A minap egy rádiós bejelentkezés kapcsán elmondtam a véleményem egy-két dologról, amit már sokszor szerettem volna, de valahogy sosem jött ki. Ennek a bejelentkezésnek az átiratát teszem most közzé – természetesen tudva, hogy sokan nem fognak ezekkel egyetérteni:
2010. június 28-án debütált a Tesla Motors a technológiai cégek kedvelt tőzsdéjén, a Nasdaq-on. A társaság részvényeinek kibocsátási árát az indikációként meghatározott 14 USD-16 USD fölött, 17 USD-ban állapították meg. Az érdeklődést jól jellemzi, hogy az első kereskedési napon az árfolyam 24,64 USD-ig emelkedett, amely közel 45%-os árfolyamugrást jelentett a kibocsátási árhoz képest.
[…] Bővebben!
Cikksorozatot tesz közzé a honlapján az MNB, mert: „fontosnak tartja, hogy a devizahitelek – mind gazdasági, mind szociális szempontból kiemelt jelentőségű – problematikájával kapcsolatban a közvéleményt megismertesse a főbb tényekkel, összefüggésekkel.” A sorozat első, 21-én publikált részéhez vendégblogger elemzőnk több kiegészítést tett, s volt amivel egyáltalán nem értett egyet.
Az MNB cikksorozatának bevallott célja, hogy segítsen kialakítani a megfelelő szempontrendszert a devizahiteles probléma rendezéséhez. Ez az alábbi elemzés célja is. A 21-én publikált cikkben dr. Balog Ádám az MNB alelnöke, és Nagy Márton az MNB ügyvezető igazgatója azt vizsgálják, hogy a devizalapú jelzáloghitelt felvett adósok helyzete hogyan alakult ahhoz képest , mintha forint jelzáloghitelt vettek volna fel. A kérdés aktuális, hiszen a tervezett kormányzati mentőcsomag kapcsán több ízben elhangzott, csak olyan csomag jöhet szóba, hogy „a forintban eladósodott lakáshitelesek összességében nem járhatnak rosszabbul, mint a devizában eladósodottak”.
[…] Bővebben!
Míg egyre több cég mondhatja el magáról, hogy lépéseket tesz a fenntarthatóságért, addig ugyanezen vállalatok egy részének kommunikációs szakemberei nem tekintik jó ötletnek, hogy erről nyíltan beszámoljanak. Pedig fontos lenne, hogy a globális kommunikációban a lehető legtöbb aktív fél tudatosan részt vegyen. Minél több pozitív eredmény kerül napvilágra, annál be- és elfogadhatóbbá válhat a fenntarthatóság elve.
A vállalatok marketingesei és kommunikációs ügynökségei általában úgy gondolják, hogy a legbiztosabb a jól bevált forgatókönyvet követni, azzal nem lőhetnek mellé. Viszont a vállalatvezetők sokszor nyitottak lennének a témában, az üzleti kockázatok elkerülése végett azonban inkább követik a PR-osok által meghatározott utat. Pedig a megfelelő kommunikációs stratégiával akár profitot is lehet termelni.
[…] Bővebben!
Míg egyre több cég mondhatja el magáról, hogy lépéseket tesz a fenntarthatóságért, addig ugyanezen vállalatok egy részének kommunikációs szakemberei nem tekintik jó ötletnek, hogy erről nyíltan beszámoljanak. Pedig fontos lenne, hogy a globális kommunikációban a lehető legtöbb aktív fél tudatosan részt vegyen. Minél több pozitív eredmény kerül napvilágra, annál be- és elfogadhatóbbá válhat a fenntarthatóság elve.
A vállalatok marketingesei és kommunikációs ügynökségei általában úgy gondolják, hogy a legbiztosabb a jól bevált forgatókönyvet követni, azzal nem lőhetnek mellé. Viszont a vállalatvezetők sokszor nyitottak lennének a témában, az üzleti kockázatok elkerülése végett azonban inkább követik a PR-osok által meghatározott utat. Pedig a megfelelő kommunikációs stratégiával akár profitot is lehet termelni.
[…] Bővebben!
