A devizahitelek forintosítása nem új ötlet, a második Gyurcsány-kormány is tett erre egy kísérletet 2008 őszén. Ám az kudarcba fulladt a magas forintkamat és az előnytelen feltételek miatt. Pedig akkor a svájci frank átlagos árfolyama 180 forint alatt volt. A már széltében hosszában tárgyalt ötlet, a devizahitelek 180 forintos svájci frank árfolyamon való forintosítása, s az efölötti tőketartozás részbeni vagy teljes elengedése a portfolio.hu számítása szerint évi több mint 80 milliárd forintba kerülne az államnak és/vagy a bankoknak. Mivel a teherelosztásról nincs végleges döntés, egyelőre csak találgatni lehet mennyit vállal ebből az állam. Pontosabban az adófizetők, s közöttük azok is, akik a válság előtt forinthitelt vettek fel, s ezért több éven át (legrosszabb esetben 2012 őszéig) rosszabbul jártak, mintha devizahitellel adósodtak volna el.  Erről részletesen vendég bloggerünk múlt heti bejegyzése szólt. Nem árt azonban felidézni azt sem, hogy a devizahiteles probléma azért dagadt ekkora mértékűre a válság, illetve a 2010 óta folyamatosan gyengülő forint következtében, mert a válságot megelőző években mindenki megfeledkezett a forinthitelről. 
[…] Bővebben!

Átadta a Bankszövetség a devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó elképzeléseit a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Kétféle intézkedés is szerepel terveik között, az egyik a még rendben fizető adósokra, a másik pedig a bedőlt hitelekre vonatkozna. A mai napon folytatódtak a tárgyalások a kormány és … Folytatás →

A PénzSztár országos pénzügyi-gazdasági tanulmányi verseny szervezői arra számítanak, hogy több száz csapat indul majd az őszi megmérettetésen az ország minden részéből, és remélik, hogy a résztvevő középiskolásokon keresztül fel tudják majd kelteni a szüleik, barátaik és osztálytársaik érdeklődését is a pénzügyek iránt – mondja blogunknak adott interjújában Kerekes György, a verseny lebonyolítását vállaló TAS-11 Kft. ügyvezető igazgatója. Folyamatban a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, így sokakban felmerül a kérdés, hogy befolyásolják-e az események az őszre meghirdetett PénzSztár verseny szervezését? A támogató szervezetek elkötelezettek a verseny megrendezése mellett. Az előkészítő munka jelenleg is gőzerővel folyik. A nyár végére elkészülnek a versenyfeladatok, és a Versenyközpont folyamatosan egyeztet a lebonyolításban közreműködő valamennyi résztvevővel annak érdekében, hogy sikeresen megvalósulhasson az első országos középiskolai pénzügyi-gazdasági verseny. Ha ez így lesz – amiben nagyon bízunk –, akkor akár a következő években számíthatunk a folytatásra is.
[…] Bővebben!

Jól emlékszem még, hogy milyen menő volt az általános iskolában az a srác, akinek elsőként volt számológépes órája. Hasonló őrület volt a világítással megspékelt, 20 csengőhangon ébreszteni képes kvarcóra.
[…] Bővebben!

A vámhatóság közelmúltban közzétett, 2012-es adatokat tartalmazó összefoglalójából kiderül, hogy az engedélyezett gazdálkodói (AEO) minősítéssel rendelkező vállalkozások hatékonyan használják ki a minősítéssel járó előnyöket.

A válság alatt felerősödő bank(ár)ellenes hangulat közepette hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a nyugati világ elmúlt ezer évének fejlődését pont a bankszektor és a hitel lehetősége alapozta meg.„A válságot a bankárok okozták, most fizessenek ők!” – hangzik az általános felháborodás, amivel szemben áll a bankárok védőbeszéde: „Ha korlátoztok minket, akkor nem lesz sem hitel, sem új munkahely, sem növekedés!”. Az igazság valahol a kettő között van Raghuram Rajan, a University of Chicago közgazdász professzora szerint, aki hangsúlyozza, hogy a bankárra lehet haragudni, a bankrendszerre viszont hiba lenne. Az eredeti elemzés itt érhető el.

A professzor rámutat, hogy mindkét szemben álló vélemény hibás, és a megoldásnak, ami a nyugati világ elmúlt ezer évének fejlődését is biztosította, valahol a két szélsőség között kell elhelyezkednie. Az elmúlt évek egyik legnagyobb port kavart bankszakmai vitája ugyanis arra összpontosult, hogy kell-e, és ha igen, milyen mértékben szigorítani a bankok működését. Biztonságosabb lenne-e a bank, ha több saját tőkével működne?-  A bankárok szerint, ha több tőkével működnének, akkor semmivel sem lenne biztonságosabb a rendszer, sőt a több tőke emelkedő tőkeköltséget jelentene, amire válaszul kénytelenek lennének emelni a hitelkamatokat. Ez pedig kevesebb hitellel és lassabb gazdasági növekedéssel járna.[…] Bővebben!

