Habár a németek kapcsán a pedantéria jut elsőként eszünkbe, az okos mérés kapcsán ők is késésbe kerültek: az uniós elvárásban megfogalmazott határidőhöz képest elkésve, de végül Németországban is elkészítették a költség-haszon elemzést az okos mérők bevezetéséről. Az Ernst & Young tanácsadó cég vizsgálatának eredménye alapján a német döntéshozók azt lebegtetik, hogy az okos mérők telepítési költségeit nem kívánják azonnal a megújuló energiaforrásokra való áttérés miatt így is anyagilag terhelt fogyasztókra zúdítani, hanem a telepítést fokozatosan, a megújulóenergia-fejlesztésekkel párhuzamosan fogják véghezvinni.
Az EU által javasolt ütemben Németországnak a 48 millió analóg mérőóra 80 százalékát kellene lecserélnie 7 év alatt, ezt viszont a német vezetés egyelőre nem tudja összeegyeztetni az ország hosszú távú energiapolitikájával, mely szerint 2050-re a termelés 80 százaléka megújuló energiaforrásokból származna.
[…] Bővebben!

A feltörekvő országok részvény-, deviza- és állampapírpiacai már hónapok óta alulteljesítők, a részvény- és devizaárfolyamok esése, és az állampapírhozamok elszállása azonban az elmúlt hetekben vált igazán látványossá – írja a Portfolio.hu. A problémát elsősorban az okozza, hogy az olcsó hitelekre épült növekedés időszaka az amerikai pénzcsapok elzárásával véget érhet, a befektetők tőkét vonnak ki ezekből a régiókból, ez pedig gyengíti az adott országok devizáit is. Az általunk megkérdezett alapkezelők szerint a feltörekvő piacokon egyre több az érdekes befektetési sztori, de érdemes szelektíven válogatni közülük. Pánik egyelőre nem látszik a piacokon, de a rossz hangulat továbbra is kitarthat, vélik az alapkezelők.

Nem is hinné az ember, hogy a geopolitika mennyire képes befolyásolni a befektetések menetét. Azt gondolnánk, hogy leginkább a vállalati értékeltségek, P/E mutatók vagy éppen a Fed éppen aktuális, likviditásüggyel kapcsolatos jelzései az irányadóak.De nem. Egy ilyen, mára már kellően ide-oda rángatott piacon egy amúgy várhatóan kisebb kalamajka is nagy felfordulást tud okozni. Vegyük például az én esetemet az amerikai részvénypiaccal.
[…] Bővebben!

Nem csak az árcédulától és a rendelkezésre álló pénztől függ, hogy mi mennyibe kerül és mit mennyire engedhetünk meg magunknak. Kevesebb rossz pénzügyi döntés lenne, ha az értékcsökkenés fogalma nem csak a főiskolai oktatás keretében bukkanna fel először, hanem már alsóbb szinteken.
Ki gondolná, hogy az értékcsökkenés mint számviteli fogalom még nincs is száz éves? Bár az első könyvelésről szóló emlékek a görögök és rómaiak idejéből maradtak fenn, majd az olasz reneszánszban újabb szintre lépett ez a tudomány Pacioli szerzetesnek köszönhetően, a mai értelemben vett profit csak a 19. században lett először kimutatva. Az elhasználódás, mint könyvelési fogalom pedig még később került elő, onnantól, hogy felbukkantak a tőkét termelőeszközzé alakító vállalatok. Ekkortól jöttek rá, hogy az elhasználódást, a pótlást,azaz a működő tőke ezzel összefüggő költségeit is kalkulálni kell, különben torz kép születik. A huszadik század első felében pedig egyértelművé vált, hogy olyan tételeket is el kell számolni az adott évben költségként, amelyeket a gyakorlatban nem fizettünk ki.Nézzük a világot ezzel a szemmel, és rájövünk, hogy olyan többlettudás került a birtokunkba, amely sok végzetes hibától menthet meg minket:
[…] Bővebben!

