A 2025–2026-ban hatályba lépő jogszabályi módosítások jelentős változásokat hoznak a polgári peres eljárásokban. Olvassa el Springer Petra összefoglalóját!
The post 5 jogszabályváltozás a polgári perrendtartásban appeared first on Advocatus.
A magyar munkaerőpiac 2025-ben fordulóponthoz érkezett. A gazdasági bizonytalanság, a technológiai fejlődés és a társadalmi elvárások együtt formálják át a vállalatok működését. Az elkövetkező években a HR-nek egyszerre kell választ adnia a munkaerőhiányra, a bérek és juttatások növekvő jelentőségére, valamint az automatizáció és mesterséges intelligencia térnyerésére.
Már lehet jelentkezni az oktatási programra Elindult a Falusi Turizmus Fellendítését Célzó Oktatási Pályázat, amely kifejezetten a kistelepülések számára kínál
A Új gyakorlati képzés indul a falusi turizmus fellendítéséért – A siker kulcsa a helyi összefogás bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.
There is no excerpt because this is a protected post.
The post Protected: 5 jogszabályváltozás a polgári perrendtartásban appeared first on Advocatus.
Itt egy múlt heti friss hír, feltörtek több olasz hotel belső rendszereit és legalább 90 ezer útlevél és személyi igazolvány másolatát árulják a darkweben. Ahogy itthon is kötelezővé tették, Olaszországban is le kell másolnia a hotelnek a vendégek személyi azonosító igazolványait és el kell tárolnia. Amit a legtöbb hotel a kényelem és az olcsóság miatt […]
A Védd a személyes adataid, ha tudod bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.
Eddig nagyon észen kellett lenned, ha online akartál autópálya-matricát venni. Ha beírtad a keresőbe a kifejezést, a hivatalos oldal előtt a Google még feldobott egy rakás fizetett vagy organikus oldalt, ahol bár szintén tudtál venni matricát, kényelmi díj néven teljesen feleslegesen levettek még akár több ezer forinttal is a magán szolgáltatók. Ennek szerencsére mától vége, […]
A Mától nincs több "kényelmi díj" az autópálya-matricákon bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.
Aktív alapkezelők általában akkor szólalnak meg index befektetések témakörében, amikor figyelmeztetni akarnak, hogy ez a dolog ugyan nagyon jól működött eddig, de az elkövetkező időszakban irgum-burgum lesz. Különösen a 60/40 portfólióra jár rá a rúd, már annyiszor eltemették, ami egy … Continue reading →
Kipróbáltam már a DeepSeek-et is, hogy milyen cikket képes írni, tőle egymondatos pénzügyi tanácsokat kértem. Ideje volt megnézni, hogy mit tudna összehozni a ChatGPT. Az ingyenes verzióját kértem meg, hogy írjon egy hosszabb cikket arról, hogy miért van bajban a pénzügyi életed és hogyan tudnád rendbe hozni. Hát, egyelőre nem kell aggódnom a megélhetés miatt, […]
A A ChatGPT szerint így kell rendbe raknod a pénzügyi életedet bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.
Amikor egy kép többet mond 1000 szónál: Forrás
Tudósok olyan genetikai módosításon dolgoznak, amelynek köszönhetően a haszonnövények képesek fokozott ütemben megkötni a szén-dioxidot, miközben sokkal magasabb a terméshozamuk.
Azt már álalános iskolában megtanuljuk, hogy a növények a fotoszintetizálás révén a napfényből származó energiát képesek hasznosítani: a szén-dioxidot glükozzá alakítják át, így oxigént szabadítanak fel. Ám nem minden növény követi ezt az utat: a fotoszintetizálás mellett elindul egy fotorespirációs nevű folyamat is, ami visszafogja a növények növekedését. Többek között emiatt éri a mezőgazdaságot is az a kritika, hogy az erdőírtással kialakított termőföldeken olyan haszonnövényeket termesztenek, amelyek nem kötik meg a szén-dioxidot kellő mértékben, a fotorespiráció miatt pedig nem is növekednek annyira. Ilyen növények tipikusan a “C3” és “C4” növények, mint a cukornád, cirok, búza, rizs, szója.
Az Illinois-i Egyetemen futó RIPE (Realizing Increased Photosynthetic Efficiency) kutatás célja, hogy elsősorban a cukornádat, valamint a hazánkban főként takarmánynövényként termesztett cirokot úgy módosítsa, hogy azok nagyobb mennyiségű Rubisco enzimet termeljenek. A növények nagy részében ugyanis ez az enzim felel a fotoszintézisért.
A tudósok azon dolgoznak, hogy átalakítsák ezt a folyamatot, és a növény a saját hatékonyságára is figyelemmel lehessen. A kísérletek ott tartanak, hogy a módosításoknak köszönhetően a cukornád Rubisco enzim termelése akár 90 százalékkal is megnőhet, ami az üvegházi kísérletek során 37–81 százalékos biomassza-növekedést eredményezhet. A cirok esetében a Rubisco enzim mennyisége 13–25 százalékkal emelkedhet, ami szántóföldi körülmények között 15,5 százalékos hozamnövekedést hozhat.
Ezek persze egyelőre laboratóriumi eredmények, de gyakorlati alkalmazásuk a növekvő terméshozam, és még több élelmiszertermelés mellett komoly klímavédelmi potenciált is hordoznak: a gazdák több takarmányt és bioüzemanyagot is állíthatnak elő ugyanakkora területen, így csökkenhet a mezőgazdasági területek bővítésének, és az ezzel járó erdőirtásnak a szükségessége. Emellett a termelés hatékonyságának növelése segíthet a globális élelmiszerárak stabilizálásában, különösen azokban a térségekben, ahol a terméshozam évtizedek óta alig változott. Ráadásul, ha széles körben elterjednek, hozzájárulhatnak a légköri szén-dioxid szintjének csökkentéséhez és a globális felmelegedés lassításához.
Ugyanakkor a technológia bevezetése nem magától értetődő, a génmódosított növények (GMO-k) hosszú távú hatásai kapcsán élénk vita folyik. Bár ezek a növények nem tartalmaznak idegen fajból származó DNS-t – hisz a már meglévő biológiai mechanizmusokat erősítenek fel – sokan továbbra is óvatosak. Felmerül a kérdés, hogy a génmódosított fajok túlzott elterjedése milyen hatással lehet az ökoszisztémákra, illetve a mezőgazdasági biodiverzitásra.
A szakértők ezért arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen fejlesztéseket nem a hagyományos fajták helyettesítésére, hanem kiegészítésére érdemes alkalmazni. Így megőrizhető a genetikai sokféleség, miközben kihasználjuk az új technológiákban rejlő lehetőségeket is. A következő évek kulcsfontosságú lépései közé tartozik a módosított növények tesztelése különféle éghajlati és talajviszonyok között, a magtermelés optimalizálása, valamint annak vizsgálata, hogy ezek a növények mennyire ellenállók a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben.