Az Unió Bizottságának munkaügyekért felelős tagja lehetségesnek tartja, hogy újabb, öt éven belül immár a harmadik gazdasági visszaesést fogja elszenvedni az Unió, illetve az euróövezet, még ha a húzó nemzetgazdaságokból, Németországból és részben Franciaországból érkező makroadatok a legutóbbi recessziós periódus végét jelzik is. Andor László visszafogott pesszimizmusát azzal támasztja alá, hogy nem oldódtak meg a dél-európai országok strukturális gondjai, például a görög nemzetgazdaság tovább zsugorodik, és hónapokon belül kiderülhet: elkerülhetetlen, hogy a hitelezést a pénztranszfer váltsa fel, vagyis bekövetkezik az adósságátvállalás, miáltal Németország és néhány viszonylag sikeres nemzetgazdaság teljesítménye, pénzügyi helyzete ismét gyengülhet. 

Az európai államok felismerték, hogy tenniük kell valamit, ha nem akarják, hogy fél Európa elsüllyedjen a fiatalkori munkanélküliség mocsarában.Bizonyára legtöbbünknek van olyan ismerőse, rokona vagy barátja, aki fiatalon – esetleg friss diplomával a zsebben – kénytelen szembesülni a munkanélküliség problémájával. Az európai fiatalok körében a válság alatt szinte robbant a munkanélküliség, amely tendencia ahelyett, hogy javulást mutatna, egyre csak romlik. Nagyon úgy tűnik, hogy a fiatal munkanélküliek gondjai maguktól nem is fognak megoldódni, az államoknak kell tenniük valamit, ha nem akarják, hogy hosszú távon egész generációk kerüljenek kilátástalan helyzetbe. Megoldást egy OECD-által készített átfogó terv kínál, amit nagyon úgy tűnik, hogy az európai országok hajlandóak egységesen átültetni a gyakorlatba. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Európai munkanélküliségi ráták 2012-ben (sötétkékkel a fiatal munkanélküliek)

A feladat kettős, vagyis rövid távon munkát kell biztosítani a munkanélküli fiataloknak, hosszú távon pedig úgy kell alakítani a feltételeket, hogy a jövőben ne alakulhasson ki a jelenlegihez hasonló, aggasztóan magas munkanélküliség a fiatalok körében. Az OECD javaslatai alapján a rövid távú probléma így kezelhető, vagyis a fiatalkori munkanélküliség így csökkenthető:
–  A munkáltatók számára komoly adó- és járulékkedvezményt kell lehetővé tenni a fiatal munkanélküliek alkalmazása esetén
–  A fiatalok esetében – akár jóval – alacsonyabb minimálbért kell meghatározni
–  Az állam egy bizonyos ideig átvállalhatná a fiatal munkanélkülieket alkalmazó munkáltatók bérköltségeinek egy részét
–  Átmeneti szociális támogatások a fiatal munkanélküliek számára[…] Bővebben!

Mitől féljünk inkább, attól hogy idővel túl sok lesz a nyugdíjas és kevés a dolgozó, vagy attól hogy a robotok miatt sok lesz a munkanélküli?A közgazdaságtan tipikusan olyan tudomány, ahol mindig van miért aggódni, sőt az is előfordul, hogy az aggodalmak középpontjában pontosan ellentétes hatású események állnak. Íme egy remek példa erre az ellentmondásra: a közgazdászok egy része attól fél, hogy a technológiai fejlődés és a robotok térnyerése elveszi majd a munkát a képzetlen társadalmi rétegektől, ami a munkaerő tartós túlkínálatát eredményezi, megint mások attól rettegnek, hogy az elöregedő társadalom nyomán munkaerő hiány léphet fel, ami a gazdasági növekedés megtorpanásával és a szociális rendszerek összeomlásával járhat. A részletes elemzés itt érhető el.

Na most akkor mitől féljünk, attól hogy túl sok lesz a felesleges munkaerő, vagy attól, hogy túl kevés? Dean Baker, a Center for Economic and Policy Research kutatóintézet közgazdásza szerint a kulcs, ami ezt az ellentmondást feloldja, az a termelékenység folyamatos növekedése.A kutató rámutat ugyanis, hogy bár valóban aggasztónak tűnhet az az előrejelzés, mely szerint a most még megnyugtatónak tűnő 2,8-ról 2030-ra 2,0-ra fog csökkenni a dolgozó/nyugdíjas arány az USA-ban, ami komolyan veszélyeztetheti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Az is igaz ugyanakkor, hogy 50 évvel ezelőtt az arány még 5,0 volt, vagyis minden nyugdíjasra 5,0 dolgozó jutott. Ez alatt az 50 év alatt az arány tehát 5,0-ről 2,8-ra mérséklődött, a szociális rendszerek mégsem omlottak össze, sőt, a társadalom ma sokkal gazdagabb, mint fél évszázada.[…] Bővebben!

Miközben egy különös állatfajról, a Fed-tapírról beszél mindenki, és azt találgatja, hogy mikor és mennyivel vonja vissza az amerikai jegybank a stimulust, a piac világosan megmutatja, hogy NEM ez a lényeg, mert végül úgyis visszavonja. A lényeg az, hogy a világgazdaság fejlett részében meglepõen erõs a növekedés, és a kátyúból (Európa esetén duplakátyúból) való kilábalás következik. Nem csak az amerikai kötvényhozamok emelkednek, de az európaiak is: a német 10éves állampapír hozama 2012 tavaszán volt ilyen magas: 1,94%. Ezzel párhuzamosan a sírból kezdenek visszamászni a periféria-tõzsdék: a spanyol másfél éves csúcsra emelkedett, és az olasz is kétéves csúcsokat ostromol.