A halászatot, mezőgazdaságot és árvízvédelmet támogató vizes élőhelyek pusztulása súlyos gazdasági károkat okozhat világszerte, derül ki a Vizes élőhelyek egyezményének legfrissebb jelentéséből. Mivel ezek a területek számos ágazat alapját képezik, eltűnésük más iparágakra is láncreakciószerűen hathat.
2050-ig akár 39 billió dollárnyi (kb. 13,2 billiárd forintnyi) gazdasági veszteség érheti a világot a vizes élőhelyek pusztulása miatt – derül ki a Vizes élőhelyek egyezményének legfrissebb jelentéséből.   Az adatok szerint 1970 óta 22%-a tűnt el ezeknek a vizes területnek, beleértve az olyan édesvízi rendszereket, mint a folyók, tavak és tőzeglápok, valamint a part menti tengeri élőhelyeket, például a mangrove-erdőket és korallzátonyokat is.
Bár a vizes élőhelyek a Föld felszínének mindössze 6 %-át borítják, mégis a globális GDP több mint 7,5%-ához járulnak hozzá. Ahogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége is kiemeli, a vizes élőhelyek kulcsszerepet játszanak a vízminőség védelmében, a hal- és vadállomány élőhelyének fenntartásában, az árvizek visszatartásában, valamint a vízkészletek kiegyenlítésében a száraz időszakokban. Ennek ellenére az elmúlt öt évtizedben 411 millió hektárnyi terület tűnt el, ami a teljes kiterjedés 22%-ának felel meg, vagyis körülbelül félmilliárd focipálya méretű élőhelynek.
Mi lesz a vizes élőhelyekkel?
A legdrámaibb veszteségek Afrikában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben figyelhetők meg, de Európában és Észak-Amerikában is egyre gyorsabb a leépülés. Ugyanakkor vannak pozitív példák is: Zambiában egy mindössze 300 ezer dolláros helyreállítási projekttel 1,3 millió gazda mezőgazdasági és halászati megélhetését sikerült biztosítani. Eközben – ahogy a Wetlands.org írja – Kelet- és Délkelet-Ázsiában a Regionális Vándorlási Útvonal Kezdeményezés több mint 140 kulcsfontosságú vizes élőhely védelmét és helyreállítását tűzte ki célul a kelet-ázsiai–ausztráliai madárvonulási útvonal mentén, amely 50 millió vándorló vízimadárnak és közel 200 millió embernek ad otthont. A 2021-ben indult program kormányokat, fejlesztési bankokat és természetvédelmi szervezeteket fog össze, hogy tíz év alatt mintegy 3 milliárd dollár vegyes finanszírozást mozgósítson.
Mi a teendő?
A Global Wetland Outlook 2025 című jelentés készítői egyértelműen figyelmeztetnek, hogy a vizes élőhelyek eltűnésével együtt a víz, az élelmiszer és a természetes védelem is veszélybe kerül. A jelentés szerint a megoldás három pilléren nyugszik: meg kell óvni az élőhelyeket, helyre kell állítani a már elvesztetteket, és biztosítani kell, hogy ezek a jövőben is fennmaradjanak és gyarapodjanak.
Ehhez létfontosságú, hogy a vizes élőhelyeket alapvető infrastruktúraként kezeljük a földhasználat, a vízgazdálkodás és a gazdasági tervezés során. Fel kell ismerni szerepüket a globális vízciklusban, a víz tárolásában, szűrésében és szabályozásában. Integrálni kell őket az innovatív finanszírozási mechanizmusokba, például szén-dioxid piacokba, a reziliencia-kötvényekbe és más vegyes forrású programokba. Mindennek alapja pedig, hogy mozgósítani kell az állami és magánforrásokat olyan partnerségek révén, amelyek egyszerre támogatják a helyszíni helyreállítást és a helyi közösségeket. Ha ez elmarad, helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek.

A többi adónemhez hasonlóan a kisvállalati adó (KIVA) szabályok is változtak az elmúlt évek során. A KIVA mértéke 2025-ben is 10 százalék, de van egy fontos KIVA-változás is, amit a 2025 tavaszán benyújtott adócsomag alapján figyelembe kell venniük a KIVA szerint adózóknak.

