Miközben a hidrogénmeghajtás fontos eszköze lehet a közlekedés kizöldítésének, arról lényegesen kevesebb szó esik, hogy a hidrogén az ipar dekarbonizációjában is szerepet kaphat.  

Kiemelt jelentősége lehetne például a globális CO2-kibocsátás közel egytizedéért felelős acélgyártásban: itt önmagában a szenet alkalmazó technológiák lecserélése is hatalmas előrelépés volna, hiszen hidrogénalapú innovatív kohászati technológiákkal a szén-monoxid és szén-dioxid kibocsátás közel nullára csökkenthető. Ehhez persze tiszta, azaz zöldhidrogénre van szükség: olyanra, amelyet a víz elektrolízisével állítanak elő megújuló forrásokból származó villamosenergia felhasználásával. Ez a fajta megújuló hidrogén ugyanakkor az villamosenergia-termelés dekarbonizációjában is szerepet kaphat.  

Egyfelől többletrugalmasságot ad a villamosenergia-rendszereknek azzal, hogy segít kiegyensúlyozni a megújuló energiaforrás alapú energiatermelők ingadozó termelését. Egyfajta energiatárolóként működik: amikor a naperőművek termelése meghaladja az aktuális fogyasztást, a megtermelt többletenergia révén zöldhidrogént lehet előállítani. Amikor pedig a kereslet haladja meg a termelést, a folyamat megfordítható: a hidrogén segítségével lehet villamosenergiát termelni. Ezzel a hidrogén további teret nyit a megújulók terjedésének, közben pedig hozzájárul a villamosenergia-rendszer rugalmasságához és a biztonságos ellátáshoz. 

A hidrogénben hatalmas növekedési potenciál van, hiszen jelenleg az unió energiaforrásainak mindössze 2 százalékát teszi ki – ráadásul ennek 95 százalékát fosszilis energiahordozókkal termelik meg. A hivatalos prognózisok szerint ugyanakkor 2050-re ez az arány elérheti a 20 százalékot, bár ehhez erőteljesebb szabályozási ösztönzésre, uniós és nemzeti szintű szubvenciókra is szükség van. Különösen a kezdeti beruházások támogatásával volna célszerű érdemi hatást gyakorolni a piaci struktúrákra, hiszen a magánszektort egyelőre távol tartják a zöldhidrogéntől annak magas előállítási költségei. 

A stratégiai kutatásokat végző BloombergNEF előrejelzése szerint 2050-re 1,60 és 5,09 dollár között mozoghat a zöldhidrogén kilogrammonkénti előállítási ára (jelenleg 3,74-11,70 USD). Ez meglehetősen visszafogott várakozás attól a kutatócégtől, amely korábban drasztikus árcsökkenést prognosztizált, ráadásul a mostani korrekcióval együtt azt is bejelentette: 2040-re csak Kínában és Indiában válhat versenyképessé a zöldhidrogén előállítása. 

Mindennek fényében csodákat nem várhatunk a hidrogéntől, hiszen a megfelelő beruházási és szabályozási struktúrák nélkül nem lehet belőle kihozni a teljes potenciált. Ezzel együtt egyre inkább nélkülözhetetlen szereplővé válik energetikai vonalon, ahol fontos eleme lehet a dekarbonizációnak, a megújuló energiaforrásokkal és az akkumulátoros villamosenegeria-tárolókkal karöltve. 
 
Ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG Páholy rovatában jelent meg 2025. szeptember 10-én.

A szülők számára is térítésmentesen elérhető a KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modulja. A nyelvtudás ma már nemcsak a fiataloknak jelent versenyelőnyt,
A Családi nyelvtanulás a mesterséges intelligencia segítségével bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

2023 nyarán lépett hatályba a 2023. évi XXV. törvény, – a panasztörvény – amely a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről szól. A bejelentővédelmi rendszer ma már a felelős vállalati működés és az ESG stratégia egyik alappillérévé vált –a jogszabályi kötelezettségek teljesítésén túl ,  a hosszú távú üzleti és reputációs előnyök szempontjából is.Blogbejegyzésünkben bemutatjuk, hogy miért fontos a panasztörvény alapján működtetett bejelentővédelmi rendszer, és milyen konkrét előnyöket hozhat a cégek számára a mindennapi gyakorlatban.

