Okos ötlet lenne, ha az állam a gyermekek és a gyermeknevelés után a jelenleginél nagyobb, netán sokkal nagyobb adókedvezményt adna?A szakemberek többsége egyetért abban, hogy az adórendszernek a fogyasztási adók felé kell elmozdulni úgy, hogy egyre kisebb részben terheli a megtakarításokat és a befektetéseket. Azt ugyanakkor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a befektetés nem csak részvényt, kötvényt, vagy épp gyárépületet jelent, a legtöbb ember életében ugyanis a legfontosabb (és legköltségesebb) befektetés nem más, mint a gyermekvállalás. Az eredeti elemzés itt érhető el.
A gyermekvállalásra ugyanis – függetlenül attól, hogy az egyének számára mennyi örömöt és boldogságot jelent – pusztán csak közgazdasági értelemben tekinthetünk egyfajta befektetésként is: időt, pénzt és energiát fektetünk be valakinek a felnevelésébe, aki évtizedekkel később dolgozik, adót fizet, fenntartja a szociális rendszereket, sőt ha szerencsénk van, akkor még rólunk is gondoskodik.[…] Bővebben!

A héten átadta a Bankszövetség az új devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó javaslatait a kormánynak, ráadásul rögtön kettőt is, mivel az egyik a még fizetőképes adósokra, a másik a már bedőlt hitelekre vonatkozik. Ezzel párhuzamosan az MNB is készített egy tervezetet, így … Folytatás →

Egy amerikai kutatásban cetlire írt üzenetekkel igyekeztek energiaspórolásra bírni a népet, az eredmény meglepő lett
A fenntarthatósághoz számos technikai újítás és fejlesztés járul hozzá. Rengeteg befektetett pénz, idő és energia kell ahhoz, hogy az emberek hozzájussanak a tudatosabb életmód kulcsához. Viszont csupán a technológia nem képes befolyásolni a döntéseket. Ahhoz, hogy a környezettudatosság nagyobb mértékű legyen, nem elég, hogy elérhetők legyenek a megfelelő eszközök. Ami igazán számít, az az emberi tényező. De mi az a motivációs erő, amely ráveszi az embert arra, hogy ne égesse feleslegesen a villanyt, esetleg ne folyó víz mellett mosson fogat?
Amerikában egy egyetemi pszichológus professzor arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen motivációval lehet rávenni az embereket arra, hogy egy forró nyári napon a légkondicionáló berendezés helyett a jóval kevesebbet fogyasztó ventillátort kapcsolják be. A kísérletben szereplő szomszédság lakóit négy csoportra osztották, amelyek különböző üzeneteket kaptak a bejárati ajtóra akasztva. Az első csoportnak elmondták, hogy 54 dollárt spórolhatnak, ha váltanak, a második csoport egy környezetvédelmi üzenetet kapott, a harmadik tagjait pedig arra kérték, hogy legyenek jó polgárok, és előzzék meg az áramkimaradásokat. Egyik megoldás sem vezetett eredményre, az energiafelhasználás esetükben egyáltalán nem csökkent.
[…] Bővebben!

Egy amerikai kutatásban cetlire írt üzenetekkel igyekeztek energiaspórolásra bírni a népet, az eredmény meglepő lett
A fenntarthatósághoz számos technikai újítás és fejlesztés járul hozzá. Rengeteg befektetett pénz, idő és energia kell ahhoz, hogy az emberek hozzájussanak a tudatosabb életmód kulcsához. Viszont csupán a technológia nem képes befolyásolni a döntéseket. Ahhoz, hogy a környezettudatosság nagyobb mértékű legyen, nem elég, hogy elérhetők legyenek a megfelelő eszközök. Ami igazán számít, az az emberi tényező. De mi az a motivációs erő, amely ráveszi az embert arra, hogy ne égesse feleslegesen a villanyt, esetleg ne folyó víz mellett mosson fogat?
Amerikában egy egyetemi pszichológus professzor arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen motivációval lehet rávenni az embereket arra, hogy egy forró nyári napon a légkondicionáló berendezés helyett a jóval kevesebbet fogyasztó ventillátort kapcsolják be. A kísérletben szereplő szomszédság lakóit négy csoportra osztották, amelyek különböző üzeneteket kaptak a bejárati ajtóra akasztva. Az első csoportnak elmondták, hogy 54 dollárt spórolhatnak, ha váltanak, a második csoport egy környezetvédelmi üzenetet kapott, a harmadik tagjait pedig arra kérték, hogy legyenek jó polgárok, és előzzék meg az áramkimaradásokat. Egyik megoldás sem vezetett eredményre, az energiafelhasználás esetükben egyáltalán nem csökkent.
[…] Bővebben!