Miskolc nemcsak Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb városa, hanem egy olyan hely is, ahol a természet, a kultúra és a városi élet
A Miskolc, a város, ahol a munka és kikapcsolódás találkozik bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

A bértranszparencia már nem jövőbeli kihívás, hanem a jelen egyik legfontosabb HR-témája. Az EU 2023/970 számú irányelve új korszakot nyit a munkáltatók és a munkavállalók közötti bizalomépítésben, célja pedig a nyíltabb, átláthatóbb és ellenőrizhetőbb bérezési rendszerek kialakítása. A tagállamoknak a direktíva átültetését követelményként írják elő, és a felmérések eredményei azt mutatják, hogy a várható jelentéstételi kötelezettségek és a nagyobb nyilvánosság hatására a vállaltok már megkezdték a felkészülést.

Gyakran megesik tanácsadásokon, hogy olyan emberekkel beszélek, akik másfél millió forintot keresnek, de büszkén mondják, hogy csak kétszázötvenezret költenek el, a többi mind megy megtakarításba már évek óta. Ilyenkor mindig azt tanácsolom nekik, hogy ezen változtassanak, mert a pénz megtakarítását nem a megtakarítás kedvéért tesszük. Ez nem egy sport, ahol magadat vagy másokat kell legyőzni. […]
A Az út másik oldala bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.

This article summarizes the discussion of Gábor Simon, Dr. Mátyás Vajta, CEO of HUPX Zrt., and László Pintér, Chief Commercial Officer of HUPX Zrt., about the development of the Hungarian power exchange, its regional role, support for the green transition, and the opportunities offered by digitalization and technological innovation.
The post Where Does the Hungarian Power Exchange Stand Today in Terms of Regional Cooperation? appeared first on Advocatus.

Simon Gábor, dr. Vajta Mátyás, a HUPX Zrt. vezérigazgatója, és Pintér László, a HUPX Zrt. kereskedelmi vezetője a DLA Piper Hungary Energy Bar energetikai podcast sorozatának aktuális epizódjában a hazai áramtőzsde fejlődéséről, regionális szerepvállalásáról, a zöld átmenet támogatásáról, valamint a digitalizáció és technológiai innováció nyújtotta lehetőségekről beszélgettek.
The post Hol tart ma a hazai áramtőzsde a regionális együttműködésben? appeared first on Advocatus.