Egyre több olyan hírt hallhatunk, amely a viselhető technológia robbanásszerű elterjedését vetíti előre. Egyes becslések szerint a tavalyi 750 millió dolláros piac évi 40 százalékos növekedéssel öt év múlva csaknem hatmilliárdosra duzzadhat. Azt tudjuk, hogy az egészségi állapotot megfigyelő eszközök, az operációs rendszerrel felszerelt karórák vagy az okostelefonként funkcionáló szemüvegek és fejpántok hogyan teszik egyszerűbbé és hatékonyabbá a mindennapi életet. Az viszont kérdéses, hogy a technológia milyen mértékben folyhat bele a munkavégzési folyamatokba, mennyire választhatják ketté a munkahelyi és a személyes életteret.
[…] Bővebben!
Új munkaviszony létesítésekor a munkavállalónak át kell adnia a foglalkoztató részére a TB kiskönyv elnevezésű nyomtatványt! Július 15-től hatályos új rendelkezések hatására módosultak a jövedelemigazolás kiállításának szabályai is.
Barabási Albert László Behálózva című könyve megjelenésekor nagy sikert aratott a körünkben. A Villanásokat is majd mindegyikünk olvasta. A fiatal tudóssal készült interjút itt olvashatja ( http://www.erdelyiriport.ro/ez-igazi-forradalom-lesz-erdelyiriport-1142.html ) Ez igazi forradalom lesz
Barabási-Albert László hálózatkutató, fizikus, most mégis az orvostudomány követi leginkább munkáját. Ha beválnak előrejelzései, átalakul mindaz, amit az emberi testről, a betegségekről tudunk. Bostonban, Budapesten és Csíkszeredában él. Színházról, irodalomról épp oly szenvedéllyel vall, mint arról, ami a kutatóközpontokban történik. Hálózatokban látja a világot. Parászka Boróka interjúja.
Hasonló cipőben jár most Afrika, mint a nyugati világ az elmúlt évtizedekben, amely út végén nem vár más a kontinensre, mint gazdasági összeomlás és elnyúló mély válság.Afrika gazdaságáról az elmúlt években számtalan elemzés jelent meg, melyek a következő évtizedek ígéretes befektetési célpontjaként említették a kontinenst, mondván az éves gazdasági bővülési üteme bőven meghaladja a nyugati világ növekedési lehetőségeit. A tőke áramlik az afrikai gazdaságba, a nyersanyagszektor és a mezőgazdaság virágzik, az infrastruktúra fejlődik. A gond csak az, hogy ennyivel ki is fújt a fellendülő iparágak száma, továbbá az, hogy a pénzek döntő többsége a nyugati világ által már jól ismert ázsiai befektetőktől érkezik… Az eredeti elemzés itt érhető el.
Az „afrikai csoda” ugyanis ma abból áll, hogy ázsiai nagybefektetők – többnyire államilag irányított befektetési társaságok – dollár milliárdokat invesztálnak az alapanyagszektorba – olaj, réz… -, a mezőgazdaságba és az ehhez tartozó infrastruktúrába, az így kitermelt nyersanyagot pedig kiviszik az országból – mutat rá Chris Becker, a Ludwig von Mises Institute közgazdász kutatója. A feldolgozást már a hazai feldolgozóipari üzemekben végzik, és a kész termékeket adják el az afrikai országoknak, akik a földért vagy a nyersanyagokért kapott pénzzel, esetleg hitelpénzzel fizetnek. […] Bővebben!
Az Alapvető Jogok Biztosa augusztus 15-én válaszolt az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség beadványára, amelyet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény kapcsán nyújtott be, közel 7000 szövetkezeti hitelintézeti tag, azaz takarék és tulajdonos csatlakozásával. Milyen üzenetet hordoz az Ombudsman válaszlevelében megfogalmazott javaslata?Az OTSZ kiemelt feladata tagszervezeteinek érdekképviselete a jogalkotás és a pénzpiaci döntések meghozatala, különös tekintettel a tagszervezetei jogait és kötelezettségeit érintő szervezeti, gazdasági-pénzügyi feltételekkel jogi szabályozása kapcsán. A Szövetség emellett a Takarékszövetkezeti Integráció egészének, s tagszervezetein keresztül a szövetkezeti tagok/tulajdonosok e jogviszonyával összefüggő általános érdekvédelmét is ellátja.
[…] Bővebben!
