Már írtam arról régen, hogy kényelmesek az online biztosítási kalkulátorok, de nem biztos, hogy a legolcsóbb díjat fogod ott kapni, ezért érdemes megnézni a biztosítók saját oldalán is az ajánlatot. Kösd újra! A téma megint előjött az elektromos autókról szóló cikk hozzászólásaiban, gondoltam érdemes még egyszer megnézni, most mi a helyzet ezen a területen. Ha már elektromos autó volt a

Magyar és globális vírus változások – ahogy egy professzor látja Az alábbi levelet Vattay Gábor, az ELTE fizika professzora írta ismerőseinek – ezért a közvetlenebb…
The post Elzsilipelt magyar határ? appeared first on alapblog.

Védősisakos bejáráson debütált a Loffice 8. kerületi helyszíne. Magyarország első coworking irodája egy napra betekintést engedett – a még építés

A BlackRock a világ legnagyobb vagyonkezelője 7000 milliárd dollár (USA GDP 35%-a) vagyonnal, megfelelési kényszerből bevezette a cégnél a “társadalmilag felelős” befektetési princípiumokat (azért üzlet…
The post A válság sutba vágja a fenntarthatósági témát appeared first on alapblog.

Az adózás digitális átalakulása miatt egyre több feladattal szembesülnek a vállalatok, miközben rohamosan csökkennek a területre fordítható erőforrásaik – állapítja

Trump újra naggyá tette a Hydrox nevű, Oreo szerű töltött kekszet: miután bejelentette, hogy hydroxychloroquine-t szed, felrobbantak a keresések a Hydroxra. Biztos ezt adta ki…
The post Újra a porondon a Hydrox nevű keksz appeared first on alapblog.

Az elmúlt két-három évben rengeteg változás történt az elektromos autók területén: az akkumulátorok mérete jelentősen megnőtt, a 2017-es csúcs 30 KWh-ás Nissan Leaf helyett ma már nem ritkák az 55-64 KWh-ás akkumulátorral rendelkező elektromos autók és a töltőhálózat is hatalmas fejlődésen ment keresztül. Míg két és fél éve még egy Budapest-Szeged kirándulás is inkább volt egy idegölő túlélőtúra, mint utazás

Az amerikai felügyelet (USDA) a legnagyobb lazítást jelentette be a génnemesített növények engedélyeztetési eljárásában 1987 óta. Az aktuális válság zajos hírei mögött ott vannak a…
The post Megjelennek a gazdasági növekedés új csírái appeared first on alapblog.

Az első körös értékelés lezárult, a közel 500 pályázatból 70 projekt és 15 ötlet jutott a döntőbe.

