves különbségekkel megy végbe, addig a filmiparban észlelhető változások globális méreteket öltenek, hatásuk pedig rövid időn belül érezhető a hazai mozikban is. Mivel a mozgókép szinte minden ember életének valamilyen formában fontos része, nem lehet elmenni amellett, hogy egy fenntarthatósági kérdéseket feszegető blogon ne beszéljünk a filmipar fenntarthatósági törekvéseiről.Amikor meghalljuk a „filmipar” kifejezést, gyakran bele sem gondolunk, hogy ténylegesen egy iparágról van szó. Sokan egyszerűen mint a mély tartalommal rendelkező művészi filmek ellenlábasára, az egymást másoló futószalagfilmek összefoglaló nevére asszociálnak. Pedig az ipar itt nagyon is helytálló kifejezés. A filmgyártás végterméke a film (még ha nem is kézzelfogható), az általa nyújtott szolgáltatás pedig a szórakoztatás.
[…] Bővebben!

Az elmúlt egy év egyik legtanulságosabb tőzsdei sztorija a Yahoo feltámadása, a történet legfrissebb epizódja kifejezetten tekergeti az agyam. Benne voltam a sztoriban, mégis kimaradtam belőle. A legbosszantóbb dolog, ami csak történhet.

[…] Bővebben!

Ismét izgalmak várhatók devizahitel fronton, ugyanis Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter tegnap egy televíziós interjúban újabb mentőöv lehetőségét lebegtette meg.
A korábbi megoldásokkal ellentétben – végtörlesztés, árfolyamgát – most nem igazi mentőövről lenne szó, hanem arról, hogy a kormányzat a már meglévő devizahitel-szerződések megtámadhatóságát jogszabály-módosítással tenné lehetővé.
Konkrét részletek egyelőre nincsenek, de a minta adott: Horvátországban a zágrábi kereskedelmi bíróság első fokon kimondta, hogy az ügyfeleknek az eredeti, felvételkor érvényes árfolyamon kell törleszteniük frankhitelük tőkeösszegét. Amennyiben jogerős döntés születik, és az is a hitelfelvevőknek kedvez, akkor a körülbelül százezer horvát frankhiteles egyéni eljárásban követelheti bankjától a túlfizetés kompenzációját.
[…] Bővebben!