Eddig már több mint 6800 szövetkezeti hitelintézeti tag, azaz takarék és tulajdonos csatlakozott a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény kapcsán az Általános Jogok Biztosához elküldött beadványhoz. A tagok aláírását tartalmazó csatlakozó nyilatkozatot a múlt héten juttatta el az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség az ombudsmani hivatalnak. Az OTSZ július 15-én, a törvény hatályba lépése után fordult a Biztoshoz, mert álláspontja szerint a hatályos jogszabály súlyosan sérti az Alaptörvényben megfogalmazott alapjogi rendelkezéseket és beavatkozik a polgári jogi jogviszonyba is. Az OTSZ információi szerint az Ombudsman – a törvény kapcsán beérkezett többi kezdeményezéssel egyetemben – érdemben foglalkozik a beadvánnyal.
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény alapján az Alapvető Jogok Biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti. Ha a beadvány alapján feltehető, hogy a hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenysége vagy mulasztása természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogait súlyosan sérti, az Alapvető Jogok Biztosa kivételesen ez esetben is eljárhat. Az Alapvető Jogok Biztosa kezdeményezheti a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.
[…] Bővebben!

 
A pénzbegyűjtés helyett lehet, hogy hagyni kellene a cégeket megspórolni másfél százaléknyi energiát évente!
 
Sokan felkapták a fejüket arra a pár héttel ezelőtti Horváth Attila Imre interjúra és a belőle született sajtóhírekre, amely szerint az állam hamarosan újabb terhet ró a magyarországi energetikai szektor szereplőinek vállára. Teszi mindezt a sajtót körbejárt mondatok szerint oly formában, hogy 2014-től az Európai Unió új energiahatékonysági direktívájában foglalt 1,5 százalékos kötelező energia-megtakarítást – melyet a végfelhasználói oldalon kell megtakarítani valamilyen formában – biztosító beruházásokat majd az állam hajtja végre, az ennek fedezetéül szolgáló pénzösszeget pedig az érintett cégektől hajtja be. Csakhogy ezt a megoldást az uniós szabályozás csak lehetőségként veti fel, és alapvetően az érintett ipari szereplőkre bízná a megoldást. És alapvetően ez az, ami az első sokkhatást okozhatta a szolgáltató és elosztó cégek körében: most akkor energiát kell megtakarítani, vagy adót (járulékot) fizetni?Ráadásul a magyar gyakorlatból tudjuk, hogy nem biztos – sőt! –, hogy az állam által hozott megoldások a legcélravezetőbb és legköltséghatékonyabb megoldások egy-egy energetikai problémára. Ráadásul, ha gonoszok akarunk lenni, azt is kijelenthetjük, hogy a járulékból befolyt összeget remekül fel lehet majd használni propaganda célokra, mondjuk egy állami épületkorszerűsítési program finanszírozására, amely terület amúgy is eléggé elhanyagolt volt az utóbbi években.
[…] Bővebben!

Az ALTEO jövő év elejéig napelem parkot telepít Kecskeméten, a Graboplast Zrt. telephelyén – tájékoztattuk a megfelelő eszközök és csatornák mentén a közvéleményt a hét elején. A megjelenéseket átböngészve, az online felületeken találtam néhány érdekes hozzászólást a tudósítások alatt. Ezek legtöbbször a „Megtérül! – Nem térül meg!” gondolatcsoport mentén boncolgatták a kecskeméti fejlesztést. És mivel alapvetően ez is fenntarthatósági kérdés, gondoltam érdemes kicsit megnézni a beruházói gondolkodást is a kecskemétihez hasonló projektek kapcsán. És – habár a dramaturgok erre a szerzői lépésre alighanem a hajukat tépik – már az elején megerősíthetem: a projekt értelmezhető időtávon megtérül.
De lássuk a részleteket!
[…] Bővebben!

Az ALTEO jövő év elejéig napelem parkot telepít Kecskeméten, a Graboplast Zrt. telephelyén – tájékoztattuk a megfelelő eszközök és csatornák mentén a közvéleményt a hét elején. A megjelenéseket átböngészve, az online felületeken találtam néhány érdekes hozzászólást a tudósítások alatt. Ezek legtöbbször a „Megtérül! – Nem térül meg!” gondolatcsoport mentén boncolgatták a kecskeméti fejlesztést. És mivel alapvetően ez is fenntarthatósági kérdés, gondoltam érdemes kicsit megnézni a beruházói gondolkodást is a kecskemétihez hasonló projektek kapcsán. És – habár a dramaturgok erre a szerzői lépésre alighanem a hajukat tépik – már az elején megerősíthetem: a projekt értelmezhető időtávon megtérül.
De lássuk a részleteket!
[…] Bővebben!

Vannak posztok, amelyek egyszerűen nem akarnak befejeződni, mindig van hozzá egy újabb ötlet, amivel ki lehet egészíteni, és nehéz elengedni. Ez is egy ilyen. Több napon keresztül foglalkoztam vele, és közben mindig újabb és újabb kiegészítenivalót találtam. Így hát jól meghízott a gyerek..