Egy korábbi bejegyzésben már írtam róla, hogy a járvány miatti korlátozások következtében lassulni látszik a klímaváltozás. A gyógyuló bolygónkról szóló híradásokkal azonban óvatosan kell bánni, hiszen tudjuk, hogy a javulás csak átmeneti és a globális gazdaság hibernálásának köszönhető. Ráadásul aki figyelmesen olvassa a hírportálokat, az látja, hogy a koronavírus mellett továbbra is feltűnnek olyan cikkek, amik a klímahelyzet kapcsán aggodalomra adhatnak okot. Az MTI például nemrég beszámolt róla, hogy körülbelül 2,4 millió hektárnyi esőerdőt áldoznának fel az Amazonas-medence térségét érintő jövőbeli útépítések során. Pedig a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az ökoszisztéma felborulása szoros összefüggésben áll a modern kori világjárványok kitörésével.
Az amazonasi esőerdő kulcsfontosságú szerepet játszik a légköri szén-dioxid megkötésében, és a közismert mondás szerint a Föld tüdejeként funkcionál. Ennek ellenére a térség országainak kormányai továbbra is engedélyezik az erdőterületeket érintő útépítéseket, gyakran anélkül, hogy egyáltalán felmérnék ezeknek a projekteknek az ökológiai hatását, vagy azt, hogy gazdaságilag életképes beruházásokról van-e szó. Az Amazonas-medence térségén osztozó országok a következő években nagyjából 12 ezer kilométernyi utat terveznek megépíteni, hogy fellendítsék a mezőgazdasági termelést és a szarvasmarha-tenyésztést. A Kolumbiát, Perut, Ecuadort, Bolíviát és Brazíliát érintő beruházás hozzávetőleg 27 milliárd dollárból valósulna meg, ami a jelenlegi tervek szerint körülbelül 2,4 millió hektárnyi esőerdő kivágását jelentené.
A Proceedings of the National Academy of Sciencesben publikált tanulmányban az amerikai, bolíviai, brazil, svéd, perui és kolumbiai tudósokból álló kutatócsoport végigelemezte a projekt potenciális hatásait. A kutatók 75 útépítési projektet vizsgáltak meg, és megállapították, hogy az útépítésekre fordított pénzek nagy része nem fog megtérülni, sőt, a beruházások majdnem fele veszteséges lesz. A szakemberek szerint az általuk ráfizetésesnek értékelt projektek törlésével 7,6 milliárd dollárnyi veszteséget lehetne kiküszöbölni és durván 1,1 millió hektárnyi esőerdőt lehetne megkímélni. Ha az illetékesek csupán a legkisebb környezeti és szociális hatással bíró beruházásokat hagynák jóvá, az a fakivágás tekintetében is megmentené az eredetileg becsült 2,4 millió hektár 90 százalékát.
Az erdőirtás és a világjárványok összefüggései
Az erdőpusztítás problémája már sokadszorra merül fel az amazóniai térség kapcsán. Tavaly nyáron drasztikusan megugrott az erődtüzek száma Brazíliában, és arról cikkeztek az újságok, hogy az előző évhez képest 2019-ben 85 százalékkal nagyobb területen irtották ki a fákat Amazónia észak-brazíliai részén. Ez 9166 négyzetkilométernyi esőerdő halálát jelentette. Most, hogy mindenhol a koronavírus uralja a szalagcímeket, és mindenkinek a járvány megfékezésén jár az esze, kevesebb figyelem irányul azokra a problémákra, amiket az elmúlt években fontosnak tartottunk. Ennek ellenére azonban nem évül el a jelentőségük. Sőt! Az amazóniai esőerdők példája jól mutatja, hogy a pandémiás helyzet ellenére a világvezetők ugyanúgy meghoznak környezetpolitikai döntéseket, mint azelőtt. A különbség csak annyi, hogy a jelenleg nagyobb problémának ítélt koronavírus-járvány miatt a nemzetközi sajtónak és a politikának kevesebb figyelme esik ezen döntésekre. Pedig azt gondolom, hogy a mostani helyzettel járó radikális perspektívaváltás jó lehetőséget teremt arra, hogy friss szemmel lássunk rá olyan megoldhatatlannak tűnő globális válságokra, mint a klímaváltozás.
A virológusok és a biológusok már korábban is figyelmeztettek arra, hogy az új típusú koronavírus megjelenése természetes következménye az ökoszisztéma pusztításának. Egyes tudósok szerint a jövőben újabb világjárványok kitörésére számíthatunk, ha nem hagyunk fel a vadon élő állatok környezetének felszámolásával. Ez ugyanis azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a rágcsálók, denevérek és bizonyos emlősök által hordozott kórokozók utakat találhatnak az emberi szervezetbe, amely nincs felkészülve az ismeretlen mikroorganizmusok támadására. Számos kutatás bizonyította, hogy az amazóniai erdőterületek csökkenése összefüggést mutat a fertőzések terjedésével. Egy tanulmány például rámutatott, hogy a kiirtott amazóniai területek egy százalékával 23 százalékban nőtt a maláriás megbetegedések száma. A globális felmelegedés extrém időjárásváltozásokat okoz, ami szintén újabb fertőzések kialakulásának ágyazhat meg.
Épp ezért most újabb okunk van kiállni az esőerdők megóvása mellett. Egy társadalom annál egészségesebb, minél nagyobb összhangban él a környezetével. A járványhelyzet rávilágított arra, hogy milyen érzékeny az ökológiai egyensúly, és annak megbomlása milyen sok társadalmi, politikai és gazdasági következménnyel jár. Most a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy elválaszthatatlanok vagyunk a környezetünktől: a természetben okozott károk előbb-utóbb a mindennapi életünkre is visszahatnak, és ez már nem csak az unokáink problémája lesz. Hiszen most is, ebben a pillanatban is benne élünk.