Komoly gondban vannak azok, akik befektetéseken törik a fejüket. A világ tele van rossz hírekkel és aggodalomra okot adó eseményekkel. A 2007-es válság problémáit úgy tűnik csak eltolni sikerült, megoldani nem. Az amerikai tőzsde jelenlegi szárnyalását főleg az amerikai jegybank havi 85 milliárdos pénznyomtatása okozza, ha ennek vége, sokan vizionálnak egy komoly korrekciót. (Ami nem […]

A Közép-európai Brókerképző Alapítvány által szervezett egyéves, száz órás tőzsdei szakvizsga hamarosan indul. Én még 2008-ban jártam ide és nagyon élveztem. Az összes modult részben vagy egészben gyakorló szakemberek tartották, olyanok, mint például az akkori MNB alelnöknő, Király Júlia, vagy az Állami Adósságkezelő Központ vezetője. Ez a hivatalos tőzsdei szakvizsga, ami kell a brókeri tevékenységhez. […]

Ha valaki manapság a tőkepiacokon mozog, alapkövetelmény, hogy gondoljon valamit Kínáról. Jelenleg a világ második legnagyobb gazdasága, és a globális GDP növekedés jelentős része itt jön létre. A világgazdaság növekedésére és a nyersanyagárakra kifejtett hatása egyértelmű: nagyon nem mindegy, hogy milyen ütemben fejlődik tovább a a kínai gazdaság, mikor tisztítják majd ki a banki hitelportfoliókat, és az mekkora gazdasági megtorpanással jár majd. Sikeres lesz-e az átállás a beruházás vezérelt növekedésről egy, a környezetüket kevésbé terhelő pályára, ahol egyre nagyobb szerep jut a szolgáltató szektornak? Milyen hatással jár majd ez a nyersanyagárakra? Mi a helyzet a szellemvárosokkal?
Nehéz tisztán látni, folyamatosan rengeteg elemzés lát napvilágot, a pénzügyi sajtó pedig az épp aktuális piaci mozgásnak megfelelőt emeli címlapra (ahogy az lenni szokott).
Sajnos eddig nem volt még lehetőségem testközelből megnézni az ottani helyzetet, de idén sikerült meggyőzni a barátnőmet, hogy egy tengerpart helyett legyen inkább Kína a nyári célpont. Az elmúlt 2 hetet így Sanghajban és (főleg) Pekingben töltöttem, személyes benyomásokat is gyűjtve. Nyilván ez is csak egy vélemény, és meglehetősen szubjektív, de talán érdekes lesz végigmenni a prekoncepciókon, és a valóságban tapasztaltakon.
[…] Bővebben!

A termelékenység érezhetően emelkedik recessziók és gazdasági válságok alatt, amire két logikus magyarázat adható: minden dolgozó érzi a szorult helyzetet, és keményebben hajt, avagy a vállalatok szelektálnak és kirúgják a kevésbé hatékony dolgozókat.Recessziók idején kimutathatóan javul a vállalati szektor hatékonysága, vagyis a cégek termelékenyebbé válnak. Ezekben a helyzetekben jellemzően kevesebb dolgozóval érnek el hasonló teljesítményt, mint a válság előtti években, hogy aztán a viharfellegek elmúltával a kibontakozó fellendülésnek már hatékonyabban vághassanak neki. A válság tehát végső soron jótékonyan hat(hat) a cégekre, megújulást és hatékonyságjavulást hozva a békeévekben elkényelmesedő vállalati struktúrákra. De vajon mivel magyarázható a válság alatt végbemenő termelékenység-növekedés? Az eredeti elemzés itt érhető el. Három amerikai közgazdász, Edward P. Lazear, Kathryn L. Shaw és Christopher Stanton, a Stanford University és a University of Utah kutatói a 2007-09-es időszakra vonatkozóan megvizsgáltak egy több tízezer főt foglalkoztató nagy amerikai vállalatot, és arra jutottak, hogy a termelékenység növekedésének alapvetően két forrása van, melyekből az egyik jóval erőteljesebb.[…] Bővebben!

Habár a németek kapcsán a pedantéria jut elsőként eszünkbe, az okos mérés kapcsán ők is késésbe kerültek: az uniós elvárásban megfogalmazott határidőhöz képest elkésve, de végül Németországban is elkészítették a költség-haszon elemzést az okos mérők bevezetéséről. Az Ernst & Young tanácsadó cég vizsgálatának eredménye alapján a német döntéshozók azt lebegtetik, hogy az okos mérők telepítési költségeit nem kívánják azonnal a megújuló energiaforrásokra való áttérés miatt így is anyagilag terhelt fogyasztókra zúdítani, hanem a telepítést fokozatosan, a megújulóenergia-fejlesztésekkel párhuzamosan fogják véghezvinni.
Az EU által javasolt ütemben Németországnak a 48 millió analóg mérőóra 80 százalékát kellene lecserélnie 7 év alatt, ezt viszont a német vezetés egyelőre nem tudja összeegyeztetni az ország hosszú távú energiapolitikájával, mely szerint 2050-re a termelés 80 százaléka megújuló energiaforrásokból származna.
[…] Bővebben!

Nagyon benne van a levegőben a devizahiteles téma, erről szól most minden második híradás. Erre mit hoz a véletlen, a héten sikerült tanácsadást tartani egy témában érintett házaspárnak. Úgy gondoltam, ennek a tapasztalatait is megosztom veletek. A házaspár a klasszikusnak mondható utat futotta be, házat, majd autót vett svájci frankos hitelből. Szerencsére teljesen normál hitelt […]