Egy kis háttérmagyarázat
Mit is csinálunk mi ezekkel a részvényekkel? Hová vesszük őket? Egyrészt ugye vannak a részvényalapok, amelyek többnyire benchmarkoltak, azaz van egy referenciaportfolió, amihez a teljesítményüket mérjük. Ezeknek a részvényeiről (amelyek egyébként az adott piac legfontosabb, leglikvidebb részvényei is egyben)  „hivatalból” is véleményt kell, hogy formáljunk, hogy eldönthessük a súlyozásukat a referenciaportfolióhoz képest. Egy benchmarkolt részvényportfoliónál a portfoliókezelő dolga, hogy a referenciaindexhez képest teljesítsen jól, azaz egy kicsit másfajta megközelítést igényel, de alapvetően itt is az a lényeg, hogy az alulárazott részvényeket kell megtalálni. Ugyankkor nagyobb szerephez jut a túlértékelt papírok felkutatása, mert azokat alul lehet súlyozni, és így megverni a benchmarkot. Sokan csak jó befektetési lehetőségeket keresnek. Valójában ugyanúgy sok pénzt lehet keresni a rossz befektetési lehetőségek beazonosításával, majd beshortolásával, akár egy relatív pozíción belül egy másik papírral szembeállítva. A megvizsgált referenciarészvények közül aztán persze sok annyira ígéretesnek tűnik, hogy az abszolút hozamú alapokba is megvesszük őket, és ennek a másik lába is igaz: az amúgy benchmarkolt részvényalapokba is kerülnek a benchmarkon kívül is részvények.
[…] Bővebben!

Fekete Afrika kevesebb, mint 10 százalékában van csak áram, a teljes kontinensre vetítve ez az arány 25 százalék. India legnépesebb városában, Mumbaiban, csak az emberek felének (6,5 millió ember) jut vezetékes víz, ez is csak napi pár órára. A helyi közműveknél tehát akad tennivaló bőven. Akkor minek nekik okos mérő? Ez a technológia csak ott működhet, ahol az alapok már megvannak, igaz?
Bár meglepő, de a szakértők nem így gondolják. Szerintük az okos technológiák igenis használhatóak ezekben a régiókban is abban az esetben, ha a közművek körültekintően választják ki az alkalmazott technológiát, és figyelembe veszik az adott terület speciális igényeit.
[…] Bővebben!

Fekete Afrika kevesebb, mint 10 százalékában van csak áram, a teljes kontinensre vetítve ez az arány 25 százalék. India legnépesebb városában, Mumbaiban, csak az emberek felének (6,5 millió ember) jut vezetékes víz, ez is csak napi pár órára. A helyi közműveknél tehát akad tennivaló bőven. Akkor minek nekik okos mérő? Ez a technológia csak ott működhet, ahol az alapok már megvannak, igaz?
Bár meglepő, de a szakértők nem így gondolják. Szerintük az okos technológiák igenis használhatóak ezekben a régiókban is abban az esetben, ha a közművek körültekintően választják ki az alkalmazott technológiát, és figyelembe veszik az adott terület speciális igényeit.
[…] Bővebben!

Miután a miniszterelnök feladatul adta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a luxustermékek szuperáfájának beépítését a jövő évi adótörvényekbe (a családi adókedvezmény kiterjesztése mellett), nagyon komolyan kell venni a javaslatot, s érdemes várható hatását nagyító alá venni. Elgondolkoztató, hogy mire vezet, ha szinte teljes egészében a fogyasztás megadóztatására helyezzük a súlypontot?A luxusáfa kapcsán az elemzők  figyelmeztettek már az inflációs veszélyekre és elmondták, hogy a másik oldalon viszont csekély lesz az új adó költségvetési hozadéka. Az ellenzék is jelezte, hogy a legmagasabb uniós ÁFA-kulccsal dolgozó Magyarországon már eddig is luxusszintű volt a 27 százalékos forgalmi adó, és kártékony ennyire kilógni az uniós harmonizációs törekvésekből.
[…] Bővebben!

Adójogi képviselőket a legnagyobb kihívás elé nem csak a folyton változó adójogszabályi környezet állítja. Gyakori tapasztalat vagyonosodási vizsgálat során, hogy egy adott adókérdést két adóhatóság eltérően ítél meg, illetve ugyanabban a kérdésben eltérő gyakorlatot folytat.

A technológiai cégek, mint az Amazon, a Google vagy a Microsoft vegyesre sikerült gyorsjelentései után izgatottan vártam a Facebook számait. A piaccal és sok kollégával ellentétben a gyorsjelentés előtti napon vételi ajánlással álltam elő, ami önmagában felérhetett volna egy öngyilkossággal is, hiszen ha kedvezőtlen számok és mondatok bukkannak fel a monitoron, akkor komoly esésnek lehettem volna szemtanúja.
[…] Bővebben!