Lassan már külön sorozatot is indíthatnánk az apróbetűről. Dávid szaladt bele most egy újabb késbe, amiről érdemes nektek is tudni. Dávid kisbefektető és részvényeket vásárol. Azt vette észre, hogy hiába van osztalékfizetés, neki nem nő a vagyona. Aztán megtalálta a probléma gyökerét. Értékpapírok osztalékfizetés ügyintézési díja a BÉT Azonnali Szekciójában kereskedhető részvények esetén díjmentes. Minden egyéb esetben az ügyintézés –
A tavalyi adatok szerint ma kellene indulnia a Digi mobilszolgáltatásának. Bár még dél sincs, azért azt kijelenthetjük, hogy ma valószínűleg már nem fog elindulni. Főleg azért, mert másfél hete Pécsen még csak az átjátszótorony engedélyezése folyt. De van ennél rosszabb hír is innen. Az eddigi március 21-i tervezett indulás most már szeptember vége. Reméljük, ez már tényleg az indulási dátum
Évszádok óta a világ legjövedelmezőbb befektetése! A hosszú távú pénzügyi siker teljesen elképzelhetetlen nélküle. Egyszerű, átlátható és mindenki számára elérhető befektetési forma, mégis csak kevesen élnek a lehetőséggel. Olvasd el a bejegyzésünket és alkalmazd te is a jövőben…
Tavaly 62 százalékkal kevesebb volt a kockázati- és magántőke-befektetés, mint 2015-ben. Aki követi a szektor híreit, az tisztában van azzal, hogy ebből a csökkenésből egyáltalán nem következtethetünk a piac közép- vagy hosszú távú aktivitására, de még a rövid távúra sem. Ugyanis a magyar tőkebefektetők már 2017-től új forrásokkal folytatják tőkekihelyezést. Köztük a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. […]
The post 2016 volt az utolsó év, amikor leült a kockázatitőke-piac? appeared first on Kockázati tőke vállalkozásoknak | Széchenyi Tőkealap.
Többen kérdeztétek már, hogyan lehet pénzt szerezni egy (szerintetek) jó ötlethez, hogyan működnek a közösségi finanszírozós oldalak, mint például a Kickstarter. Mivel olyan ügyfelem is volt, aki itt szerzett finanszírozást, megkértem, írja le, hogyan lett sikeres a projekt, szerinte mire kell figyelni és milyen buktatók vannak. Következzen hát az ő cikke a tapasztalataival és tanácsaival. Magyarország 3. legsikeresebb közösségileg finanszírozott
Hat tagállam vezetői 1957. március 25-én írták alá Rómában az Európai Gazdasági Közösséget- és az Európai Atomenergia Közösséget megalapító szerződéseket. Néhány hete az Európai Bizottság a 27 tagú EU útja 2025-ig: gondolatok és forgatókönyvek címmel patetikus hangvételű fehér könyvet tett le az asztalra, amelyről részletesen beszámolt a sajtó (pl. itt és itt).
Az Európai Bizottság ebben a dokumentumban főleg az Európai Unió előtt álló globális kihívásokról, valamint a tagállamok közötti együttműködés további elmélyítéséről, a több- vagy egysebességes Európáról értekezik. Az útitervvel (roadmap) szemben a szcenáriók a jövőkutatás fontos eszközei, mert heurisztikusan közelítik a jövőt: olyan világot vázolnak fel, melyet be lehet népesíteni különböző szempontú tervekkel és stratégiákkal.
A dokumentum Európa öt lehetséges útja 2025-ig címmel külön fejezetben mutat be lehetséges kimeneteleket, amelyek végén illusztrációs céllal különböző esetek megvalósulását ábrázolják.
Az egyik ilyen, ún. illusztratív pillanatkép a jövőben mindannyiunk életét korszakos módon befolyásoló innováció, a hálózatba kapcsolt autók (connected car). A dokumentum az autókat az új világ metaforájaként használja a politikai-társadalmi folyamatok előrejelzésére és az alternatívák felmutatására az alábbiak szerint:
[…] Bővebben!
A lakossági állampapírok legnagyobb részét a Kamatozó Kincstárjegyek (KKJ) teszik ki. Pedig állami garanciával is kapunk ennél jobb egyéves befektetést. A modell pedig rendkívül egyszerű….
A multinacionális vállalatoknak évente országonkénti jelentésekben (CbC Report) kell információt szolgáltatniuk főbb pénzügyi adataikról, valamennyi olyan adójogrendszer tekintetében, amelyben gazdasági tevékenységet folytatnak. 2017. március 10-én megjelent az a törvénytervezet, amelynek célja az országonkénti jelentésre vonatkozó automatikus információcsere-szabályok átültetése a hazai jogba.
Forrás Előző változat itt