Az Otthon Start lakáshitelprogram szeptemberi indulásával nemcsak a kereslet nőtt meg ugrásszerűen, hanem megjelentek az eladók trükközései is. A fix
A Az Otthon Start beindította a piacot, de a trükközőket is bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

Az Innovációra Magyar! konferencia idén is kiemelkedő szakmai színvonalat, előremutató, innovatív előadásokat és rendkívül erős szakértői felhozatalt kínál a résztvevők
A Jön az Innovációra Magyar! konferencia bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

A magyar transzferár szabályozás keretében végzett NAV ellenőrzések során leggyakrabban az árképzés és az alkalmazott módszertan kerül előtérbe. Ugyanakkor egyre nagyobb figyelmet kap az is, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti pénzügyi teljesítések mikor és milyen feltételek mellett valósulnak meg. A halasztott fizetések, a nem piaci fizetési határidők, vagy a kamatmentes ügyletek olyan rejtett transzferár kockázatokat rejtenek, amelyek könnyen vezethetnek adóhatósági korrekcióhoz és bírsághoz, ha hiányzik a megfelelő dokumentáció.Késleltetett fizetés, elmaradó kamat – rejtett ügylet a NAV szemében?Kapcsolt vállalkozások esetén nem ritka, hogy egy szolgáltatás vagy termékért a fizetés hónapokat késik, vagy egyáltalán nem történik meg. Ha a piaci szereplők ilyen esetben kamatot számítanának fel, a kapcsolt vállalkozások közötti kamatmentes késedelem már önmagában felvetheti az adóhatóság részéről a szokásos piaci ár elvétől való eltérés gyanúját.Amire érdemes figyelni:a fizetési határidők ne térjenek el érdemben a piaci szokásoktól,hosszabb halasztás esetén indokolt lehet kamat felszámítása vagy az ügylet hitelként való kezelése,a dokumentációban ezeket az eltéréseket indokolni kell.Halasztott ellenérték: ár vagy finanszírozás?Egyes ügyleteknél – például licencdíjak, know-how értékesítés vagy hosszabb távú szolgáltatások esetében – előfordulhat, hogy az ellenértéket a felek időben eltolva, részletekben fizetik meg. Ezeknél nem mindig egyértelmű, hogy a fizetés halasztása az ügylet sajátosságaiból adódik, vagy valójában egy finanszírozási konstrukcióról van szó.Ha egy tranzakció:időben elhúzódik,a fizetés elválik a teljesítéstől,vagy nincs kamatfeltétel rögzítve,akkor a NAV vizsgálhatja, hogy indokolt lett volna-e kamat alkalmazása, és ez végsősoron transzferár-korrekcióhoz is vezethet.Kamat mértéke: hogyan határozzuk meg?Amennyiben a kapcsolt felek kamatot számítanak fel – például csoporton belüli kölcsön vagy halasztott fizetés esetén –, azt is igazolni kell, hogy a mértéke megfelel a piaci elvárásoknak. Ez nem történhet hasraütésszerűen:a kamatlábat jellemzően összehasonlítható piaci hitelkonstrukciók alapján kell meghatározni,figyelembe kell venni a kockázati tényezőket, biztosítékokat,és azt, hogy milyen devizanemben és időtartamra nyújtják a finanszírozást.Itt is célszerű benchmark-tanulmányt készíteni, különösen, ha az adott kölcsön jelentősebb összegű.A transzferár dokumentáció szerepeSok esetben a transzferár nyilvántartás nem tér ki részletesen a kapcsolt ügyletek pénzügyi feltételeire, holott ezek az elemek is kulcsfontosságúak a NAV transzferár vizsgálatok során.Mire érdemes figyelni a kapcsolt ügyleteknél?A kapcsolt ügyletekhez tartozó fizetési feltételek, illetve a pénzügyi teljesítések módja annak ellenére sem kapnak kellő figyelmet a transzferár dokumentációban, hogy ezek érdemi kockázatot jelenthetnek. Ha a dokumentáció nem tartalmazza a részletes szerződéses feltételeket, nem részletezi a piacon jellemző feltételektől való eltérés okait, vagy egyszerűen csak hiányzik belőle a késedelmes teljesítés pénzügyi következményeinek bemutatása, az könnyen vitás helyzetekhez vezethet egy transzferár ellenőrzés során. A NAV nem kizárólag a számlázott értéket vizsgálja, hanem azt is, hogy a kapcsolt ügylet feltételei piaci körülmények között is elfogadhatók lennének-e.A NAV a forma mögé néz: ha a körülmények alapján úgy látja, hogy a felek valójában egy kölcsönt nyújtanak, még ha ezt nem is nevesítik, akkor a szokásos piaci ár elvét ennek megfelelően alkalmazhatja.A kellő körültekintéssel elkészített dokumentáció tehát nemcsak magára árra koncentrál, hanem arra is, hogy az szerződéses feltételek összhangban állnak-e a piaci gyakorlattal. Ez pedig nemcsak a megfelelés, hanem a kockázatkezelés szempontjából is kulcskérdés.További kérdése van a transzferár dokumentációval vagy a rejtett transzferár kockázatokkal kapcsolatban? Szakértőink segítenek eligazodni a NAV elvárásai között.Transzferár szakértő segítségét kérem

