Megszoktuk az elmúlt két évben, hogy óriási AI-hype van, mértéktelenül ömlik a pénz az ágazatba. De – ahogy azt Szőcs Gábor portfóliókezelő írja – az…
The post Egy nagy visszatértő megverte az AI-t a tőzsdéken appeared first on HOLDBLOG.
Egy új technológia megoldást jelenthet a hosszabb távú energiatárolás kérdésére: az olvadt sóra építő rendszer akár két hétig is megőrizheti a napelemek és szélturbinák által generált energiát, otthonok ezreinek ellátását biztosítva akkor, amikor az időjárásfüggő termelők épp nem állítanak elő villamosenergiát.
Egy dán és egy svájci vállalat olyan új létesítmény terveivel állt elő, amelynek köszönhetően az olvadt sót hosszabb távú energiatárolásra is lehetne használni: ez azt jelenti, hogy a rendszerrel nagyjából 100 ezer otthont lehetne energiával ellátni 10 órán keresztül. Kisebb léptékben már korábban is alkalmaztak olvadt sót az energia tárolására, ekkora mértékben azonban eddig nem sikerült alkalmazni ezt a megoldást. Spanyolország például már több mint egy évtizedes múlttal rendelkezik ennek a technológiának a használatában: ott van olyan vállalat, amely naplementekor engedi ki a hőt a tartályokból, hogy az gőzként elektromosságot termeljen az éjszaka során.
Az újítás, azzal, hogy nagyobb léptékkel operál, segítséget jelenthet a megújuló energiaforrásokra való átállás felgyorsításában is. A rendszer úgy működik, hogy speciális hidroxid sót melegít fel 600 °C-ra, amely hő formájában tárolja az energiát. Az olvadás azért is fontos, mert a halmazállapot-váltás során a só sok energiát tud felvenni és megtartani. Amikor elektromosságra van szükség, akkor a felhevített só nagy nyomású gőzt generál, amivel vagy turbinákat hajt meg, vagy közvetlenül biztosít hőt. Ráadásul a technológia elképesztően hatékony, és az energia 90 százalékát képes leadni. A hagyományos, lítium-ion akkumulátorokkal szemben hosszabb ideig képes tárolni az energiát. Mivel ez a fajta só a klórgyártás mellékterméke, ezért széles körben elérhető, olcsó, illetve ipari hulladékként kisebb a környezeti hatása is.
Nem csak finom, hasznos is
Becslések szerint a sótartályokat akár negyven évig, több ezerszer újra lehet tölteni. Az elhasznált sót használat után megtisztítják és visszaforgatják a rendszerbe, vagy vegyipari alapanyagként tovább használják, így csak kis része válik hulladékká.
Az olvadt só így nem helyettesítené, hanem kiegészítené a meglévő energiaforrásokat, és a természetes gázokkal és hidraulikus erőművekkel, valamint a már említett napelemekkel és szélturbinákkal párhuzamosan lehetne bevetni. Emellett segíthet számos termikus ipari folyamat dekarbonizálásában is, és rengeteg ipar (az alumíniumtól az üvegig) megtapasztalhatja előnyeit. Egy komoly, megoldandó kihívás azonban felmerül: az olvadt só és az abban található szennyeződések gyakran korrodálják a fémeket, ami végül azok repedéséhez, gyengüléséhez és meghibásodásához vezethet. Ezt a hiányosságot így ki kell még küszöbölni.
A só az ízesítésen és az ételek tartósításán túl az energia tárolására is kimagaslóan hatékony eszköz lehet, egyszerre biztosítva környezetkímélő alternatívát és hosszú távú megoldást a tárolás állandó, egyre fontosabb kérdésére.
Boldog, meghitt karácsonyt kívánunk mindenkinek! A HOLD-csapat.
The post Boldog karácsonyt kívánunk mindenkinek! appeared first on HOLDBLOG.
Ha a közgazdászoknak előre megmondják, mi minden fog történni 2025-ben, akkor minimum ársokkokat, de akár válságokat is jósoltak volna. Ehhez képest az infláció elmaradt, a…
The post Az év sztorija: Idén sem történt semmi appeared first on HOLDBLOG.
Díjat kapott a legtöbb magyarországi hallgatót képző külföldi egyetem vezetője, Noll-Batek Frigyes. A Fiatal Vállalkozók Hete záróeseményén Noll-Batek Frigyes, a
A Európai egyetem magyar vezetője kapott rangos üzleti díjat bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.
Móricz Dániel, a HOLD befektetési igazgatója szerint az év sztorija az, hogy a dollár – amely klasszikusan a világ egyik legerősebb, legbiztonságosabb eszköze – borzasztó…
The post A dollár lett a világ beteg embere 2025-ben appeared first on HOLDBLOG.