Valóban igaz lenne, hogy a sok bevándorló lenyomja a béreket és növeli a helyi lakosok körében mért munkanélküliséget?A bevándorlásra és a bevándorlókra számos országban ferde szemmel néznek, mondván betolakodnak, olcsón dolgoznak, így lenyomják a béreket és munkanélküliségbe taszítják az „őslakosokat”. Két közgazdász kutató, Mette Foged és Giovanni Peri ugyanakkor bebizonyította, hogy ennek az előítéletnek pont az ellenkezője az igaz, vagyis a bevándorlás kimondottan hasznos a fogadó ország számára. A részletes elemzés itt érhető el.

A kutatók a dán munkaerőpiacot vizsgálták az 1991-2008-as időszakban, melyet erőteljes bevándorlás jellemzett, ideális helyszínt szolgáltatva ezzel a részletes kutatásoknak. Az eredmények saját bevallásuk szerint a kutatókat is meglepték, a részletes adatokból ugyanis világosan látszik, hogy a nagyfokú bevándorlásnak – a bevándorlók döntő többsége fiatal, képzetlen munkavállaló volt – szinte semmilyen negatív hatás nem volt sem a helyiek bérszínvonalára, sem pedig a foglalkoztatottságára.[…] Bővebben!

Miközben a magyar állampapírhozamok csendben kúsznak fel, a forint pedig gyengülget, a Monetáris Tanács folytatja a kamatvágást. Vágják, vágják, bár egyre kisebb csapásokkal, pedig már nem nagyon kéne vágni, mert dõl a fa. Láthatóan egyenest rájuk.

Az utóbbi néhány évben megfigyelhettük, ahogyan a rendelkezésre álló, vállalatokba kihelyezhető tőke nagysága egyre növekszik, elsősorban az uniós fejlesztési forrásoknak köszönhetően. Ez a jövőben nagy eséllyel tovább bővülhet, hiszen a sikeres befektetésekkel elérhető hozamok jelentősen meghaladják a más befektetési formák … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Pénztárgépek cseréjének határideje: augusztus 31. Ez azonban biztos, hogy nem minősül, és nem minősíthető a határidő utolsó napjának, hanem a határidő az augusztus 31-ét követő első munkanapon, azaz szeptember 2-án jár le.

Hogyan végződhet egy történet, melynek főszereplői túlméretezett állami ingatlanfejlesztő cégek, kiköltekező bankok és egy sor eladhatatlan ingatlan?A nyugati világ éveken keresztül irigykedve figyelte a kínai gazdaság töretlen erősödését, az évi 10 százalékos gazdasági növekedést, a vastag többletet felmutató külkereskedelmet, és a semmiből gomba módra kinövő felhőkarcolókat. A megállíthatatlan(nak tűnő) növekedés mögötti üzleti stratégia rém egyszerű: az állam hatalmas területeken vásárol, vagy rosszabb esetben államosít földeket, ezeket értékesíti többségében ugyancsak állami vagy önkormányzati tulajdonú fejlesztési vállalatoknak, akik lakóházakat, felhőkarcolókat, utakat és üzleteket építenek, ahová sorra költöznek be a vidéki Kína polgárai. A gond csak az, hogy ez az üzleti modell a bukás szélére került. A részletes elemzés itt érhető el.

Több ponton is megremegett az elmúlt években stabilnak tűnő építmény. Először is a fejlesztésekhez elképesztő mértékben kellett eladósodnia az államnak és a fejlesztő cégeknek, és végső soron a lakásokat megvásárló magánszemélyeknek is. A kínai gazdaság teljes hitelállománya – állam, vállalati szektor és háztartások – a 2008-ban mért 130 százalékról mára a GDP 200 százaléka fölé szökött, ami ilyen rövid idő alatt példátlan hitelbuboréknak számít.[…] Bővebben!

Kritikus jelentőséggel bír az euró egysége a dél-európai eurós országok helyzetének javulása szempontjából, ha az euró leértékelődne a kínai pénzzel szemben. Ez egyúttal az euró dollárral szembeni gyengülését is jelenti. Az Osztrák Nemzeti Bank egyik legmagasabb beosztású tisztségviselője, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és a külfölddel való kapcsolatokért felelős legfőbb vezető, Franz Nauschnigg a kizárólag az alapblog.hu-nak adott interjújában kijelenti, hogy a dél-európai országokat évek óta fojtogatja a kínai konkurencia, amely megszállta azokat a piacokat a legerősebb nyugati országokban, amelyek korábban stabilan szolgálták a dél-európai nemzetgazdaságok „megélhetését”.