Az európai államok felismerték, hogy tenniük kell valamit, ha nem akarják, hogy fél Európa elsüllyedjen a fiatalkori munkanélküliség mocsarában.Bizonyára legtöbbünknek van olyan ismerőse, rokona vagy barátja, aki fiatalon – esetleg friss diplomával a zsebben – kénytelen szembesülni a munkanélküliség problémájával. Az európai fiatalok körében a válság alatt szinte robbant a munkanélküliség, amely tendencia ahelyett, hogy javulást mutatna, egyre csak romlik. Nagyon úgy tűnik, hogy a fiatal munkanélküliek gondjai maguktól nem is fognak megoldódni, az államoknak kell tenniük valamit, ha nem akarják, hogy hosszú távon egész generációk kerüljenek kilátástalan helyzetbe. Megoldást egy OECD-által készített átfogó terv kínál, amit nagyon úgy tűnik, hogy az európai országok hajlandóak egységesen átültetni a gyakorlatba. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Európai munkanélküliségi ráták 2012-ben (sötétkékkel a fiatal munkanélküliek)

A feladat kettős, vagyis rövid távon munkát kell biztosítani a munkanélküli fiataloknak, hosszú távon pedig úgy kell alakítani a feltételeket, hogy a jövőben ne alakulhasson ki a jelenlegihez hasonló, aggasztóan magas munkanélküliség a fiatalok körében. Az OECD javaslatai alapján a rövid távú probléma így kezelhető, vagyis a fiatalkori munkanélküliség így csökkenthető:
–  A munkáltatók számára komoly adó- és járulékkedvezményt kell lehetővé tenni a fiatal munkanélküliek alkalmazása esetén
–  A fiatalok esetében – akár jóval – alacsonyabb minimálbért kell meghatározni
–  Az állam egy bizonyos ideig átvállalhatná a fiatal munkanélkülieket alkalmazó munkáltatók bérköltségeinek egy részét
–  Átmeneti szociális támogatások a fiatal munkanélküliek számára[…] Bővebben!

Mitől féljünk inkább, attól hogy idővel túl sok lesz a nyugdíjas és kevés a dolgozó, vagy attól hogy a robotok miatt sok lesz a munkanélküli?A közgazdaságtan tipikusan olyan tudomány, ahol mindig van miért aggódni, sőt az is előfordul, hogy az aggodalmak középpontjában pontosan ellentétes hatású események állnak. Íme egy remek példa erre az ellentmondásra: a közgazdászok egy része attól fél, hogy a technológiai fejlődés és a robotok térnyerése elveszi majd a munkát a képzetlen társadalmi rétegektől, ami a munkaerő tartós túlkínálatát eredményezi, megint mások attól rettegnek, hogy az elöregedő társadalom nyomán munkaerő hiány léphet fel, ami a gazdasági növekedés megtorpanásával és a szociális rendszerek összeomlásával járhat. A részletes elemzés itt érhető el.

Na most akkor mitől féljünk, attól hogy túl sok lesz a felesleges munkaerő, vagy attól, hogy túl kevés? Dean Baker, a Center for Economic and Policy Research kutatóintézet közgazdásza szerint a kulcs, ami ezt az ellentmondást feloldja, az a termelékenység folyamatos növekedése.A kutató rámutat ugyanis, hogy bár valóban aggasztónak tűnhet az az előrejelzés, mely szerint a most még megnyugtatónak tűnő 2,8-ról 2030-ra 2,0-ra fog csökkenni a dolgozó/nyugdíjas arány az USA-ban, ami komolyan veszélyeztetheti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Az is igaz ugyanakkor, hogy 50 évvel ezelőtt az arány még 5,0 volt, vagyis minden nyugdíjasra 5,0 dolgozó jutott. Ez alatt az 50 év alatt az arány tehát 5,0-ről 2,8-ra mérséklődött, a szociális rendszerek mégsem omlottak össze, sőt, a társadalom ma sokkal gazdagabb, mint fél évszázada.[…] Bővebben!

Miközben egy különös állatfajról, a Fed-tapírról beszél mindenki, és azt találgatja, hogy mikor és mennyivel vonja vissza az amerikai jegybank a stimulust, a piac világosan megmutatja, hogy NEM ez a lényeg, mert végül úgyis visszavonja. A lényeg az, hogy a világgazdaság fejlett részében meglepõen erõs a növekedés, és a kátyúból (Európa esetén duplakátyúból) való kilábalás következik. Nem csak az amerikai kötvényhozamok emelkednek, de az európaiak is: a német 10éves állampapír hozama 2012 tavaszán volt ilyen magas: 1,94%. Ezzel párhuzamosan a sírból kezdenek visszamászni a periféria-tõzsdék: a spanyol másfél éves csúcsra emelkedett, és az olasz is kétéves csúcsokat ostromol.