A múlt heti amerikai kamatvágásnak az egyik oka volt a növekvő munkanélküliség mellett, hogy a jegybank szerint a statisztikai hivatal által használt becslés durván felülbecsüli a létrejött munkahelyek számát és a valóságban a havi 40 ezer új munkahely helyett 20 ezer szűnt meg havonta. Közben a munkanélküliségi ráta négyéves csúcsra ugrott, igaz, a 4,6% még […]
A Ez történt a héten 12.21 bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.
Zentuccio sokat írt már Venezueláról, most a legfrissebb fejleményekre reagál: Donald Trump Nicolás Maduro rendszerének megdöntésére készülhet. És ami Zentucciót is meglepi: teljesen egyetért Donald…
The post Fogadjunk! Arra, hogy Trump megdönti Madurot… appeared first on HOLDBLOG.
Karácsonyi ajándékot kapnak a pénzügyi befektetők – december 24-től megszűnik a legfontosabb akadály a befektetési célú földvásárlók előtt! Nem akartam hinni a fülemnek, mikor a…
The post Szenteste a magyar termőföldpiac is újjászületik appeared first on HOLDBLOG.
A szaglókutyák gyorsabbak, hatékonyabbak, mint az egyszer használatos COVID-tesztek, így egy új kutatás szerint optimálisabb megoldást is jelenthetnek a betegség diganosztizálásában.
A COVID-19 járvány során komoly problémát jelentett, hogy nehéz volt gyorsan precíz teszteredményeket kapni. A PCR-tesztek eredményeire akár két hetet is kellett várni, ezzel is megnehezítve a karanténtervezés folyamatát. Ráadásul, ahogy a Treehugger lap is írja, a gyorstesztek gyakran még hamis eredményt adhatnak, főként olyan esetben, ha túl korán végzik el: többször is előfordult, hogy egyértelműen pozitív tünetek mellett negatív eredményt mutattak. A pontatlanság mellett pedig jelentős környezeti hatásuk is van, mivel használatuk rengeteg műanyag hulladékkal jár.
Egy 2023-as jelentés szerint a szaglókutyák olcsóbb, gyorsabb és hatékonyabb módszert jelenthetnek a COVID-19 kimutatására. Ez a kutatás megállapította, hogy a kutyák ugyanolyan hatékonyak – vagy akár hatékonyabbak is – lehetnek, mint a hagyományos COVID-19 tesztek.
A jövő tesztjei: az ebek
A kutyák szaglása több tíz-, de akár százezerszer is érzékenyebb lehet az emberénél, illetve ezek a négylábúak reagálnak a környezetükben található feromonokra és egyéb biológiai jelekre, így olyan illatokat is érzékelnek, melyek felfoghatatlanok és leírhatatlanok az emberek számára. Ezzel a fejlett szaglással ismerik meg a körülöttük lévő világot, különböztetik meg a barátokat az ellenségektől, és – ahogy az utóbbi évek kutatásai rámutatnak – ezzel segíthetnek az orvosi csapatoknak a tünetmentes betegek felismerésében.
Az emberi test folyamatosan illékony szerves vegyületeket termel, amelyeket a kutyák képesek érzékelni. Ha egy ember beteg, más vegyületek keletkeznek, amit a kutyák megéreznek: azt már például bebizonyították, hogy viszonylag nagy pontossággal képesek a rákot és a fertőző betegségeket már korai stádiumban felismerni. Reakciójuk a kiképzés módjától függ, így az előre megjelölt mintára reagálhatnak például leüléssel vagy lefekvéssel pozitív, és elfordulással negatív eredmény esetén.
Ahogy a Meer.com is írja, egy mexikói kutatócsapat tizenegy kutyát képzett ki arra, hogy felismerjék közel négyszáz ember izzadságmintájából a COVID-19-ből származó, az emberi test által termelt vegyületeket. A csapat ezután számszerűsítette a mintákban található COVID-19 vírus szintjét, hogy így határozza meg a kutyák érzékenységét és pontosságát a fertőzés különböző stádiumaiban. A folyamat sikeres volt, és kiderült, hogy a kutyák képesek a koronavírussal fertőzöttek azonosítására.
Egyébként egyre nagyobb teret nyer az egészségügyi világban az, hogy kutyákat vetnek be a betegségek szűrésére. A kutatócsoport szerint ez jelentős előnyökkel jár, mivel nagy csoportokat lehet velük szűrni, nem invazívak a betegek számára, és nem termelnek káros hulladékot sem, emellett gyakran lehet alkalmazni és pontosak is. Ráadásul a kutyákkal való tesztelés a fenntarthatóság szempontjából is fontos lépés lehet, mivel mérsékelné azt a rengeteg hulladékot, ami a több milliárd egyszer használatos teszt miatt keletkezik. 2022 végi adatok szerint ugyanis csak az Egyesült Államokban több mint egymilliárd koronavírusjárvány-tesztet végeztek el, ami a rengeteg költség mellett masszív mennyiségű hulladékot is kitermelt.