Az olasz konyha a világ egyik legkedveltebb gasztronómiai élménye: friss tészták, illatos fűszerek, ínycsiklandó pizzák – minden falat maga a
A Modern olaszos étterem a város szívében – Minden alkalomhoz tökéletes választás bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

A startup világban minden a gyors növekedésről szól. Egy jó ötletből rövid idő alatt sikeres vállalkozás születhet, de az igazi
A Startupból stabil vállalkozás – hogyan segíthet a bizalmi vagyonkezelés? bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

Közép- és Kelet-Európa kedvező adottságokat kínál az egészségügyi innovációhoz: világszínvonalú tudásbázis áll rendelkezésre, alacsonyak a működési költségek, és sok a
A Uniós támogatással készült útmutató befektetőknek, hogy fellendüljön a közép-kelet-európai egészségügyi innováció bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

A tengerek, óceánok hullámzása és az árapály régóta ismert, állandó és kiszámítható energiaforrás. Az energetikai szakértők egyre többen hangsúlyozzák, hogy az ezen természeti jelenségeket kihasználó technológiák fontos szereplői lehetnek a megújuló energiák palettájának, még ha ma még messze is vagyunk a tömeges elterjedéstől. 

Az óceán ereje 

Az Ocean Energy Europe szerint a hullámenergia a tengerekben rejlő legnagyobb energiaforrás lehet, például olyan vízalatti turbinákkal, amik az áramlatok erejével termelnek elektromosságot. Becslések szerint ezek évente akár 29 500 TWh-t is termelhetnének, ami tízszerese Európa éves villamosenergia-fogyasztásának. Amellett, hogy a villamosenergia-rendszerek részeként nagyüzemi villamosenergia-termelésre is alkalmas, tiszta és hatékony alternatívát kínál távoli szigetek vagy tengeri iparágak, például halgazdaságok és olaj- és gázfúró platformok áramellátására. a szennyező és drága dízelüzemanyag helyett. 

Bízzuk a Holdra? 

A Hold, Föld és a Nap gravitációs kölcsönhatásából származó árapályjelenség már az ókorban is ismert volt. A Hold gravitációs mezeje jelentős hatást gyakorol az óceáni áramlatokra, amelyek stabil és kiszámítható megújuló energiaforrást jelentenek. Modern technológiákkal ezek az áramlatok akár évszázadokra előre is pontosan modellezhetők: a Föld, a Hold és a Nap gravitációs kölcsönhatása, valamint a szél hatása együtt biztosítja a hullámok és áramlatok állandóságát, ami sokszor megbízhatóbbá teszi őket, mint a sokszor időjárásfüggő szél- vagy naperőműveket. 

 A jövő hullámai 

A folyamatos innováció révén egyre ellenállóbb és hatékonyabb hullámenergia-átalakítók születnek, amelyek áttörhetik a kereskedelmi piacot. 2035-re akár 80 százalékkal csökkenhet a technológia költsége, ha a megfelelő fejlesztéseket végrehajtják. Ez azonban komoly kihívás, mert az érzékeny eszközök a víz alatt folyamatosan ki vannak téve az elemeknek, például a sós víz maró hatásának. 

Az Európai Unió 2050-re legalább 40 GW óceáni energia telepítését tűzte ki célul, ami Franciaország összes otthonának energiaellátására elegendő lenne, és az EU elektromosenergia-igényének akár 10 százalékát is fedezheti. Az Egyesült Államok 112 millió dollárt allokált a hullámenergia kereskedelmi fejlesztésére, beleértve az Oregon-parti PacWave hálózatra kapcsolt tesztközpont létrehozását, Kína pedig nemrég telepítette első teljes méretű hullámenergia-átalakítóját Guangdongban. 

A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség szerint 2050-re a világ villamosenergia-szükségletének 90 százaléka származhat, és kell is származnia megújuló energiaforrásokból. Az energetikai vállalatok stratégiáikban is kiemelten kezelik a megújuló energiaforrások növelését. Ebben a hullámenergia kulcsszerepet játszhat, hiszen a természet egy új aspektusát kihasználva kínál alternatívát a hagyományos üzemanyagok helyett. A kérdés csupán az, hogy a hullámok energiáját képesek leszünk-e időben és hatékonyan „meglovagolni”.