A minap egy rádiós bejelentkezés kapcsán elmondtam a véleményem egy-két dologról, amit már sokszor szerettem volna, de valahogy sosem jött ki. Ennek a bejelentkezésnek az átiratát teszem most közzé – természetesen tudva, hogy sokan nem fognak ezekkel egyetérteni:

2010. június 28-án debütált a Tesla Motors a technológiai cégek kedvelt tőzsdéjén, a Nasdaq-on. A társaság részvényeinek kibocsátási árát az indikációként meghatározott 14 USD-16 USD fölött, 17 USD-ban állapították meg. Az érdeklődést jól jellemzi, hogy az első kereskedési napon az árfolyam 24,64 USD-ig emelkedett, amely közel 45%-os árfolyamugrást jelentett a kibocsátási árhoz képest.
[…] Bővebben!

Cikksorozatot tesz közzé a honlapján az MNB, mert: „fontosnak tartja, hogy a devizahitelek – mind gazdasági, mind szociális szempontból kiemelt jelentőségű – problematikájával kapcsolatban a közvéleményt megismertesse a főbb tényekkel, összefüggésekkel.” A sorozat első, 21-én publikált részéhez vendégblogger elemzőnk több kiegészítést tett, s volt amivel egyáltalán nem értett egyet.
Az MNB cikksorozatának bevallott célja, hogy segítsen kialakítani a megfelelő szempontrendszert a devizahiteles probléma rendezéséhez. Ez az alábbi elemzés célja is. A 21-én publikált cikkben dr. Balog Ádám az MNB alelnöke, és Nagy Márton az MNB ügyvezető igazgatója azt vizsgálják, hogy a devizalapú jelzáloghitelt felvett adósok helyzete hogyan alakult ahhoz képest , mintha forint jelzáloghitelt vettek volna fel. A kérdés aktuális, hiszen a tervezett kormányzati mentőcsomag kapcsán több ízben elhangzott, csak olyan csomag jöhet szóba, hogy „a forintban eladósodott lakáshitelesek összességében nem járhatnak rosszabbul, mint a devizában eladósodottak”.
[…] Bővebben!

Míg egyre több cég mondhatja el magáról, hogy lépéseket tesz a fenntarthatóságért, addig ugyanezen vállalatok egy részének kommunikációs szakemberei nem tekintik jó ötletnek, hogy erről nyíltan beszámoljanak. Pedig fontos lenne, hogy a globális kommunikációban a lehető legtöbb aktív fél tudatosan részt vegyen. Minél több pozitív eredmény kerül napvilágra, annál be- és elfogadhatóbbá válhat a fenntarthatóság elve.
A vállalatok marketingesei és kommunikációs ügynökségei általában úgy gondolják, hogy a legbiztosabb a jól bevált forgatókönyvet követni, azzal nem lőhetnek mellé. Viszont a vállalatvezetők sokszor nyitottak lennének a témában, az üzleti kockázatok elkerülése végett azonban inkább követik a PR-osok által meghatározott utat. Pedig a megfelelő kommunikációs stratégiával akár profitot is lehet termelni.
[…] Bővebben!

Míg egyre több cég mondhatja el magáról, hogy lépéseket tesz a fenntarthatóságért, addig ugyanezen vállalatok egy részének kommunikációs szakemberei nem tekintik jó ötletnek, hogy erről nyíltan beszámoljanak. Pedig fontos lenne, hogy a globális kommunikációban a lehető legtöbb aktív fél tudatosan részt vegyen. Minél több pozitív eredmény kerül napvilágra, annál be- és elfogadhatóbbá válhat a fenntarthatóság elve.
A vállalatok marketingesei és kommunikációs ügynökségei általában úgy gondolják, hogy a legbiztosabb a jól bevált forgatókönyvet követni, azzal nem lőhetnek mellé. Viszont a vállalatvezetők sokszor nyitottak lennének a témában, az üzleti kockázatok elkerülése végett azonban inkább követik a PR-osok által meghatározott utat. Pedig a megfelelő kommunikációs stratégiával akár profitot is lehet termelni.
[…] Bővebben!

Egyre több olyan hírt hallhatunk, amely a viselhető technológia robbanásszerű elterjedését vetíti előre. Egyes becslések szerint a tavalyi 750 millió dolláros piac évi 40 százalékos növekedéssel öt év múlva csaknem hatmilliárdosra duzzadhat. Azt tudjuk, hogy az egészségi állapotot megfigyelő eszközök, az operációs rendszerrel felszerelt karórák vagy az okostelefonként funkcionáló szemüvegek és fejpántok hogyan teszik egyszerűbbé és hatékonyabbá a mindennapi életet. Az viszont kérdéses, hogy a technológia milyen mértékben folyhat bele a munkavégzési folyamatokba, mennyire választhatják ketté a munkahelyi és a személyes életteret.
[…] Bővebben!

Új munkaviszony létesítésekor a munkavállalónak át kell adnia a foglalkoztató részére a TB kiskönyv elnevezésű nyomtatványt! Július 15-től hatályos új rendelkezések hatására módosultak a jövedelemigazolás kiállításának szabályai is.