A megújuló energiaforrás alapú villamosenergiatermelés önmagában nem garantál biztos ellátást, és ez nem csupán az időjárástól függő termelők természetén múlik, sok esetben a villamosenergia-hálózat jelenti a szűk keresztmetszetet. A korábbi, centralizált termelési logikában kialakult rendszerek ugyanis nem mindig képesek kezelni a folyamatosan bővülő, a decentralizálttá váló és egyre nagyobb arányban megújuló energiaforráson alapuló villamosenergia-termelést, ezért a hálózatfejlesztés, a digitalizálás, a termelésmenedzsment-szolgáltatások és az energiatárolási megoldások kulcsfontosságú szerepet kapnak a stabil, kiszámítható működésben.
Az év első három hónapjában olyan alacsony átlagos szélsebességet mértek Németországban, amilyenre 1973 óta nem volt példa. Ennek következményeként a szélerőművek 31 százalékkal kevesebb elektromos áramot termeltek ebben az időszakban, mint a múlt év első negyedében. Plasztikus példa ez arra, milyen jellegű problémákhoz vezethet a zöldátmenet a villamosenergia-szektorban még egy olyan országban is, amely az élen jár a megújuló energia adaptálásában. A szélenergia ugyanakkor túltermelés esetén is okozhat fejfájást: az északi német tartományokban, ahol többnyire sokat és erősen fúj a szél, gyakori jelenség, hogy jelentős mennyiségű megtermelt áram egész egyszerűen veszendőbe megy a hálózati oldal „vakfoltja”, a szűkös kapacitások miatt.
A jelenség sajnos nem egyedi és nem is meglepő: Európában a 11 millió kilométernyi hálózat közel fele negyven évnél idősebb. Ez sokszor együtt jár az elavultsággal és az elhanyagoltsággal, ami akár egészen kézzelfogható veszélyeket is magában hordozhat: a pusztító nyári görögországi erdőtüzek keletkezésének okaként például a szándékos gyújtogatás és az emberi gondatlanság mellett az is felmerült, hogy egy távvezetékben kilazult elektromos kábelből kipattanó szikra okozta a tüzet.
Az idős hálózat amiatt is egyre problematikusabb, hogy eredeti kialakításánál fogva a fosszilis tüzelőanyagokra és nagy erőművekre épülő villamosenergia-rendszerek érrendszerét alkotta. Most egy sokkal decentralizáltabb, új kapacitásokkal dinamikusan bővülő rendszert kell kiszolgálnia, úgy, hogy közben nem csupán kínálati, hanem keresleti oldalon is egyre növekvő igényeknek kellene megfelelnie.
Már jó ideje nem az a fő kérdés, hogy „hány megawattóra villamos energiát vagyunk képesek megtermelni”, hanem az, hogy a fejlődést hogyan bírja el a hálózat. A zöldáram előállítása már a kisebbik probléma, a nehezét a szállítás és a rendszerbe illesztés jelenti. Amennyiben nem sikerül digitalizálni, okosítani, bővíteni öregedő hálózatainkat, a zöldátmenet saját expanziójának áldozatává válik.
Közben a kereslet tartós kielégítése szélsőséges, ám reális eséllyel bekövetkező időjárási körülmények között szintén egyre nagyobb bizonytalanságot okoz a villamosenergia-hálózatban. A Nemzetközi Energetikai Ügynökség (IEA) friss jelentésében alapos összefoglalót közöl arról, mennyire széles körű áramellátási zavarokkal és jelentős ellátáskimaradásokkal járt tavaly a szeszélyes időjárás. De ha nem lenne elegendő a klímaváltozással egyre gyakoribbá váló szélsőségekkel szemben ellenállóbbá tenni az energiarendszereket, újabb problémákkal is szembesülünk: növekszik ugyanis a kiberincidensek száma és súlyossága – nem véletlenül jelentik a zsarolóvírus-támadások, az adatbiztonsági kihívások és a CrowdStrike esethez hasonló informatikai zavarok a legnagyobb üzleti kockázatot globálisan a vállalatvezetők szerint.
A kiszámíthatóság egyszerűen azt jelenti, hogy üzleti és műszaki eszközökkel kezeljük ezt a fajta sokrétű bizonytalanságot. Ennek része a területi és technológiai diverzifikáció, rugalmas kapacitások kialakítása, energiatárolási kapacitások, a pontos előrejelzés és az adatvezérelt üzemeltetés. És mindenekelőtt a hálózat módszeres és célirányos fejlesztése, hiszen minden ebbe fektetett erőforrás stabilabbá teszi a rendszert. Ez pedig egyet jelent a kevesebb veszteséggel, a kevesebb korlátozással és az alacsonyabb rendszerszintű kockázattal, ami közös érdeke a fogyasztóknak és a piaci szereplőknek.
Az elégtelen hálózatfejlesztési tervezés, a hosszadalmas engedélyezési eljárások, az új távvezetékek építésének korlátozott társadalmi támogatottsága, valamint a szükséges berendezések, anyagok és a szakképzett munkaerő hiánya egyaránt hátráltatja a modernizációt, miközben a hálózatüzemeltetők beruházási tervei is elmaradnak attól, mint amennyit az Európai Bizottság fejlesztési igényként megfogalmazott 2024 és 2050 között. Ugyanakkor a hálózattervezési gyakorlatok jobb összehangolásával és integrációjával, az engedélyezések egyszerűsítésével, a modern technológiák alkalmazásával vagy az uniós országok közötti hálózati összeköttetések megerősítésével olyan előrelépéseket lehet elérni, amelyek révén beruházási igények mérsékelhetők.
A modernizációnak és az expanziónak egymást erősítve kell megvalósulnia, hiszen ha nem építünk hálózatot, a zöld megawattból nem lesz megbízható kilowattóra. Éppen ezért fontos a mostaninál nagyobb tempóban fejleszteni a zöldáram-termelés legfőbb pillérét. Azzal, hogy gyorsan és jól döntünk hálózati beruházásokról, digitalizációról, tárolásról és keresletoldali rugalmasságról, azt érjük el, hogy a következő rendkívüli helyzet pusztán egy vizsga lesz, nem pedig egy komoly krízishelyzet.
ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2025.10.15-én.
 

Az újraélesztés napján limitált pulóverkollaborációval jelentkezik a Dorko és a Mentőalapítvány. Október 16-án, az Újraélesztés napján dobja piacra a hazai
A Pulóverkampány indul az újraélesztésért bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

Hosszú évek óta hatékonyan működött Magyarországon az a rendszer, amely lehetővé tette, hogy a gazdasági társaságok társasági adójuk egy részének felajánlásával támogassák a látvány-csapatsportokat és a filmalkotásokat. Ez a konstrukció mindhárom fél számára előnyös volt: a sport- és filmprojektek jelentős forrásokhoz jutottak, míg a vállalkozások adómegtakarítást érhettek el a támogatások révén. Az elmúlt időszakban azonban több olyan jogszabályváltozás is életbe lépett, amely szigorította a TAO-felajánlások feltételeit, és ezzel megnehezítette a cégek számára a támogatási lehetőségek kihasználását.